175141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszforsav-alkoxi-alki-észter tipusú lerakódásmódosító adalékanyag előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175141 Bejelentés napja: 1978. III. 16. Nemzetközi osztályozás: (NA-1088) C 07 F 9/141 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1980. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Jakob Károly vegyészmérnök, 20%, Wéber Gábor vegyészmérnök, 20%, Nagynyomású Kísérleti Intézet. 50%, Budapest, Török Ernő vegyész, 30%, Fehér Pál vegyészmérnök, 30%, Százhalombatta, Országos Kőolaj- és Százhalombatta Gázipari Tröszt, Budapest, 50%, Eljárás foszforsav-alkoxi-alkil-észter-íípusú lerakódásmódosító adalékanyag előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás foszforsav-alkoxi-alkil-észter-típusú lerakódásmódosító adalékanyag előállításra. Az 1950-es évek eleje óta az ólom-alkileket tartalmazó motorbenzinekben olyan adalékokat ke- 5 vernek, amelyek a motor égés terében az üzemanyag égése során képződő ' ólomtartalmú vegyületekei átalakítják. A keletkező új vegyületek felizzásra kevésbé hajlamosak, és elektromos vezetőképességük kisebb mint az adalék távollétében az 10 égés során közvetlenül képződő ólomtartalmú vegyületekké. Ezáltal csökken a motorok oktánszámigénye és a gyújtórendszer meghibásodásainak valószínűsége (Automobile Eng. 3, 98 /1969/). Égéstérlerakódást módosító vegyületekként, mint 15 ismeretes, alkalmaznak foszforsav-alkoxi-alkil-észtereket (829 337 sz. nagy-britanniai, 641 455 sz. belga és 1 275 502 sz. francia szabadalmi leírás). Ez a megjelölés olyan foszforsav-, foszforossav- és tiofoszforossav-alkil-észterekre vonatkozik, amelyek 20 legalább az egyik alkil-láncban éterkötést tartalmaznak. Ezeket a vegyületeket a megfelelő alkoholok és foszfor-triklorid, tiofoszforil-klorid vagy foszforil-ldorid reagáltatásával állítják elő. Egyes eljárások szerint a reakció folyamán kép- 25 ződő sósavat szervetlen vagy szerves bázisokkal kötik meg (523 802 sz. német szabadalmi leírás, Chemik Polski 15, 37 /1971/, Zsur. Obs. Him. 19, 929 /1949/), más eljárásoknál vákuum segítségével vagy indifferens gáz átvezetésével távolítják el [J. 30 Chem. Soc. 1464-69 (1940), 300 044 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás]. Az észterezési műveletnél gyakran oldószereket is alkalmaznak, ami a legtöbb esetben dietil-éter vagy a felhasznált alkohol feleslege (523 802 sz. német szabadalmi leírás, Zsur. Obs. Him. 19, 929 /1949/, 300 044 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás). Az észtereket végül különböző elválasztó műveletek (szűrés, desztillálás atmoszférikus nyomáson és vákuumdesztillálás) segítségével különítik el a reakcióelegytől. Az észterek utólagos elkülönítésére ezekben az esetekben feltétlenül szükség van, a képződő reakcióelegy ugyanis közvetlenül nem adagolható motorbenzinbe, mert számos olyan szennyezőanyagot tartalmaz, amelynek a motorok üzemelését rontják. A felsorolt ismert eljárások közös hátránya az, hogy az észterek elkülönítéséhez hosszadalmas, energia- és munkaigényes műveletekre van szükség. A 166 134 sz. magyar szabadalmi leírás eljárást ismertet közvetlenül motorbenzinbe adagolható lerakódásmódosító kompozíciók előállítására. E módszer szerint az észterképzést legalább 40 súly% — célszerűen 80—100 súly% - aromás vegyületet tartalmazó oldószerben, adott esetben ólom-alkil-katalizátor jelenlétében hajtják végre, majd a kivált sókat szűréssel eltávolítják. A kapott szűrlet közvetlenül motorbenzinekhez keverhető. Ezzel az eljárással kiküszöbölhetők ugyan az észterek elkülönítéséhez szükséges nehézkes műveletek, hátrányt jelent azonban, hogy a kapott kompozíció legföl-175141