175293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostos anyagú szigetelő hüvelyek folyamatos gyártására
11 175293 12 A levágott szélek a gravitációs erőhatás alatt 87 surrantóra hullnak és ezen át távoznak, a kívánt hosszra levágott hüvelyek viszont az emelő szerkezet fölső pontjára érkezve a rézsútos 91 lejtőre fordulnak és ezen át a következő egységbe vándorolnak. A hüvelyekben hasítékot kialakító 11 egység (18-25. ábrák) Miután a hüvelyek például a 18. ábrán föltüntetett, 100 ütközővel és 101 csúszóvezetékkel ellátott szerkezeten elfordulnak, diaboló alakú 102 görgőkből álló szállító szerkezetre jutnak. E szerkezet magassága úgy állítható be, hogy a hüvelyek pontosan hasító szerszám késtartójának tengelyében haladjanak. A hasító szerszámnak hengeres 103 rúdja van, amelyben egyszerű kapcsolódással átmérőirányú sík mentén háromszög alakú pengéből álló kés van rögzítve. A penge hegye az érkező hüvelyek felé néz, alakja pedig a hengeres 103 rúdhoz viszonyítva aszimmetrikusan úgy van elhelyezve, hogy 104a része a hüvelyt teljes vastagságában átvágja, 104b része viszont a teljes vastagságnak csak egy részébe vág bele. A hengeres 103 rúdnak 105 csúcsa van (20. ábra), amellyel az lb hüvely kapcsolódik, amikor a vágószerszámra érkezik. A hengeres 103 rúd 107 alvázra (19. ábra) szerelt 106 tartón van rögzítve. A vágószerszámot kétoldalt egy-egy cakkozott 108 szíj fogja közre, amelyeknek ágai között egy-egy 109 szántalp van elrendezve. Ezeknek rendeltetése, hogy a hüvelyek által a 108 szíjakra kifejtett nyomást fölvegyék. A 108 szíjakat menesztő 110 hajtógörgőket sebességszabályozó 112 hajtás forgatja, amely a 107 alvázban van elhelyezve. A 108 szíjak köze szabályozható. Ezt a 107 alvázban elrendezett, 113 kézikerékkel működtetett szerkezettel érjük el, amely bármilyen kivitelű lehet és éppen ezért a rajzon nincs föltüntetve. A 108 szíjak elmozdulásukkor a hüvelyeket magukkal viszik és kapcsolódásba hozzák a vágószerszámmal, amelynek pengéje a hasítékokat létrehozza. 114 hivatkozási számmal az lb hüvely teljes falvastagságára kiterjedő hasítékot, 115 hivatkozási számmal pedig a hüvely falvastagságának csak egy részére kiterjedő hasítékot jelöltünk (21. ábra). Ezek a hasítékok lehetővé teszik, hogy a hüvelyeket alkalmazásuk időpontjában fölnyissuk. A nem teljesen keresztül érő 115 hasíték végénél megmaradt réteg elég vékony ahhoz, hogy a hüvelyek csuklópánt módjára történő szétnyitását lehetővé tegye. A 22. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a vágószerszám pengéje úgy van elhelyezve, hogy 104a és 104b részei a hüvelyeket falvastagságuknak csak egy részén hasítják föl. A vágószerszámnak 116 körkése van, amely a penge 104a része előtt van elrendezve és amelynek rendeltetése, hogy a hüvelyben a falvastagság csak egy részére kiterjedő külső hasítékot állítson elő. Ez a hasíték egy irányba eshetik a penge 104a részével előállított belső hasítékkal (23. ábra), de lehet ehhez viszonyítva eltolt szöghelyzetben is (24. ábra). Az előbbi esetben a 19. ábrán látható vágószerszámmal előállított hasítékokhoz jutunk. A második esetben a nem teljesen keresztül érő 114 a hasítékhoz viszonyítva eltolt 118 hasítékot kapunk (25. ábra). E két hasíték között az anyag elég vékony ahhoz, hogy a hüvely fölnyitásakor lehetővé tegye a hüvely átszakítását. A 116 körkéssel előállított 118 hasíték tiszta vágási felületet biztosít, amely egyenetlenségtől és érdességtől egyaránt mentes. Körkés helyett alkalmazhatunk olyan pengét is, amely a körkés mintájára vagy a 104a penge síkjában, vagy ehhez viszonyítva szög alatt eltoltan van elrendezve. A vágószerszámnak több kése lehet. A 26—28. ábrák olyan példakénti kiviteli alakok metszeteit tüntetik föl, amelyeknél a késnek két, három és négy pengéje van. Az ilyen kések használata lehetővé teszi a hüvelyek fokozott kiterítését. A 29. ábrán olyan hüvely kiterítését láthatjuk, amelyet négy pengéjű késsel hasítottunk föl. Szemben azokkal a berendezésekkel, amelyekben a hüvelyeket fűrészekkel hasítják föl, a találmány szerinti megoldás lehetővé teszi, hogy rendkívül egyszerű berendezés fölhasználásával porképződés nélkül például a 25. ábrán látható burkoló szelvényeket állítsunk elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás rostos anyagú, különösen kis átmérőjű szigetelő hüvelyek folyamatos gyártására, amelynél polimerizálódó kötőanyagot tartalmazó bundát, esetleg szárítás után, hüvellyé göngyölünk, majd a kötőanyagot teljesen polimerizáljuk, azzal jellemezve, hogy a kötőanyagot tartalmazó bundát több rétegből álló hüvellyé göngyöljük, miközben a kötőanyag polimerizálódását a hüvely belső felülete mentén hőhatással elősegítjük és ezzel a hüvely belső felületét kikeményítjük, ezután a hüvely külső felületét nyomás alkalmazásával simítjuk, ugyanakkor a kötőanyag polimerizálódását a hüvely külső felületének szomszédságában hőhatással elősegítjük és ezzel a hüvely külső felületét kikeményítjük, miközben a polimerizálódást a külső és a belső felület között késleltetjük, végül az így kialakított hüvelyt teljes felületén áramló forró gázzal érintkeztetjük, és ezzel a kötőanyagot a hüvely teljes vastagságában egyenletesen polimerizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötőanyagot a hüvely belső felületének szomszédságában 400 °C nagyságrendjébe eső hőmérséklet alkalmazásával polimerizáljuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötőanyagot a hüvely külső felületének szomszédságában 400 °C nagyságrendjébe eső hőmérséklet alkalmazásával polimerizáljuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
