175241. lajstromszámú szabadalom • Adatfeldolgozó berendezés egy adattömb elektronikus kezelésére

3 175241 4 az adatfeldolgozó rendszer teljes tömbvázlata, amely több disc-file egységet, egy multiplexer egységet, összehasonlító egységeket, az összeha­sonlító egységekhez tartozó vezérlőlogikát és egy keresőkiértékelő egységet tartalmaz, a 2. ábra a disc-file egységek adatformátumát szemlélteti, a 3-5. ábrák a multiplexer egység vázlatai; a 6. ábra egy rekord formátumát szemlélteti; a 7-14. ábrák az ellenőrző és vezérlő logikai egységeket szemlél­teti; a 15-18. ábrák az összehasonlító egységek egyikét szemlélteti, két ilyen egység részére közös logikával kiegészítve; a 19. ábra a rendszer egy lehetséges felhasználását szemlél­teti; és a 20-25. ábrák a kereséskiértékelő egységeket szemléltetik. Most az 1. ábrára hivatkozunk, amelyen látható, hogy a rendszer tároló elrendezést tartalmaz, amely több mágnestárcsás disc-file egységből áll. Ezen egysé­gek mindegyike egy sorozat mágnestárcsát tartalmaz, amelynél az összes adatrögzítő felülettel egy író/olva­­só fej van társítva, és ez a felület egy sávjára képes adatokat beírni vagy onnan kiolvasni. A fejek sugár­irányban állítható helyzetűek, hogy ezáltal a tárcsák bármely tetszőleges „ hengeres ” sávját ki lehessen választani. Az egyésgek közül az S-sel jelölt egységek olyan típusúak, amelyeknél egyidejűleg csak egyetlen fej működtethető, és így minden ilyen egység csak egy kimeneti adatcsatornát hoz létre. A többi egység, amelyeket az M-mel jelöltünk, kiképezésüknél fogva több egyidejűleg működő fejjel vannak ellátva, és ilyen módon több párhuzamos kimeneti csatornát (jelen példában egyenként 10 csatornát) képesek létrehozni. Az 1 tároló elrendezésben tárolt adatokat logikai­lag adattömbökbén vagyy file-ekben rendeztük el. Minden file például egy adott hengerből állhat, vagy több hengeren keresztül is érhet (lehetőség van még több disc egységen keresztülvonuló elrendezésre is). Egy alternatív megoldás gyanánt egyetlen hengerben több file is lehet. Minden file több rekordot tartal­maz, és minden rekord több mezőből áll. Például egy file raktáron tárolt alkatrészek listáját jelentheti, ahol egy rekord tartozik minden egyes alkatrészhez, és az egyes rekordok olyan mezőkből állnak, amelyek az alkatrész számát, árát, készletmennyiségét,szállítási idejét stb. reprezentálja. A disc egységektől kiolvasott adatcsatornákat 2 kapcsolóegységhez csatlakoztatjuk, amely ezen csatornák közül legfeljebb tizenkettőt képes kiválasztani és ezeket a multiplexer 3 egység tizenkét bemeneti kapujához csatlakoztatja. A 3 egység ezen 12 adatcsatornát egyesíti, hogy időosztá­sos multiplex jelet hozzon létre az adat 4 fővonalon. Meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak az adatokat multiplikáljuk, hanem az egyes sávokon jelenlévő vezérlési információt is. Amint megmutatjuk, ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a vezérlési információ­val foglalkozó vezérlő hardware időosztásosán kapcso­lódjon mind a tizenkét adatcsatornához, és ezáltal minimálisra csökkentse az ilyen jellegű hardware szükségletet. Mindazonáltal az egyes csatornák tekin­tetében az összes funkció a többitől függetlenül történik. Ezért a multiplexeit csatornák műid teljesen függetlenek lesznek és semmilyen szinkronizálásra sincs szükség. |gy ha ezek az M többszörös egységek különböző felületeiről származtak, akkor nincs szük­ség annak biztosítására, hogy az ezen felületeken lévő adatok bármilyen módon is egy vonalban legyenek. A fentieken túlmenően a multiplikált csatornák még több különböző disc egységektől is származhatnak. A multiplexer egység a következő vezérlő jeleket is létrehozza, hogy minősítse az adat 4-fővonalon jelenlévő adatokat; egy csatornaszámot, amely jelzi, hogy az adatok mely csatornáról származnak; egy fizikai címet, amely jelzi, hogy az adatok a tárcsa mely részéről származnak. A 4 fővonalon lévő multiplex adatokat párhuza­mosan tizenhat 5 összehasonlító egységből álló bank­hoz továbbítjuk (az összehasonlító egységek közül csak egyet tüntettünk fel). Ezen egységek közös 6 vezérlőegységgel rendelkeznek. Az összes összehason­lító egység a tizenkét adatcsatorna között időosztáso­sán oszlik el, és az egyes csatornákon teljesen függet­lenül működik. Egy adott adatcsatorna tekintetében működése alapvetően a következő: az összehasonlító egység a 4 fővonalon megjelenő összes adatmezőt egy tárolt billentyűzött értékkel összehasonlítja. Ezen összehasonlítások eredményeit összegyűjtjük (azaz vagylagosan egymáshoz viszonyítjuk) és a rekord befejeződésekor ezen eredmények az összehasonlító egység tárában vannak tárolva. A rekord befejeződésekor a tárolt eredmények meghatározzák, hogy mely rekordokat kell egy 7 kereséskiértékelő egységhez (SEU) továbbítani. Ez az egység egy tárolt programmal összhangban logikai műveleteket hajt végre az eredményeken, hogy el­döntse, vajon a rekord kielégít-e egy előírt keresési kritériumot. Abból a célból, hogy biztosítsuk, hogy az összehasonlítás eredénye ne jelenjen meg gyorsab­ban, mint ahogy azt a kereséskiértékelő egység kiértékeli, eléírunk egy minimális rekordhosszat (eb­ben az esetben tizenhat byte-ot) és gondoskodunk arról, hogy a SEU egységben a leghosszabb kiértékelé­si sorozat sem legyen hosszabb, mint tizenhat byte periódus. A 4 fővonalon lévő adatokat a minősítő vezérlő jelekkel együtt 10 visszanyerő egységhez is elvezetjük, amelynek célja, hogy azon rekordokból, amelyek a keresési kritériumot kielégítették, meghatározott információcsomagot kiolvasson. Mivel a rekordot a SEU egység egészen addig nem dolgozza fel, ameddig vizsgálata meg nem történt, a 10 visszanyerő egység­nek puffert kell tartalmaznia, hogy időszakosan meg­tartsa az előírt információcsomagokat, amíg a kiérté­kelés befejeződik. A visszanyert információt a vele társított fizikai címmel együtt 8 vezérlő processzorhoz továbbítjuk. Ezt egy hagyományos kisebb processzor képezi, amely összehangolja a rendszer eddig ismertetett részeinek működését. A fentieken túlmenően a vezér­lő processzor egy közvetlen hozzáférésű 9 egység révén hozzáférést nyerhet az adatokhoz, és a 9 egység a rendszer többi részétől függetlenül, de azzal párhu­zamosan működik, és ennek a 2 kapcsolóegység révén közvetlen hozzáférése van az 1 tároló elrendezéshez. Az eddig leírt teljes rendszer olyan perifériaként is tekinthetjük, amely hagyományos főkeret számító­géphez illeszkedik, amely a felhasználói programokra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents