175306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új polipeptidek előállítására
5 175306 6 az I általános képletű polipeptideket alkotó aminosavak közül az előzőekben említett peptidfragmensben nem szereplő aminosavakat tartalmazó fragmensek. A kiindulási anyagok alapvető kombinációit ismertetjük példaszerűen az alábbi I. táblázatban. I. táblázat Kiindulási anyagok R, -OH H-Arg-R2-Phe-Phe-R3 Rí -Arg-OH H-R2-Phe-Phe-R3 Ri - Arg—R2 —OH H—Phe—Phe—R3 Rí-Arg-R2-Phe-OH H-Phe-R3 Ri -Arg -R2 -Phe-Phe-OH H-R3 R, -Arg—R2 -Phe-Phe-OH H-Tyr—NH2 A találmány szerinti eljárás foganatosítására a kondenzációs reakció a peptidkötések kialakítására ismert bármely kondenzációs módszerrel végezhető. Ilyen kondenzációs módszerek közé tartozik a DCC/HONB módszer (796 399 számú belga szabadalmi leírás), az azidos módszer, kloridos módszer, savanhidrides módszer, vegyes savanhidrides módszer. DCC módszer, reakcióképes észter módszer, Woodward-féle K reagens módszer, karbodiimidazolos módszer és az oxidációs-redukciós módszer (ezeket a módszereket részletesen lásd a Schröder és Lubke által szerkesztett „The Peptides” című könyv első kötetében, amely megjelent 1966-ban az Academic Press new-yorki, amerikai egyesült államokbeli könyvkiadó gondozásában). A kondenzációs reakció foganatosítását megelőzően azokat a karboxilcsoportokat és aminocsoportokat, amelyek szándékunk szerint nem vesznek részt a kondenzációs reakcióban, önmagában ismert módszerekkel megvédhetjük, illetve a tervezett kondenzációs reakcióban résztvevő amino- és/vagy karboxilcsoportokat önmagában ismert módon aktiválhatjuk. A kondenzációs reakcióban részt nem vevő 5 karboxilcsoportok a megfelelő fémsók (azaz például nátrium- és káliumsók) és észterek (például a megfelelő metil-, etil-, benzil-, p-nitro-benzil-, terc-amil- vagy terc-butilészter) formájában védhetők. 10 A kiindulási anyagok aminocsoportjainak védőcsoportja peptidszintézisben aminocsoportok megvédésére hagyományosan alkalmazott védőcsoportok bármelyike lehet. így védőcsoportként alkalmazhatjuk például a benziloxi-karbonil-, terc-butoxi-kar- 15 bonil-, terc-amiloxi-karbonil- vagy az izoborniloxi-karbonilcsoportot. Ezek a védőcsoportok alkalmazhatók a prolin iminocsoportjának védelmére is. A hisztidin imidazolcsoportja védhető bármely e célra ismert védőcsoporttal, például benzil-, tozil, 20 2,4-dinitro-fenil-, terc-butoxi-karbonil- vagy karbobenzoxicsoporttal. A szerint, a tirozin vagy a treonin hidroxilcsoportja olyan ismert védőcsoportokkal védhető, mint a benzil, terc-butil- és más éterképző csoportok. Az arginin guanidinocsoportja 25 olyan csoportokkal védhető, mint a nitro- tozil-, benziloxi-karbonil-, izoborniloxi-karbonil- vagy az adamantiloxi-karbonilcsoport. A kiindulási anyagok aktivált karboxilcsoportjaira példaként megemlíthetjük a megfelelő savanhidrideket, azidokat és reak- 30 cióképes észtereket, vagyis olyan alkoholokkal, mint a pentaklór-fenollal, 2,4,5-triklór-fenollal, 2,4-dinitro-fenollal, cianometilalkohollal, p-nitro-fenollal, N-hidroxi-5-norbomén-2,3-dikarboximiddel, N-hidroxi-szukcinimiddel, N-hidroxi-ftálimiddel 35 vagy az N-hidroxi-benztriazollal alkotott észtereket. A kiindulási anyagok aktivált aminocsoportjaira példaként megemlíthetjük a megfelelő foszforsavamidokat. 40 Az alábbi II. táblázatban védett, illetve reakcióképessé tett amino- vagy karboxilcsoportokat hordozó kiindulási anyagokra, más jelöléssel (A) és (B) reagensekre adunk néhány kombinatív példát. Kiindulási reagensek Kombináció sorszáma (A) (B) —COOH-nh2-COOH-nh2 1.* szabad védett védett szabad 2. aktivált védett szabad szabad 3. szabad védett védett aktivált Ebben az esetben a reakcióelegy előnyösen valamilyen dehidratálószert, azaz például egy karbodiimid-típusú reagenst, így például diciklohexil-karbodiimidet tartalmaz. 3