175312. lajstromszámú szabadalom • Közművezetékek elrendezése, lakó- és ipartelepeken
3 175312 4 ami az építési idő elhúzódásával és a költségek növekedésével jár együtt. A találmány célja a közmű telepítés gazdaságosabb végrehajtása mind az építési munkálatok előkészítésének, mind azok kivitelezésének fázisában, az építési idők csökkentése, a földalatti terek jobb kihasználása, valamint a ráfordítások egyidejű csökkentése mellett a műszaki biztonság növelése. A találmány feladata, hogy a közművezetékek elrendezését lakó- és ipartelepeken oly módon tegye lehetővé, hogy a készülő épületek alapjai a közművezetékek elhelyezéséhez ki legyenek használva, a munkaárkok és külön műtárgyak, például aknák készítése az épületeken kívül minimálisra legyen csökkentve, és hogy az épület közvetlen csatlakoztatása biztosítva legyen a közművezetékekhez. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg, hogy a tisztavíz-, szennyvíz-, távfűtés-, kis- és nagyfeszültségű áramszolgáltatás és távközlés kábeleit és vezetékeit az épület alaptestének tartományába vízszintesen vezetjük be, amely alaptestet valamely épület egy vagy több teherviselő eleme alkothatja. A közművezetékek magában az alaptestben és/vagy csatornákban és/vagy alaptest-megszakításokban lehetnek elrendezve és/vagy be lehetnek betonozva. A nagy- és kisfeszültségű vezetékeket és távközlési vezetékeket védőcsövekben helyezzük el. A csatornákban a szennyvízvezetékekhez vizsgálóaknák vannak előirányozva. A csatornák kibővített részekkel is rendelkeznek, amelyek a nagy- és kisfeszültségű kábelek, távközlési kábelek és tisztavízvezeték csatlakozótereiként szolgálnak, és amelyek a közművek műszaki berendezéseit tartalmazó, önmagában ismert térrel működési kapcsolatban vannak. A nagy- és kisfeszültségű, valamint a távközlési kábelekhez a védőcsövek a csatornák kiszélesített helyein történő csatlakoztatás céljából meg vannak szakítva. A tisztavízvezeték és szennyvízvezeték csatlakoztatásai az alaptestek szintje fölé vannak kivezetve. A csatornák vagy alaptest-megszakítások ki vannak betonozva vagy töltőanyaggal vannak kitöltve és/vagy fedőlapokkal vannak letakarva. Az alaptest homlok-, illetve hosszoldalaiból kivezetett közművezetékek egy közvetlenül csatlakozó alaptestbe ugyanilyen módon vannak bevezetve, vagy az alaptesten kívül, önmagában ismert módon vannak elrendezve. A találmány segítségével a mély- és magasépítési munkák időbeni sorrendjét sokkal racionálisabban lehet megválasztani, mint az eddigi módszerekkel. A termelés előkészítésének fázisait, valamint a mély- és magasépítési munkák kivitelezését áttekinthetőbben lehet rendezni. Az építés szabadsága biztosítva van, a szervezés lényegesen leegyszerűsödik. Ezenkívül a leágazó vezetékek elágazása és a vezetékpályáknak az alaptesten történő keresztülvezetése az anyagszükségletet lényegesen csökkenti, kisebb menynyiségű földmunkát tesz szükségessé, és a tényezők eredményeként az előállítási költségek öszszességükben csökkennek. A hasznos pincetér maximálisan kihasználható, az épülettömbön kívüli földalatti tér nincs nagymértékben igénybe véve. Az egész építés lefolyása szempontjából további előnyt jelent, hogy az ellenőrző aknák, illetve csatlakozóterek az építmény alaptestjeiben vannak elrendezve, és ezáltal az egyébként szükséges biztonságtechnikai intézkedések, valamint a későbbi aknaszabályozások elmaradnak. A műszaki biztonság megnövekszik, a károk, utólagos munkák, valamint a balesetek elkerülhetők. A termelés előkészítése és az épületek előállítása lakótelepeken és ipari létesítményekben összességében gazdaságosabbá válik és az időszükséglet csökken. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyek annak néhány kiviteli példáját tartalmazák. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan mutatja a nyomvonalvezetést több épülettömbön keresztül; a 2. ábra az ellenőrzőaknák és csatlakozóterek elrendezését mutatja az alaptestben ; a 3. ábra egy alaptesten át vett függőleges metszetet mutat ; a 4—10. ábrák az 1—3. ábrák szerinti megoldások további változatai. Amint az 1. ábra mutatja, 1 és 1’ alaptestek vannak egymásután sorban elrendezve, mimellett az 1’ alaptest az 1 alaptestekhez viszonyítva eltoltan helyezkedik el. A lakótelephez tartozó közművezeték-rendszer 5 tisztavíz-vezetéket, 6 szennyvízvezetéket, 7 távfűtési vezetéket, nagy- és kisfeszültségű kábeleket, valamint távközlési kábeleket tartalmaz. A nyomvonal úgy van meghatározva, hogy az épülettömb 1; 1’ alaptestjein hosszanti irányban vezet keresztül. Az 5 vízvezeték, a 6 szennyvízvezeték és a 7 távfűtési vezeték működőképesen van az 1 ; 1’ alaptestekben lefektetve, míg a nagy- és kisfeszültségű, valamint távközlési kábelekhez 8; 9 védőcsövek kerültek beépítésre. A 2. ábra szerint az 1 ; 1’ alaptestekben a 6 szennyvízvezetékhez 13 ellenőrzőaknák vannak beépítve, a nagy- és kisfeszültségű kábelekhez pedig 10; 11 csatlakozóterek vannak előirányozva, amelyekben a 8 ; 9 védőcsövek meg vannak szakítva. Ezen túlmenően az 5 tiszta víz-vezetékhez 12 csatlakozótér van kialakítva, amely mérőórák és más műszerek befogadására szolgál. Az épülettömbökön kívül valamennyi vezeték önmagában ismert eljárásokkal és technológiákkal van vezetve. A 15 tágulási hézagok tartományában, illetve az oromfal-oldali be- és kilépési helyeken az 5; 6; 7 vezetékek, illetve 8; 9 védőcsövek körül (nem ábrázolt) nagyobb átmérőjű köpenycsövek, illetve csatornák vagy hasonlók vannak elrendezve, illetve kialakítva, amelyekben a különféle épületsüllyedések felvehetők. A 14 hidránsok csatlakoztatásához az 5 tisztavízvezeték U alakban meg van hajlítva, és az 1 alaptest hosszanti oldalain az egyik alaptestből ki van vezetve és egy szomszédos 1 alaptestbe be van vezetve. A 13 ellenőrzőaknák távközei az általában érvényes előírásokhoz igazodnak úgy, hogy egy-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
