175164. lajstromszámú szabadalom • Univerzális ionizációs leválasztó berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175164 0 Bejelentés napja: 1976. VI.1. (SA—2924) Nemzetközi osztályozás: B 03 C 3/00 B 03 C 3/41 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. XI.28. HIVATAL Megjelent: 1981. III.31 . .. -.-i Feltalálót k) : Winter Henrik, tud. főmunkatárs, oszt. vez. Budajenő, Gyulay Béláné, tud. munkatárs, Budapest Szabadalmas: Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, Budapest Univerzális ionizációs leválasztó berendezés 1 A találmány ionizációs elven működő, gőzök biológiai objektumok (baktériumok, vírusok), aerosolok, porok leválasztására szolgáló, univerzálisan alkalmazható egység és rendszer kialakítására vonatkozik. A légtisztitás egyik, ma már világszerte elterjedt és szinte hagyományosnak számító módja és eszköze az un. elektrosztatikus leválasztó. Kiviteli formájukban, konstrukciójukban mutatnak némi eltérést a klasszikusnak mondható Cottrell-Müller által feltalált cső alakú (koncentrikus henger elrendezésű) „elektrofilterhez» képest, működési elvük azonban ezzel teljesen azonos. A Cottrell-Müller féle elektrosztatikus leválasztó egy negatív feszültségre kapcsolt szóróelektródból és egy henger alakú, pozitív polaritású lecsapató elekt- 1 ródból állt. Megfelelően nagy feszültséggel a szóróelektródon koronakisülés idézhető elő, amelynek következtében a szóróelektród közelében a levegő eddigi villamos szempontból semleges molekulái ionizálódnak (negatív töltésre tesznek szert), s a térerősség- 2 vonalak irányát követve a lecsapó elektródhoz vágódnak. Szennyezett levegő esetén az egyes por- vagy gőzrészecskék többségükben ugyancsak töltésre tesznek szert és a lecsapó elektródon porréteg vagy folyadékréteg formájában leválnak. 2 A csőformájú elektrosztatikus leválasztókat ipari alkalmazásoknál hamarosan a lemezválasztók váltották fel, ezeknek változatai főként az elektródok kialakításában különböznek egymástól (Elex, ACEC, Lurgi cégek leválasztói). 3 Ismert tény ugyanis, hogy a koronakisülés a villamos tér erővonalainak torzulása következtében jön 2 létre, s ez a tértorzulás annál nagyobb, minél kisebb a szóróelektród átmérője. Az átmérő csökkentésének azonban határt szab az, hogy a szóróelektródnak rendelkeznie kell bizonyos mechanikai tulajdonságokkal, 5 melyet az üzembiztonság miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mivel az átmérő csökkentése a huzalelektródok szakadásához, vagyis az üzembiztonság csökkenéséhez vezetett, a huzalátmérő csökkentése helyett inkább annak növeléséhez folyamodtak, sezt 0 ellensúlyozták a tápfeszültség emelésével és a méretek növelésével. (A méretek növelését egyébként az áramlási sebesség fokozására irányuló törekvés is okozta.) A méretnövekedés a lecsapóelektróddal szemben támasztott igényeket is megnövelte : nehezebbé vált az 5 idomok merevítése — ezek hossza 9—15 m is lehet — és a tisztítás, karbantartás, szállítás. Ismeretes továbbá az NSZK 1.284,661 lajstrom számú szabadalom, amely gázkeverék alkotórészeinek 0 mennyiségi és minőségi elemzésére szolgáló eljárás. Ez a szabadalom nemcsak címében, hanem működésében és elektródjaiban is teljesen eltérő, itt a gázok alkotórészeinek mennyiségi és minőségi elemzését vizsgálják a már ismert Forvlek-Nordheim összefüggés felhaszná- 5 lásával. Az elemzéshez a gázok abszorbeálását majd a felhevítést követő deszorpcióját használják fel. A deszorpciók növekvő amplitúdójú impulzussorozattal érik el. Az abszorpció wolfram szálon (elektród) következik be, az ellenelektród lemez, amely furattal 3 van ellátva. A leglényegesebb különbség, hogy ezen eljárás kizárólag igen alacsony nyomású (p < 10"® torr) gázkeverék elemzésére alkalmas, valamint az 175164
