175285. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mátrix-szervezésű fénytájékoztató berendezések vezérlésére

3 175285 4 1. Kiírási üzemmódok 1.1. Állókép megjelenítése (pl. grafikus kép mátrix szervezésben, alfanumerikus szöveg kettős mátrix szervezésben). 1.2. Változatlan tartalmú állóképnek - a szem számára érzékelhető gyakoriságú - periodikus meg­jelenítése (továbbiakban: villogtatás). 1.3. Karakterek egy sorban való olyan megjeleníté­se, hogy először a tábla egyik szélén beírunk egy karaktert az első mezőbe, majd azt folyamatosan a sor mentén tovább léptetve, a szélső mezőbe min­dig újabb karaktert írunk be, s azt is szekvenciáli­sán tovább léptetjük (továbbiakban: vándorírás). Ezt az üzemmódot villanyújság elnevezéssel is szok­ták említeni. 1.4. A vándorírásnak egy teljes sorra, illetve oszlop­ra egyidejűleg vonatkozó megvalósítása, a koordiná­ta rendszer másik irányában való léptetéssel (továb­biakban: görgetés). 1.5. Kétállapotú fénypont vezérlésnél (ég — nem ég) egy adott állókép fénypontjainak inverz állapot szerinti kigyújtása, mikor is az (ég - nem ég) funkció a kép valamennyi fénypontjára nézve meg­fordul (továbbiakban: inverz kép). 1.6. A teljes tábla meghatározott — önmagában is mátrix szervezésű — részének külön vezérlése (to­vábbiakban: szektorvezérlés). Ez megvalósítható úgy, hogy a tábla többi részét egyáltalán nem vezéreljük ki, sötéten hagyjuk (kizárólagos szektor­vezérlés) vagy úgy, hogy a tábla többi részét — pl. más üzemmódban — szintén kivezéreljük (szelektív szektorvezérlés). így pl. stadion fénytájékoztató tábláján kitüntetünk egy sarkot (szektort), melyben grafikus kivezérléssel mozgó képet adunk, mimel­­lett a tábla fennmaradó részén a mindenkori ered­mények alfanumerikus kiírása folyik (fakultatív kettős mátrix szervezés). II. Vezérlési üzemmódok (az információt beíró, törlő, átíró szervek vezérlésére, az ismert adatfel­dolgozási terminológia szerint, CCITT Fehér Könyv 8. kötet Mar del Plata 1968, 1,5 fejezet, 2,2 fejezet). 11.1. Kocsivisszaváltás. 11.2. Kocsiemelés. 11.3. Escape. Az ismert fénytájékoztató berendezések sokfajta változata ismeretes, s a nemzetközi szabadalmi osz­tályozásnak pl. a G 06 F csoportjába (azon belül különösen a 15 alcsoportba), illetve a G 09 F cso­portjába (azon belül különösen a 9 alcsoportba) sorolt szabadalmi leírások erről kimerítő áttekintést adnak. E megoldások változatainak különbözőségét kü­lönböző szempontok indokolják, a különbségek egyenként vagy kombinálva mutatkozhatnak a me­zők, illetve a fénypontok megcímzési módjában, az üzemmódok szerinti különböző gyújtásvezérlési igé­nyek előnyös megvalósításában, a különböző fény­pontkapcsolók működésmódjában és a vezérlés ah­hoz illesztésében, a berendezéshez érkező — a beviteli egység által szolgáltatott és a megjelenítési igényt tartalmazó- bejövő jelek szerkezetében és feldolgozásában stb. Minden esetben az újabb változat keresése,- vagy a szolgáltatási lehetőségek kibővítésére,- vagy a szervezési ráfordítás optimalizálására,- vagy az eszközráfordítás, illetve az üzemeltetési költség optimalizálására,- illetve ezek valamilyen kombinációjára irányul. A találmány szerinti berendezés azt a célt szol­gálja, hogy a korszerű sokoldalú berendezésekkel nyújtott valamennyi szolgáltatást — legalább azo­nos minőségben - úgy lehessen nyújtani, hogy mind a beviteli egység, mind a beavatkozó szerv (fénypontkapcsoló) kialakítása tekintetében maxi­mális szabadságfokot biztosítunk és e két - be­meneti, illetve kimeneti — peremfeltétel variabilitá­sa mellett optimálisan kis bonyolultsággal, illetve ráfordítással biztosítsuk a közbenső műveletek el­végzését, vagyis a beviteli egységtől érkező igény szerint a táblavezérlő szervek helyes vezérlését. Abból indulunk tehát ki, hogy a beviteli egység különböző alakban közölheti az igényeket aszerint, mennyire intelligens beviteli egységet alkalmazunk. Ha az számítógép szintű, akkor egyértelműen a mi vezérlési mechanizmusunkhoz illeszkedve képes a beviteli egység azt szolgáltatni. Ha pedig konzol­írógép, akkor csak azt közli alkalmas kódolásban, milyen ábra kijelzését igényli és külön közli, hogy müyen üzemi feltételek mellett és üzemmódban igényli az információ kiírását. Az utóbbi esetben tehát a beviteli egységről érkező utasításokat elő­ször az előbb már említett vezérlési mechaniz­mushoz kell illeszteni. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a berendezést alapfőegységből és — szükség szerint — kiegészítő főegységből felépítve, az alapfőegységben a beavatkozó — táblavezérlő — szervek felé továb­bítandó vezérlőjeleket úgy állítjuk elő, hogy az alapfőegység bemenetére olyan kombinált vezérlő­jelet adunk, melyben a megjelenítendő információt szekvenciálisán közlő jelek közé - a megjelenítés sorrendje szerint - be vannak iktatva az üzem­módra és az egyes szervek vezérlésére vonatkozó utasítások, s az alapfőegység az ilyen módon már egységes felépítésű bemeneti vezérlőjelsorozatból- felismerő és azonosító eszközök alkalmazásá­val — kiemeli a különféle vezérlőjeleket és miköz­ben a kijelzendő információra vonatkozó jeleket az önmagában ismert módon kialakított jelfeldolgozó egységekhez (alfanumerikus, illetve grafikus karak­tergenerátor, pozicionáló egység stb.) továbbítja - egyidejűleg a felismerő és azonosító egységek által kiemelt üzemi vezérlőjeleket az üzemeltetést vezér­lő szervekhez továbbítja. A kiegészítő főegység pedig a másként szerve­zett bemenő jeleket átalakítja a már említett, kom­binált vezérlőjellé és úgy adja az alapfőegység bemenetére. Ilyenformán a találmány szerinti berendezésre a nagyintelligenciájú beviteli egységek közvetlenül az alapfőegység (valamelyik) bemeneténél csatlakoz­nak, s a beviteli egységtől a bemenő jelet már az alapfőegység bemeneti igényeinek megfelelően kér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents