175194. lajstromszámú szabadalom • Fókuszáló- párhuzamosító szerkezet főként fénykapukhoz

5 175194 Ct R cos __ 2 r 3 + b-tg (90 - — l2 2 kifejezés alapján lehet meghatározni, amely kifejezés­ben az R a henger alapkörének sugarát, 5 a a hengerpalást alkotókra merőleges metszetében kapott ívhez tartozó központi szöget, és b pedig az a központi szögű ívhez tartozó húr felét jelenti. Jelen találmányban a körív-metszetet adó homorú 10 tükröket ezen tulajdonságuk felismerése mellett páro­sítottuk a gyakorlatban lényegében mindig hosszúkás alakú, határozott sugárzófelülettel rendelkező fény­forrásokkal és a valóságban pontszerűnek alig tekint­hető, határozott geometriai alakú érzékelőfelülettel 15 rendelkező fényérzékelő eszközökkel, és nem várt hatásként egy, az ismert fókuszáló — párhuzamosító szerkezeteknél hatásosabb szerkezetet nyertünk, fő­ként fényadó illetve fényvevő egységek megvalósításá­ra. 20 A 2. ábra egy fénykapu vázlatos képét mutatja, ahol A fényadó egység és V fényvevő egység egymás­sal szemben olymódon van elrendezve, hogy 1 és 1’ homorú gömbtükreik optikai főtengelye egy egyenes­re illeszkedik. Az A fényadó egység 1 homorú 25 gömbtükrének hatásszakaszára a hatásszakasz hosszá­val azonosan hosszú középvonalú spirális izzószállal kialakított 9 fényforrás van illeszkedve. A V fény vevő egység hatásszakasza mentén van a 10 fényérzékelő eszközt jelen kiviteli példa szerint megvalósított foto- 30 tranzisztor elrendezve. A fototranzisztor köralakú érzékelőfelülete az 5’ tükrözőfelület felé néz, és az érzékelőfelület normálisa az 1» homorú gömbtükör optikai főtengelyére illeszkedik. Ilyen elrendezéssel az A fényadó egységnél biztosított, hogy az izzószálból 35 az 5 tükrözőfelület minden egyes elemi pontjára érkező fénysugár az 1 homorú gömbtükörből párhu­zamos nyalábot alkotva lép ki, illetve a V vevőegység­nél az 1 homorú gömbtükör által felfogott párhuza­mos sugárnyaláb minden egyes visszavert sugara a 40 hatásszakasza mentén elrendezett fototranzisztor ér­zékelőfelületére jut. Spirális izzószálú fényforrás helyett alkalmazható egyenes izzószálú fényforrás is, ekkor az izzószálat a gömbtükör hatásszakaszára illesztjük. 45 Jelen találmány megvalósítható az ismertetet­tektől eltérő fényforrással is, akkor azonban a fényki­bocsátó eszközt burkoló sugárzófelület tengelyvona­lát kell a hatásszakaszra illeszteni. Hengerpalást tükrözőfelületű test alkalmazásánál 50 csak olyan fényforrások adnak párhuzamos fénysu­gárnyalábot, amelyeknél a fénykibocsátó eszközt burkoló sugárzófelület tengelyszakasza a hengerpalást bármelyik körívet adó metszetében a metszetből adódó hatásszakaszra illeszkedik. 55 A vevőegységben elrendezhető fototranzisztor he­lyett más fényérzékelő eszköz is, amennyiben henge­res érzékelőfelületük van a henger tengelyét, és amennyiben sík érzékelőfelületük van az érzékelőfelü­­let normálisát illesztjük a hatásszakaszra. ______ A fénykapu kialalkítható olyan elrendezéssel is, hogy egy vagy több sík tukrözőfelület közbeiktatásá­val a közös optikai tengelyt egyenes, egymással szöget bezáró tengelyszakaszokra bontjuk, és ezen tengely­szakaszokhoz illesztjük a fényadó egység ill. a fény ve­vő egység optikai főtengelyét. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1) Fókuszáló — párhuzamositó szerkezet párhuzamos fénysugámyaláb előállítására és/vagy érzékelésére, főként fényadó (A) és/vagy fényvevő egységekhez (V) előnyösen fénykapuknál való alkalmazásra, fényforrással (9) illetve fényérzékelő eszközzel (10) kialakítva, azzal jellemezve, hogy a<180 °-os nyílásszögű homorú gömbtükre (1, 1’) van, és a hosszúkás alakú fényforrásának (9) legalább egy része a homorú gömbtükör ( 1, 1 ’) optikai főtengelyének (6) a gyújtópontjától (7) a tükrözőfelülete (5, 5’) felé nyúló hatásszakaszá­nak (L) legalább egy részére illeszkedik, illetve a fényérzékelő eszköze (10) a hatásszakasz (L) mentén van elrendezve, adott esetben ugyanazon gömbtükörnél a fényforrás és a fényérzékelő eszköz együtt van elrendezve. 2) Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a fényforrás (9) fénykibo­­csájtó eszközének főként izzószálának középvona­la a hatásszakasz (L) hosszával egyező, és teljes hosszában a hatásszakaszra (L) illeszkedik. 3) Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fényérzékelő eszköze (10) az érzékelőfelületével a tükrözőfelü­let (5, 5’) felé nézőén van elrendezve, és az érzékelőfelület normálisa illeszkedik az optikai főtengelyre (6). 4) Fókuszáló — párhuzamosító szerkezet párhuzamos fénysugámyaláb előállítására és/vagy érzékelésére, főként fényadó (A) és/vagy fényvevő egységekhez (V) előnyösen fénykapuknál való alkalmazásra, fényforrással illetve fényérzékelő eszközzel kiala­kítva, azzal jellemezve, hogy oK180 °-os központi szögű ív metszetű homorú hengerpalást tükrözőfe­lülettel kialakított teste van, és a fényforrás fénykibocsátó eszközét, illetve a fényérzékelő eszköz érzékelőfelületetét burkoló felületnek a tükrözőfelület körívet adó síkmetszetében vett szelvényének középvonala legalább részben illesz­kedik a körív szimmetriatengelyének a körsugár felezőpontjától a tükrözőfelület felé nyúló hatás­szakasz egy részére. 5) Az 14. igénypontok bármelyikében meghatáro­zott szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy szerkezet fényforrással (9) kialakítva fényadó egységként (A) és egy másik szerkezet fényérzékelő eszközzel (10) kialakítva fényvevő egységként (V) optikai főtengelyükkel egy egye­nesbe esően, vagy egy vagy több sík tükrözőfelület közbeiktatásával meghatározott egyenes tengely­szakaszokra illeszkedően fénykaput alkotva van­nak elrendezve. 1 db rajz Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető 70-OTH -80.140

Next

/
Thumbnails
Contents