175353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kén- és nitrogéntartalmú vegyületekkel szennyezett víz és levegő tisztítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175353 Bejelentés napja: 1973. V. 15. (DE—819) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. V. 16. (P 22 23 790/7-41) Közzététel napja: 1980 I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent 1981. I. 31. Nemzetközi osztályozás: C 02 C 5/04 t / Feltalálók: dr. Geiger Friedhelm, vegyész , dr. Lüssling Theodor vegyész, Grossauheim, dr. Weigert Wolfgang vegyész, Offenbach, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Deutsche Gold- und Silber- Scheideanstalt Vormals Roessler, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás kén- és nitrogéntartalmú vegyületekkel szennyezett víz és levegő tisztítására 1 Ismeretes, hogy kellemetlen szagú vagy mérgező, illetve ködképző anyagokat tartalmazó szennyvíz illetve szennyezett levegő nem bocsátható a vízrendszerbe vagy a légkörbe előkészítés nélkül. A feldolgozásra ajánlott különböző eljárásoknak 5 jelentős hátrányaik vannak, így a híg szennyvíz és szennyezett levegő elégetés útján történő feldolgozása nagyon költséges. A szennyvizek direkt klórozása ammóniák vagy ammóniákot képező vegyületek jelenlétében köny- 10 nyen vezet robbanékony nitrogéntriklorid képződéséhez. Ismeretesek eljárások, melyek szerint szennyvizeket és szennyezett levegőt klór-dioxiddal kezelnek. A klór dioxid használata azonban bizonyos 15 kényelmetlenségekkel jár. Mivel klór-dioxidot biztonsági okokból nem lehet készletre előállítani és raktározni, ezért közvetlenül felhasználása előtt kell beszerzéséről gondoskodni. 20 A nagyteljesítményű szennyvíz- és szennyezett levegő tisztító berendezések részére történő közvetlen klór-dioxid előállítás nagy hátránya még, hogy ez csak nehezen állítható be a mindenkori igényeknek megfelelően. A tisztítandó közegek erős inga- 25 dozásokat mutatnak a kellemetlen szagú és oxidálható anyagok tekintetében, úgyhogy még modem mérő- és szabályozókészülékek használatánál is átmeneti késedelmek, és ezzel különbségek jelentkeznek az adagolt klór-dioxid mennyiség és szükséglet 30 2 között. Klór-dioxidot nagy feleslegben azonban nem szabad használni, mert kis klór-dioxid-igény idején a szennyvizet megengedhetetlenül nagy mennyiségű szabad klór-dioxid terhelné meg. Azt találtuk, hogy oxidálható vegyületeket tartalmazó szennyvíz és szennyezett levegő gyorsan és mennyiségileg szagtalanítható és méregteleníthető, ha a szennyvizet és a szennyezett levegőt - kötött vagy szabad ammóniák jelenlétében is - alkálivagy alkáliföldfémkloritokkal kezeljük savanyú közegben. A kezelt szennyvíz illetve szennyezett levegő ezután minden további nélkül bocsátható a légkörbe vagy a vízrendszerbe. Nitrogén-triklorid (NC13) képződése ammóniák jelenlétében éppúgy kizárt, mint mérgező klórozott szerves vegyületek létrejötte. A szennyvíz, illetve a szennyezett levegő elsősorban oxidálható kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, mint kénhidrogént, kénessavakat, merkaptánokat, merkapto-aminosavakat, tioétereket, diszulfidokat, szulfoxidokat. A találmány azonban nem korlátozódik csak a kéntartalmú vegyületek eltávolítására, hanem ilyen módon a szennyvizekben levő hidrogéncianid vagy hidrogéncianidot képező vegyületek is eltávolíthatók, azonfelül olyan vegyületek, mint tirozin, 3,4-dihidroxi-fenil-alanin, triptofán, hisztidin, egy- és többértékű fenolok, valamint szénhidrogénvegyületek, mint allil-alkohol, toluol, anetol fahéjal-175353
