175241. lajstromszámú szabadalom • Adatfeldolgozó berendezés egy adattömb elektronikus kezelésére

23 175241 24 suk ki, és ezen utasításokat 307 logikai egységhez továbbítjuk. A 307 logikai egység kimenete R(N) bináris jel, amelyet a hivatkozott 308 tiltóáramkör­­ben, mint eredménytárban lehet tárolni. A logikai egység adatbemenetként a következőket fogadja: a három 303-305 tiltóáramkör tartalmát, az S(N) kime­netet a hozzá tartozó eredménytárból, és az előző P(N—1) feldolgozó elem logikai egységéből a R(N—1) kimenetet. A 22. ábrán a 307 logikai egységet részletesebben tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a pillanatnyi mikroutasítások kilenc bitjét a bl- b9 hivatkozási számokkal fogjuk jelölni, miközben a nagyobb, mint egyenlő és kisebb, mint jelölések a megfelelő 303-305 tiltóáramkörök kimeneteit reprezentálják. A logikai egységnek két üzemmódja van. Az első üzemmódban, amelyet a b5=0 feltétel határoz meg, az R(N) kimenet az alábbi lesz; b8,b9 R(N) 00 S(N) ÉS X 01 X 10 S(N) 11 SÍN) VAGY X ahol X a 303 — 305 tiltóáramkörökből érkező vonatkozó információ VAGY függvénykapcsolatát jelöli. Ezen VAGY függvény pontos jellegét a bl - b3 mikroutasítások határozzák meg. Továbbá, ha b4=l, akkor ezen VAGY függvény tartalmazza a függvény­kiválasztó egység SELEC T (kiválasztó) kimenetét is. A második üzemmódban, amelyet a b5=l feltétel határoz meg, az R(N) a következőképpen alakul: bl,b2 R(N) 00 S(N) ÉS R(N-l) 01 S(N) 10 R(N-l) 11 S(N) VAGY R(N—1) A b7=l bit hatására az R(N) eredmény az ered­ménytárba íródik, a b6= 1 bit pedig az eredménytár S(N) kimenetét infortárja (21. ábra). Most a 23. ábrára hivatkozunk, és a 301 függvény­kiválasztó egység tartalmaz harminckét szórekesszel rendelkező, és a vezérlőegységből érkező INSTRUC­TION ADDRESS jellel címzett 309 véletlen hozzáfé­résű tárat. Ezen rekeszek mindegyike úgy van meg­címezve, hogy ezen cím kijelöli a P(N) feldolgozó elemek egyikét és ezt dekódolja, hogy ezáhal kivá­lassza ezen elemek az eredménytárhoz tartozó S(N) kimenetét, mint kimeneti SELÉCT jele.. Ezt a jelet továbbítjuk az összes feldolgozó elemhez, amint azt a fentiekben a 22. ábra kapcsán már leírtuk. Ilyen módon láthatjuk, hogy a függvénykiválasztó egység képes információt továbbítani az eredménytár­ból, mégpedig amely információ bármely kiválasztott feldolgozó elemhez tartozhat, és az információtováb­bítás a logikai egység, vagy bármely egyéb elem felé történhet. Most a 24. ábrára hivatkozunk, amelynél a kvó­­rumfüggvény egység 310 véletlen hozzáférésű tárat tartalmaz, amelynek harminckét szórekesze van, és ezeket az INSTRUCTION ADDRESS jel címezi. Ez az egység 311 multiplexert is tartalmaz, amely a négybites 319 számláló tartalmával összhangban kivá­lasztja a feldolgozó elemek S(O) - S(15) kimenetei­nek egyikét. Működés közben mialatt az egyes mikroutasítás sorozatokat a feldolgozó elemek végrehajtanak a 310 véletlen hozzáférésű tárnak ezzel összhangban lévő rekeszsorozatát megcímezzük. Ezen sorozat első reke­sze úgy van elrendezve, hogy hétbites J küszöbértéket tartalmaz, míg a következő rekeszek súlyozott érté­kek sorozatát tárolják. Miközben a sorozat első mikroutasítását a feldol­gozó elemek végrehajtják, a küszöbértéket kiolvassuk a 310 véletlen hozzáférésű tárból és a 312 regiszterbe töltjük. Az INSTRUCTION ADDRESS jelet ekkor megnöveljük, a 319 számlálót nullázzuk, és a 311 multiplexert nyitjuk. Miközben a sorozat következő mikroutasításának végrehajtása folyik, az első súlyozott értéket kiolvas­suk a 310 véletlen hozzáférésű tárból, és ezzel egyidejűleg a 311 multiplexer kiválasztja a S(O) kimenetet. Ha S(O) = 1, akkor 313 ÉS kapukat kinyitunk, és ezáltal a súlyozott értékeket akkumulátor 314 regiszterbe kapuzzuk, amikoris hoz­záadódik az akkumulátor tartalmához (feltételezzük, hogy ez kezdetben nulláról indul). Ez a sorozat minden következő címénél is így zajlik le, ennek következtében az S(0), S(l), S(2) ... S(N) kimenetek sorjában logikailag ÉS kapcsolatba lépnek a hozzájuk tartozó súlyozott értékekkel, és az eredmények az akkumulátorban összegződnek. Az akkumulátor összegzett értékét 315 áramkör­rel folyamatosan összehasonlítjuk a 312 regiszterben lévő küszöbértékkel, és amikor meghaladja a küszöb­ötöket, akkor QUORUM (döntési jel) jelet hoz létre. A 23. ábrán vázolt módon ez a jel eljut a függvény­kiválasztó egységhez kiválasztás céljából, mégpedig ugyanúgy, mint az eredménytárak bármelyikének kimeneti jele. A döntési vagy kvórumfüggvény így lehetőséget biztosít az egyedi feldolgozó elemek súlyozott ered­ményei sorozatának összegzésére és annak eldöntésé­re, hogy ez az összeg meghalad-e egy előírt küszöérté­­ket. A feldolgozó elemek mindegyikének nem kell hozzájárulnia ezen összeghez, amelyekre nincs szük­ség, a hozzájuk tartozó súlyértéket nullára kell állítani. Meg kell jegyezni, hogy az egyes eredménytárakat ugyanúgy kell használni, mint a döntési vagy kvórum­függvény használata előtt. %y tehát a P(N) processzor kiértékelési sorozatnak nem szabad tovább tartania, mint az N+l mikroutasítás. Például, a P(O) pro­cesszorhoz tartozó kiértékelési sorozatnak csak egyet­len utasítás elvégzési idejéig szabad csak tartania. Mivel a kvórumfüggvény ekvivalens ideig tart N+l mikroutasításnak az N számú feldolgozó elem kime­neti jeleinek kiértékelésével, így ezen N számú elem QUORUM kimenetét egészen addig nem lehet kivá­lasztani, ameddig a függvénykiválasztó egység N+2- -edik mikroutasítása be nem következik. A kvórumfüggvény használatának szemléltetése céljából tételezzük fel, hogy azt kell eldönteni, vajon az első nyolc feldolgozó elem által elvégzett kiértéke­lések eredményei közül bármely négy kiválasztott feldolgozó elem kiértékelési eredménye igaz-e. Ezen nyolc elem súlyozott értékét 1 -esre kell beállítani, a többiét nullára, és a küszöbértéket pedig 3-ra. Ebben az esetben a kvórumfüggvény kiértékelése kilenc mikroutasítás után fejeződik be, és a kvórum-kimene-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12

Next

/
Thumbnails
Contents