175181. lajstromszámú szabadalom • Húzókötéltartó huzalkészítő gépekhez
3 175181 4 vezetésére szolgáló nyílások vannak kiképezve, s a szerkezetre az jellemző, hogy a rugalmas test belsejében legalább egy tartószerkezet van, amelyre a nyomás alatt áramló hűtő és/vagy kenőanyagot szállító vezeték csatlakozik. A húzókőtartót az is jellemzi, hogy a huzalt be- és kivezető nyílások a húzókővel egy vonalban helyezkednek el és hogy az említett test és a huzalkészító gép között egy másik, rugalmas test van elhelyezve. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő húzókőtartót a leíráshoz mellékelt rajzok és a rajzokon lévő hivatkozási számok segítségével közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő húzókőtartót vázlatosan mutatja, mely egy hagyományos huzalkészítőgép két húzódobja között van elhelyezve. A 2. ábra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő húzókőtartót az 1. ábrán látható II-II metszővonal szerinti metszetben mutatja, a 3. ábra a 2. ábrán látható III-III metszővonal szerinti metszetrajz. A 4. ábrán a találmány szerinti megoldásnak megfelelő húzókőtartót látjuk metszetben, lényegében a 3. ábrán látható IV-IV metszővonal szerint. A rajzokon ábrázolt húzókőtartó szerkezeti elrendezése a következőképpen fest : a húzókőtartó áll egy olyan 20 testből, amely hagyományos módon két 11 és 12 húzódob között van elrendezve; e dobok közül a 12 húzódob a húzás irányához képest alul helyezkedik el. Ez a 12 húzódob gyorsabban forog, mint a felső 11 húzódob. Sebessége arányos azzal a hosszirányú változással, amelyet a huzal az alatt szenved el, amíg a már említett 10 testben elhelyezett húzóövön keresztülhaladva megtesz. Amint a 2., 3. és 4. ábrákból is kiderül, a húzókőtartó, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő, további kiviteli alakja szerint úgy van kiképezve, hogy áll két 14 félrészből és egy összetett 15 üreges testből, melyek a 16 csuklópontban egymással össze vannak kapcsolva, s ezek a huzalbevezetéskor kinyithatok. A húzókőtartó két része (vagyis a 14 félrészek és a 15 üreges test) egymással egy zárszerkezettel kapcsolható össze, amely áll egy 17 emeltyűből, s ez a 18 forgáspontban csuklósán csatlakozik a húzókőtartóhoz. Az emeltyűn van a 19 horog, amely a húzókőtartó másik 14 félrészén lévő 20 kiugrásba akasztható bele. A rajzokon ábrázolt kiviteli példa szerint a húzókőtartó teste előtt van kialakítva a 21 támasztólemez, ennek háromszög alakja van, és a háromszög csúcsainál a támasztólemezen 22 nyílások vannak kiképezve, amelybe a 23 rögzítőcsavarok illeszkednek. A rögzítőcsavarok arra szolgálnak, hogy a húzókőtartót egy 24 tartószerelvényen rögzítsék, mely utóbbi egy hagyományos huzalkészítő gép alkatelemét képezi. Amint a 2. ábrából is láthatjuk, az egyes húzókőtartók és a 24 tartószerelvény között van egy olyan 25 test, amelynek anyaga rugalmas, ez lehet például neoprén, vagy műgumi, s ennek segítségével a húzókőtartót gyorsan be lehet állítani és a 11, 12 húzódobokhoz lehet irányítani, mégpedig úgy, hogy közben a 23 rögzítőcsavarokat a szükségnek megfelelően meghúzzuk. A húzókőtartó ezen elrendezés illetve a 25 test révén rugalmasan ütközik. Az elmondott elrendezés segítségével a húzókőtartót egyrészt a ráható rezgések alól, másrészt a teljes gépi berendezést az egyes húzókőtartókról a gépre adódó rezgések alól lehet mentesíteni. Amint a 3. és 4. ábrák mutatják, a húzókőtartó belsejében van egy 26 kamra, amelyben a 27 húzókő van elhelyezve. A húzókő önmagában ismert módon, megfelelően rögzítve van. Az önmagában ismert húzókövön a 28 bevezetőnyílás és a 29 kivezetőnyílás van kiképezve. Ezeken a nyílásokon keresztül halad a 13 huzal. A 3. ábrából azt is láthatjuk, hogy a 28 bevezetőnyílás és a 29 kivezetőnyílás hossza nem önkényesen van megválasztva. Célszerűen 8-15-szőr hosszabbak ezek a nyílások a huzal átmérőjénél, s ez azért van így, hogy a 27 húzókövön történő áthaladás esetén a huzal megfelelőképpen vezetve legyen. Ez különösen áll a 28 bevezetőnyílásra, ahol a húzókőtartó belsejében egy kis 30 üreg van kiképezve. Ezt a kis üreget vagy magában a húzó kőben munkáljuk ki, vagy be van építve a húzókőbelsejébe. A 3. és 4. ábrákból az is látható, hogy a berendezésben egy második, gyűrűalakú 32 kamra helyezkedik el, amely a 10 testben a 13 huzalt körülveszi. Ez a második kamra a válaszfalakon kialakított 32 huzalt körülveszi. Ez a második kamra a válaszfalakon kialakított 32 furatok útján összeköttetésben áll az első 26 kamrával, ezenkívül kapcsolódik a 2. és 4. ábrákon is látható 33 csatornával, amely a nyomás alatt lévő hűtő és/vagy kenőanyagot, például vízzel emuigáit kenőolajat szállítja. A 3. ábrán látjuk, hogy a 32 furatok- melyek az első 26 kamrát a második 32 kamrával összekötikmegfelelő módon a 27 húzókő felé vannak irányítva, úgyhogy a 32 kamrából a 26 kamra irányába áramló folyadék lényegében a 13 huzalhoz áramlik azon a szakaszon, amely még a 27 húzókő előtt halad. Kísérletek igazolják, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelő húzókőtartó segítségével igen jó hűtést és kenést biztosíthatunk akkor, hogyha a hűtő és/vagy kenőanyagot 4-6 att nyomás alatt juttatjuk a huzalra. Az 1. ábrából az is kiderül, hogy a húzókőtartóból elől és hátul kiáramló hűtő és/vagy kenőanyag hozzásegít ahhoz, hogy a 13 huzal állandóan, kifogástalanul kenve legyen. A fentiekben leírt és megmagyarázott kiviteli példák csupán egyes kiviteli alakokat ábrázolnak, s a találmány szerinti megoldásnak megfelelő húzókőtartón természetesen lehet szerkezeti változtatásokat végrehajtani anélkül, hogy a találmány szerinti megoldás kereteit túllépnénk. El lehet hagyni példáid a gyűrűalakú 32 kamrát és a 26 kamrát például közvetlenül a 33 csatornával köthetjük össze avégből, hogy a nyomás alatt vezetett kenő- és hűtőanyag közvetlenül áramolják a huzalhoz. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Húzókőtartó huzalkészítő gépekhez, amely a gépre rögzített olyan testből áll, melyben a húzókő megfelelően rögzítve foglal helyet és amelyen a huzalt bevezető és kivezető nyílások vannak kiké-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
