175364. lajstromszámú szabadalom • Térfogatarányos folyadékadagoló

5 175364 6 tos módon lehet a működést beállítani, és utána a berendezés minden felügyelet és utánáílitás nélkül hosszú ideig nem kíván szabályozást. Számottevő előny az is, hogy kevés és olcsó alkatrészből építhető össze és egyszerűségénél fogva mostoha körülmények között is megbízhatóan működik. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a talál­mány szerinti térfogatarányos folyadékadagoló elvi elrendezését mutatjuk be. A mellékelt ábrán az 1 tároló tér szolgáló a kezelő folyadék befogadására. Az 1 tároló térből gravitációs úton tud a kezelő folyadék a 2 adagoló tartályba jutni. A 2 adagoló tartály el van látva a 3 űszógolyós szeleppel, amely gondoskodik arról, hogy a kezelő folyadék színije a 2 adagoló tartályban állandó legyen. A kezelendő ún. alapfolyadék a 4 vezeté­ken vagy csatornán keresztül érkezik az 5 meden­cébe, melynek a 11 mérőbukó előtti része az ún. 12 mérőtér. A 2 adagoló tartályból a kezelő folyadékot a 6 légbefúvásos szivattyú útján levegő „szippantja ki” és továbbítja a 8 torkolati nyílásban végződő 9 adagolócsőbe. Ez utóbbiból gravitációs úton csöpög vagy folyik a kezelő szer az 5 medence 12 mérő­terébe. A kezelő folyadék szállítására szolgáló levegőt a 10 membránszivattyú szolgáltatja. A 10 membrán­szivattyú a szállító levegőt a 7 légvezetékbe jut­tatja, amely légvezeték a közvetlenül az 5 medence felé irányuló 7a buborékoltató ágra, valamint a 2 adagoló tartályba belenyúló 6 légbefúvásos szi­vattyúba torkolló 7b szállító ágra oszlik. A 7a buborékoltató ágba a 14 fojtószelep, a 7b szállító ágba pedig a 15 fojtószelep van beiktatva. A 7 légvezetéknek a 10 membránszivattyú köze­lében levő szakaszán célszerű elhelyezni a 16 nyo­másmérőt. Az ábrán föltüntetett folyadékadagoló olyan szerkezet, amely az alapfolyadék változó mennyi­sége ellenére a kezelő szer állandó százalékos ará­nyáról gondoskodik. Ennek érdekében van az 5 medencébe all mérőbukó beépítve, és általa az 5 medence kezdő szakaszán a 12 mérőtér kialakítva. A 12 mérőtérbe nyúlik a 7 légvezeték 7a buboré­koltató ága, amely a fenék közelében levő 13 buborékoltató csőben végződik. Ha növekszik a 12 mérőtérben a kezelendő folyadék mennyisége, akkor növekszik a mérőbukó előtti vízoszlop magassága, és csökken az a levegő­mennyiség, amely a 13 buborékoltató csövön ke­resztül a 12 mérőtérbe ki tud lépni. Ily módon a 7 légvezeték elágazási pontjánál kevesebb levegő áramlik a 7a buborékoltató ág és több a 7b szállító ág felé. Ennek hatására a 7b szállító ágból több levegő lép át a 6 légbefúvásos szivattyúba, és ezért az nagyobb mennyiségű kezelő folyadékot tud a 2 adagoló tartályból kiemelni és a 9 ada­­golócsövön keresztül az 5 medence felé továbbí­tani. A megfordított esetben ha csökken a 12 mé­rőtérben a vízmennyiség, illetve a vízoszlop magas­sága, akkor több levegő tud a 13 buborékoltató csövön keresztül kilépni, tehát kevesebb marad arra, hogy a 7b szállító ágba jusson. Ezért keve­sebb lesz a 6 légbefúvásos szivattyú által szállított kezelő folyadék is. A 7a buborékoltató ág és a 7b szállító ág által továbbított levegőmennyiség egy­mással szoros korrelációban van. A kettő összege 5 ugyanis mindig állandó, mivel a 10 membrán­­szivattyú által szállított teljes levegőmennyiség vál­tozatlan. A berendezés üzembehelyezése oly módon tör­ténik, hogy all mérőbukó ún. hitelesítési görbéje 10 alapján megállapítjuk a különböző vízoszlop-magas­­ságokhoz tartozó vízmennyiséget. Ezután a 14 és 15 fojtószelepek segítségével a minimális - és adott esetben a maximális - vízmennyiséghez be­állítjuk az adagolandó kezelő folyadék mennyisé- 15 gét. A kezelő folyadék szükséges mennyiségét ter­mészetesen az alapfolyadék pl. szennyvíz összeté­tele ismeretében számítással határozzuk meg. A végrehajtott beállítás után a folyadékadagoló berendezés nem igényel felügyeletet, hiszen az el- 20 mondottak szerint önmagát szabályozza. Időnként legföljebb a 10 membránszivattyú működéséről cél­szerű meggyőződni a közelében elhelyezett - a 7 légvezetékbe beiktatott - nyomásmérő segítségével. 25 A találmány szerinti térfogatarányos folyadék­adagoló megbízható működésű, hosszú élettartamú és a tapasztalatok szerint segítségével megvalósít­ható, hogy pl. szennyvízkezelés esetén olyan vegy­szeresen kezelt szennyvíz kerüljön csak a reci- 30 piensbe, amely egyfelől megbízhatóan csírátlanított, másfelől annak élővilágát nem károsítja. Szabadalmi igénypontok: 35 1. Térfogatarányos folyadékadagoló elegyítésre, főleg csatornában vagy vezetékben áramló alap­folyadékhoz annak fizikai és/vagy kémiai tulajdon­ságát módosító kezelő folyadék hozzáadására, 40 amely berendezésnek a kezelő folyadékot befogadó tároló tere (1), valamint a tároló térrel (1) kap­csolatban levő adagoló tartálya (2) van, az adagoló tartály (2) pedig a benne elhelyezkedő kezelő folyadék állandó szinten való megtartására alkalmas 45 szervvel, pl. úszógolyós szeleppel (3) van ellátva, azzal jellemezve, hogy az alapfolyadékot szállító csatorna vagy vezeték (4) kezelő térrel, pl. meden­cével (5) van megszakítva, az adagoló tartályban (2) fajsúlykülönbség elvén működő légbefúvásos 50 szivattyú (6) van elhelyezve, a szivattyúhoz (6) az adagolandó kezelő folyadék mennyiségének szaba­tos beállítására alkalmas levegőmennyiséget szolgál­tató légvezeték (7), valamint a kezelő folyadékot a kezelő térbe, pl. medencébe (5) juttató és a fölött 55 elhelyezkedő torkolati nyílással (8) ellátott ada­golócső (9) csatlakozik. (1977. 03. 14.) 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légvezetékhez (7) tápegységként előnyösen villamos működésű memb-60 hőszivattyú (10) van kapcsolva. (1977. 03. 14.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a medencében (5) az áthaladó alapfolyadék mennyiségének meg­határozására alkalmas mérőbukó (11) van d-65 helyezve. (1977. 03. 14.) 3

Next

/
Thumbnails
Contents