175338. lajstromszámú szabadalom • Vastartalmú kompozició növényekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175338 £ Bejelentés napja: 1976. X. 1. (BA-3456) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1975.X. 2. (P 25 43 999.0) Nemzetközi osztályozás: C 05 D 9/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980.1. 28. Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Mues Volker vegyész, Wuppertal, Bayer AG., Leverkusen, dr. Niggemann Johannes oki. mérnök, Német Szövetségi Köztársaság Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Vastartalmú kompozíció növényekhez 1 A találmány ferrocén-származékokat tartalmazó kompozíciókra, és ezek alkalmazására vonatkozik növények vashiány-betegségének megelőzésére és gyógyítására. A 898 633 számú brit, a 3 432 533, 3 535 356, 5 3 553 241 és 3 557 143 számú amerikai egyesült állmokbeli, a 2 107 657, 2 453 936 és 2 453 977 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratokból, valamint a 400 597 számú szovjetunióbeli szabadalmi leírásból ismeretessé vált, hogy a ferrocén- io származékok embereknél és állatoknál vashiány-betegségek kezelésére, antioxidánsként, kopogásgátlószerként, hajtóanyag és olajadalékanyagként, pigmentszínezékként, sugárzást elnyelő szerként, inszekticid és/vagy fungicid hatóanyagként alkalmazhatók. 15 Ismeretes továbbá az, hogy a növények vashiánybetegsége azzal gátolható vagy küszöbölhető ki, hogy a növények termesztésére alkalmazott szubsztrátumhoz vízoldható vassókat, például vasszulfátot adagolnak. Ilyen ismert szerekkel gyengén savas, azonban semle- 20 ges kémhatású szubsztrátumok esetén is elérhető a növények vasigényének kielégítése, gyengén bázikus kémhatású talajokban azonban az alkalmazás jelentős hátrányokkal jár. A vasionok gyengén alkálikus szubsztrátumokban ugyanis egyáltalán nem, vagy csak 25 nem kielégítő mértékben szívódnak fel a növényekbe, mivel a vasionok nehezen oldható hidroxidok alakjában kicsapódnak és ezáltal a növény táplálékként nem alkalmazható. Ismeretes továbbá az is, hogy a növényeket szüksé- 30 175338 2 ges esetben a következő savakkal alkotott vas-kelát komplexek alakjában lehet vassal ellátni: citromsav, glukonsav, nitrilotriecetsav, etiléndiamintetraecetsav, és etiléndiamin-N,N’-di(o-hidroxifenil)-ecetsav (vö. „Der Vegetationsversuch” c. fejezet a „Methodenbuch”, Band VIII, Neumann Verlag, Radebeul, Berlin, 1951 180—194. c. szakkönyvben; Plant Physiology 26, 411 [1951]; Soil Science 80, 101 — 108 [1955] és „Organic Sequestering Agents”, John Wiley and Sons, Inc. New York, 1959, 455—469 cikkek). Az említett vaskomplexek segítségével nemcsak gyengén savas vagy semleges, hanem bizonyos mértékig gyengén alkálikus talajokban sem lehet a növények vassal való ellátását megoldani, mivel az ilyen komplexek viszonylag nagy stabilitása folytán a vas-kationok semleges vagy gyengén bázikus közegben való kedvezőtlen kicsapódása messzemenő módon meggátolható. Ennek ellenére az ilyen vas-kelát-komplexeknek a megadott célra való alkalmazása bizonyos hátrányokkal jár. A citromsav vagy glukonsav vaskelát komplexeinek hatásidőtartama viszonylag rövid, mivel ezek a természetesen előforduló savak a talajban élő mikroorganizmusok által gyorsan lebomianak. A szintetikus amino-poiikarbonsavak vas-kelát komplexei a klorózis leküzdéséhez szükséges etiléndiamin- NJ4’-di(o-hidroxifenü)-ecetsav vaskomplexe kivételével erősen lúgos talajokban csak bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók, mivel a komplexek stabilitása nem mindenkor kielégítő ahhoz, hogy a vaskationok nehezen oldható hidroxid- vagy oxid-alakban való ki
