175279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gerinces állatok táplálására alkalmas takarmányok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175279 Bejelentés napja: 1977. IX. 16. (Pl -590) Nemzetközi osztályozás: A 23 K 1/165 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. XI. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Fekete Lajos oki. mezőgazdasági mérnök, 25%, Báthory Judit oki. Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő vegyészmérnök, 10%, Éry Györgyné oki. vegyészmérnök, 10%, Dr. Horváth Vállalat, Budapest Imre állatorvos, 15%, Pataky István oki. vegyészmérnök, 10%, Szvoren János oki. mezőgazdasági mérnök, 15%, Budapest, Dr. Márai Géza oki. mezőgazdasági mérnök, 15%, Gödöllő Eljárás gerinces állatok táplálására alkalmas takarmányok előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás könnyen emészthető és jól értékesülő takarmány előállítására gerinces állatok, különösen sertések számára. Mint ismeretes, az iparszerű állattenyésztés számos biológiai nehézséggel küzd. Ezek jórészt a 5 takarmányozással függnek össze, mert bebizonyosodott, hogy a hagyományos takarmányozási rend az iparszerű tartásra való áttérés során bevezetett módosítások ellenére sem elégíti ki a megváltozott követelményeket. Igen súlyos hátránnyal jár a 10 tenyésztett állatok úgynevezett jóllakottsági érzésének hiánya, amely az állatok nyugtalanságát, belső feszültségét, ennek következtében pedig az állatok kondíciójának romlását okozza. A sertéstenyésztésben a legfőbb gondot a kocák életteljesítményének 15 csökkenése okozza. Az iparszerű sertéstelepeken ugyanis különösen riasztó mértékűre csökkent a tenyészkocák életteljesítménye, vagyis az egy elléskor születő malacok száma és a kiselejtezési életkor. Ez nagyrészt az intenzív termelési körűimé- 20 nyék elterjedéséből adódó takarmányozási nehézségeknek tulajdonítható, valamint annak, hogy a mind nagyobb genetikai képességekkel rendelkező kocaállomány megváltozott, illetve megnövekedett igénye kielégítetlen maradt. Megfigyelésünk szerint 25 az iparszerű tenyésztés legjellegzetesebb hibája a reprodukciós ciklus egész ideje alatt alkalmazott túlságosan bő táplálás. A reprodukciós ciklust takarmányozási nézőpontból a következő időszakokra célszerű felosztani: 30 1. 2 nap a búgatástól az ívarzás végéig, 2. 85 nap az ivarzás végétől, 3. 23 nap az ellés előtt 4 héttel, 4. 5 nap az ellés előtt 5 nappal, 5. 2 nap az ellés után 2 napig, 6. 5 nap az ellés után 3—7 napig, 7. 7 nap az ellés után 8—14 napig, 8. 7 nap az ellés után 15—21 napig, 9. 21 nap az ellés után 22—42 napig, 10. 7 nap az elválasztástól a búgatásig. összesen: 164 nap. A fejadagok szakaszonként különböznek, a túletetés mértéke azonban általában 30%. Az összehasonlítást a koca takarmányozásának általában elterjedt hazai nagyüzemi rendszere és a holland [Voedernornen voor de landbouwhuisdíeren en voederwaarde der veevoeders (1973) Central Veevoederbureau in Nederland], illetve az NSzK [Deutsche Landwirtschaftliche Gesellschaft (1972)] normái között tettük. Az iparszerű telepeken a szokásos összetételű abrakból etetett fejadagok a ciklus 2., 3 , 4. szakaszában nem biztosítják a koca jóllakottsági érzetét. Az éhes állapotnak etológiái (viselkcdéstani), fiziológiai és az ebből következő ökonómiai hátrányai ismertek [Csukás I.: Takarmányozástan. Budapest, (1952) Mg. Kiadó, Baitner K.: Gazdasági állatok takarmányozása. I. kötet. Budapest (1958) Mg. Kiadó], Ezért elterjedt általánosan az a felfogás, hogy 175279
