175316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szulfátnál alacsonyabb oxidációs fokú kénvegyületeket tartalmazó oldatok elektrokémiai oxidálására

5 175316 9 A találmány szerinti eljárás redukáló kénve­gyületeket tartalmazó ipari vizek oxidálásán kí­vül alkalmazható redukáló kénvegyületeket kis — a szennyvízkoncentráció tartományba eső — töménységben tartalmazó vizek oxidálására is. 5 Ebben az esetben a keletkező oldott szulfátok kalcium-hidroxiddal kicsaphatok és gipsz alak­jában eltávolíthatók. A találmány szerinti eljárást a következő pél­dán is bemutatjuk. 10 Példa Redukáló kénvegyületet 55 g/liter koncentrá­cióban és nátrium-kloridot 250 g/liter tömény­ségben tartalmazó ipari vizet szakaszosan, tehát egyetlen találmány szerinti cellában cirkuláltat- 15 va oxidálunk 1 m2 nagyságú elektródfelületek között 12 000 A/m2 áramsűrűséggel, 3,5 V cella­feszültség mellett egyenárammal. Az oldat p.H- ját 9 kg szilárd nátrium-hidroxid adagolásával 7,5—8,5 között, hőmérsékletét 70 °C alatt tart- 20 juk. Ily módon óránként 20 kg redukáló kénve­gyületet oxidálunk, amely 350 liter oldat rege­nerálását biztosítja óránként és elektród nő­ként. A képződő tiszta oldat, amely csak nátrium- 25 kloridot és nátrium-szulfátot tartalmaz, mely utóbbi a redukáló kénvegyületek oxidálása ré­vén keletkezett felhasználható bármilyen nát­rium vegyület előállítására, vagy egyéb kristály­­kicsapásra. Konkrétan az általunk regenerált ol- 30 datot hidrogén-hexafluoro-szilikát oldattal érint­kezésbe hozva nárium-hexafluoro-szilikátot ál­lítanak elő. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szulfátnál alacsonyabb oxidációs fo­kú, redukáló kénvegyületeket tartalmazó oldatok elektrokémiai oxidálására, azzal jellemezve, hogy literenként 40—60 g redukáló kénvegyületet és 50—300 g nátrium-kloridot tartalmazó oldatot 200—15 000 A/m2 áramsűrűség mellett 7,5—8,5 pH-tartományban, legfeljebb 70 °C hőmérsékle­ten elektrokémiai úton oxidálunk. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás kivitelezésére, azzal jellemezve, hogy elektroli­­záló cellából (A) és annak felső részével egybe­épített gázelválasztóból (B) áll. Az elektrolizáló cella kúposán van kialakítva és koncentrikusan elrendezett anódot (1) és katódot (2) foglal ma­gában, ahol a ka tód egy kúpos belső teret (5) fog körbe, mimellett az elektródok közötti felső tá­volság (a) nagyobb, mint az alsó távolság (b), az anódon és a kátédon furatok (6) és gázterelő er­nyők (7) vannak kialakítva, az anódot és a ka­tódot egymástól szigetelők (12) választják el, a katód által körbefogott belső térbe (5) egy leve­gőztető cső (9), az anódtérbe pedig egy a vissza­keringetett folyadék bevitelére szolgáló cső (13) nyúlik be. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázszétválasztó (B) egy gázkivezetővei (10) és egy folyadékelve­­zetővel (8) van ellátva, amely kívánt esetben egy hűtőhöz (11) vagy egy másik cellához csatla­kozik. 1 db rajz A kiadásírt felöl: i Közgazdasági é* Jogi Könyvkiadó igazgatóié 80.428.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelő« vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Thumbnails
Contents