175310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több kisérőhang-jel átvitelére TV-jel útján kódmodulációval
3 175310 4 A rajzokon az 1. ábra a mintavetelezos. a 2. ábra példa a kísérőhang jeleinek átvitelére a sorkioltási intervallumban, és a 3. ábra a sörkioltó impulzus részletesen. A SECAM rendszerben kódolt képjel segítségével az aktív jelzónákban a szinkronizáló jel és a modulált színvivő átvitele történik meg. A kísérőhang csatorna szükséges kapacitását a teljes kódolt és a szinkronimpulzusokat tartalmazó képjel és a képtartalom változása határozza meg, miközben lehetséges a vevőoldalon ennek a jelnek egy szabvány jellé történő viszonylag egyszerű transzformálása. A kísérőhang csatorna kapacitását a teljesen kódolt jel következő transzformációs módjai biztosítják: a) a szinkronizáló jelet úgy visszük át, hogy a szinkronizáló impulzusok homlokoldala egy negatív szinkronimpulzus segítségével van továbbítva, továbbá a szűkített szinkronimpulzus homlokoldala időben egybeesik a szabványos jel szinkronimpulzusának homlokoldalával. Ennek az impulzusnak a szintje egyenlő a szabványjel „S” szinkronimpulzusának szintjével. Az „S” szinkronimpulzus hátoldalának helyzete egy kétbites kód segítségével kerül átvitelre és három alapállapotra vonatkozó információt tartalmaz: 1. a szinkronimpulzus hátoldala a kiegyenlítőimpulzus hátoldala, 2. A szinkronimpulzus hátoldala a sorszinkronimpulzus hátoldala, 3. a szinkronimpulzus hátoldala a vertikális szinkronimpulzus sortartalmának hátoldala. b) a modulálatlan színvívő átvitelének időtartama a sorkioltási intervallumban rövidebb. A kísérőhangot impulzuskódmodulációval visszük át, amelyet a sorkioltási intervallumokban alkalmazunk. A mintavételezést úgy szinkronizáljuk az egyes csatornákban, hogy az lehetővé teszi az egyes kísérőhangok átvitelét anélkül, hogy passzív intervallumok keletkeznének az egyes mintavételek között. A mintavett hangjeleket a lineáris és nem lineáris korrekciós áramkörökön történő áthaladás után olyan impulzuscsoportokká kódoljuk, hogy azok pillanatnyi szintje meghatározott módon kódolt bináris szám segítségévei vihető át. A hangcsatorna spektrumának maximális átvitt frekvenciáját a mintavétel frekvenciája korlátozza. Abban az esetben, ha egy televízió sor Th időtartama alatt csak egyetlen mintavételt hajtunk végre, a maximális frekvenciára a következő összefüggés érvényes: ahol Th = 64/isec, és ^max — 7,8 kHz. A frekvenciasáv kétszeres kiszélesedése Th/2 periódusban történő mintavételezéssel érhető el, ahol a mintavevő jel szintjének egy „t” pillanatban megfelelő információt és a mintavevő jel szintjének egy t+TH/2 pillanatban megfelelő információt egymás után egyetlen sorkioltási intervallumban visszük át. A Th/2 periódussal történő mintavételezést az 1. ábrán tüntettük fel. Az ai hangjelet Fvz frekvenciájú mintavevő impulzusokkal tapogatjuk le. A páratlan számú 1, 3, 5,... mintavételek időben TH/2 periódussal késleltetve vannak, úgy, hogy az aj hangjel az 1-2, 3-4,. .. stb. impulzuspárok folyamán 1/TH frekvenciával kerül átvitelre. Ezeket a hangjeleket impulzuskód modulált jellé alakítjuk át, amelyet A1; A2, A3 ... kódokkal viszünk át. A vevőoldalon a kódmodulációt 1’, 2’, 3’,... szintmodulációvá alakítjuk át, amelyek megfelelnek az 1, 2, 3,... mintavett jelek szintjének és időbeli sorrendjének. A 2’, 4’, 6’. .. páros szintmodult jelek késleltetésével olyan szint- és idősorrendet érünk el, amely megfelel az ai hangjel szint- és idősorrendjének. A szintmoduláció alapján a vevőoldalon végrehajtható a jel helyreállítása. Az átvitel minőségével szemben támasztott követelmények növekedése az átviteli csatorna kapacitásának növekedésével kapcsolatos, a kódmoduláció során alkalmazott bitek száma meghatározza a jel/kvantálási zaj viszonyt, továbbá egy soridő folyamán alkalmazott mintavételek száma az átvitt jel sávszélességét határozza meg. A kísérőhang átviteli minőségével és az átvitt kísérőhangok maximális számával szemben támasztott követelmények ellentmondását a találmány szerinti megoldás teljes mértékben kiküszöböli. A találmány szerint ugyanis a hangcsatornákat egy főcsatornára és segédcsatornákra osztjuk fel. Főcsatornán olyan csatornát értünk, amely a kísérőhangjelet teljes, azaz körülbelül 13 kHz-es sávszélességgel viszi át. A segédcsatornák azok a további kísérőhang csatornák, amelyek a kísérőhangjelet korlátozott, azaz körülbelül 6,5 kHz-es sávszélességgel viszik át. Az átviteli sávszélességet csak zenei műsorok közvetítésekor használjuk ki teljesen, a segédcsatornák sávszélessége viszont teljesen elengedő a beszéd spektrumának átvitelére. A csatornák ezen felosztásának megfelelően a közvetített programokat a következőképpen osztjuk fel: a) olyan programok, amelyek átviteléhez jó minőségű átviteli csatorna szükséges. Ezeknél a programoknál azok jellegéből következően más nyelveken történő közvetítés nem szükséges. Ebben az esetben az átvitelre csak az alapcsatornát használjuk fel, és a segédcsatornákon csak a főcsatornán közvetített aktív jel átvitelére vonatkozó információt tartalmazó jelet visszük át. b) olyan programok, például hírek, sportközvetítések, stb., amelyek nem követelnek jó minőségű átviteli csatornát, különböző nyelvű magyarázatok-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
