175243. lajstromszámú szabadalom • Adattároló rendszer

5 175243 6 tási szópárnak fogjuk nevezni). Ebből a célból vizsgá­latot végzünk, hogy megállapítsuk, vajon az előrelátá­­si szópár már jelen van-e a 23 segédtárban, és amennyiben nincs jelen, akkor ezt a szópárat kihoz­zuk a főtárból, és a 23 segédtárba töltjük. Ezt a folyamatot a továbbiakban előrelátási műveletnek nevezzük. Bizonyos utasítások esetében az előrelátási művelet a sorozat valószínű irányára vonatkozó dön­tést is tartalmaz. A 12 ütemező egység alapvető feladata, hogy végrehajtás céljából előre utasításokat hozzon ki a feldolgozó egységből, még mielőtt ezen utasításokra szükség lenne, és ezt úgy végzi el, hogy kiolvasási utasításokat küld a 13 SAU részére. Az ütemező egység minden utasítást dekódol is, miközben az előző utasítás végrehajtása folyik, majd kérésre a feldolgozó egység részére olyan paramétersorozatot továbbít, amely kijelöli azokat a feladatokat, ame­lyeket a feldolgozó egységnek az utasítás teljes végrehajtása céljából el kell végezni. Egy utasítást normál esetben két feladat során (kivételesen egy vagy három) hajtanak végre, és az egyes feladatokhoz a feldolgozó egység részére továbbított paraméterek normál esetben mikroprogram indítási címet, feladat­hosszúság indikátort, az utasítás másolatát, és egyéb jelzésbeállító és hurokösszeg információt tartalmaz­nak. Az ugrási utasításokat a feldolgozó egységben lévő mikroprogram a többi utasításokkal azonos módon értékeli ki, de ha a sorrendben változást jelez, a mikroprogram az ugrás rendeltetési utasításának ki­­' hozatalát kezdeményezi, még mielőtt a pillanatnyi utasítás végrehajtása befejeződne. Az ütemező egység­ben lévő bármely korábban kihozott utasítást tör­­lünk. A feldolgozó egység általános rendeltetésű mikro­programozott egység, amelyben 256 szavas üzemi tár van, 125 nanoszekundumos ciklusidővel, 32 szavas láncolt tárolóval van ellátva, amelynek 62,5 nanosze­kundumos ciklusideje van, és olyan mikroprogramo­zott tárat tartalmaz, amely 8-16 K szó fogadására alkalmas. A mikroprogram utasítások normál végre­hajtása 125 nanoszekundumos időközönként törté­nik, de ezt az időzítést várakoztatni lehet, és ezáltal lehetőség nyílik egyéb egységek (különösen a SAU egységből jövő adatokra való várakozás céljából) szinkronizálására. A tárhozzáférési egység (SAU) A 2. ábrára hivatkozunk, és az itt feltüntetett 13 SAU a 12 ütemező vagy all feldolgozó egységtől érkező minden tárhozzáférési utasítással együtt egy 30 bites címet kap a 20 multiplexeren keresztül. Ennek a címnek az első huszonnyolc bitjét (0-27) a tár különálló négyszavas szakaszának címeként tekinthet­jük, míg a 28. bit ezen szakaszból egy szópárat választ ki, és a 29. bit a kiválasztott pár egyik szavát jelöli ki. Ezt a címet 21 címregiszterben statikus alakba hoz­zuk, és a 21 címregiszter bitjeit csökkenő jelentőségű sorrendben ADO-AD29 hivatkozási jelekkel jelöljük. A 21 címregiszter tartalmát címfordító 22 egység­hez, a továbbiakban ATU egységhez továbbítjuk, és ez a virtuális címeket a főtárhoz való alkalmazás céljából megfelelő valós címekké alakítja át. Ebből a célból az ATU egység több pillanatnyi oldal regisztert tartalmaz, és ezek a rendszer által pillanatnyilag felhasznált oldalak valós bázis címeit tartalmazzák, amikoris egy oldalt a virtuális tár 256 szavas részeként definiálunk. Ilyen módon egy virtuális címnek valós címmé történő átalakításához először kiválasztjuk az alkalmas pillanatnyi oldal regisztert, majd ezen regisz­terben tárolt bázis címet hozzáadjuk a virtuális cím egy eltolódó részéhez. Ha a kívánt bázis cím a valóságban a pillanatnyi oldal regiszterek egyikében sincs jelen, akkor a feldolgozó egység részére megsza­­kítási jelet továbbítunk, amely a pillanatnyi oldal regiszterek felfrissítése céljából egy mikroprogram sorozatot kezdeményez. A 2. ábrán feltüntettük a 13 SAU 23 segáltárát. Ez a 23 segédtár olyan véletlen hozzáférésű tár, amelynek hozzáférési ideje 45 nanoszekundum, és összesen 256 szót tartalmaz, amelyek mindegyike szabványos hosszúságú és a szavak 64 négyszavas cellában vannak elrendezve. Bármely időben az egyes aktív cellákat a virtuális tár egy adott négysza­vas szakaszához rendeljük, és ennek bármely szava, tehát lehet az összes vagy egyetlen egy sem, érvényes adatokat tartalmazhat. A 23 segédtárban lévő minden szónak tehát egy vele társított érvényességi bitje van, és ez azt jelzi, hogy érvényes adatokat tartalmaz-e. Minden aktív cella tartalmazza a virtuális tár azon négyszavas szakaszának virtuális címét, amely vele van társítva. Mindenkor, amikor a 13 SAU virtuálisan címzett utasítást kap, akkor a 21 címregiszterben lévő virtuá­lis cím kiválasztott bitjeiből egy hash-kódoló 24 áramkör ötbites hash-címet hoz létre az alábbi mó­don: hash—bit Származék 0 ADÓ 1 (AD24) = (AD12) 2 (AD25) h (AD 13) 3 AD26 4 AD27 ahol a = jel a két bit közötti azonosságot jelöli. Ezt a hash-címet a 23 segédtár címbemenetére vezetjük úgy, hogy egy cella párat kiválasszon. Ekkor az ezen cellákban tárolt virtuális címeket összehasonlítjuk a címregiszter tartalmával. Ha ezen cellák bármelyikénél egyezést tapasztalunk, ellenőrizzük, hogy a cellában lévő megcímzett szó érvényes-e. Amennyiben az, akkor elvégezzük a szó­hoz tartozó kívánt felfrissítést vagy kiolvasási hozzá­férést. Amennyiben nem volt érvényes, elvégezzük a 10 főtárhoz való hozzáférés útján a szükséges művele­teket, hogy a helyzetet korrigáljuk. Meg kell jegyeznünk, hogy mivel a 10 főtárhoz való hozzáférési vonal két szó szélességű, minden esetben, amikor egy szóhoz a 10 főtárban hozzáfé­rünk, akkor a pár másik szavát szintén elküldjük a 13 SAU és a 23 segédtárba beírjuk. Mindazonáltal a párnak csupán a megcímzett szavát küldjük tovább a feldolgozó vagy ütemező egységhez. Amennyiben a pár egyetlen cellája sem felel meg a 21 címregiszter tartalmának, akkor kiválasztjuk azt a cellát, amelyet a szóbanforgó párat közvetlen megelő­zően használtuk fel, és ehhez az új virtuális címet hozzárendeljük. Ezt a cellát ekkor a 10 főtárból való hozzáféréssel kívánság szerint felfrissítjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents