175105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlő lugasművelésére
MAGYAR SZABADALMI 175105 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1977.1. 28. (KO-2841) Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1981. II. 28. Nemzetközi osztályozás: A 01 G 17/00 Kovács Gyula nyugdíjas, Szeged-Tarján Eljárás szőlő lugasművelésére 1 A találmány szőlő lugasművelésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során a sorokban telepített szőlőt huzalokat tartalmazó támberendezésre kötözzük fel, metsszük és permetezzük. Szőlő termesztésével általában világszerte mindenütt foglalkoznak, ahol ezt az éghajlati adottságok — elsősorban 9—21 °C évi középhőmérséklet — lehetővé teszik. Gyümölcsként fogyasztják, és belőle bort, borpárlatot, pezsgőt készítenek. A szőlő kacsokkal kapaszkodó, venyigeszárú, kúszó cserje. Talajigénye gyakorlatilag nincs; futóhomokon és vulkanikus talajon; sík vidéken és hegyes-dombos terepen egyaránt termeszthető. A többi növényekhez hasonlóan gyökérzetével kötődik a talajhoz. Gyökérszőrök és hajszálgyökerek segítségével a talajból vizet és vízben oldott szervetlen tápanyagokat és elemeket vesz fel. Ezek a talpgyökéren és gyökértörzsön keresztül a tőkefej, vessző és hajtások közbejöttével jutnak a levelekbe. A tápanyagok felvétele folyamatosan történik. Ahhoz, hogy a tőke élni tudjon az szükséges, hogy a levél színén és fonákán levő gázcserenyílások szabadok legyenek, hogy ezen keresztül a levegőből megfelelő arányú (0,3-3%) széndioxidot, valamint a szükséges mennyiségű páratartalmat is fel tudja venni, s ezekből a napfény segítségével, valamint a bőséges - de nem hűvös és hosszantartó — esőzés közbejöttével cukrot és keményítőt, tehát szerves anyagokat állíthasson elő. E szerves anyagok nagy része segíti elő a tőke, azon belül a hajtás és a termés növekedését. A nedvkeringés megszűnésével (nyár végén, ősszel) a fel-2 vett anyagokat a tőke keményítő formájában raktározza, ami tavasszal, a tenyészidő kezdetével, a meleg hatására visszaalakul szőlőcukorrá, s ennek következtében az életműködés megindul. 5 A tápanyagraktározás a tőke állományában valósul meg, így a gyökérzetben, a tőkefejben, a fás részben és a vesszőben is. A levélzetnek a szőlő életében meghatározó jelentősége van. Ha ugyanis a szőlőlevelek tönkremennek, 10 pl. azok gázcserenyílásait a peronoszpóra megtámadja, az egész tőke elpusztul. (Gyümölcsfáknál a levelek pl. hernyók általi elpusztításának káros következménye legfeljebb csak abban jelentkezik, hogy a levélzet pusztulásának évében nem lehet termést szedni róluk, 15 a fák azonban életben maradnak.) A szőlőlevelek már néhány százalékos peronoszpóra fertőzésének is súlyos következménye van, mivel a beteg levél funkcióját nem képes megfelelően ellátni, a gyökérzet fejlődése is visszaesik, ez a szükséges 2o tápanyagokat nem képes a talajból megfelelő mennyiségben felvenni, ami végülis a termés rovására megy. A tőkében elraktározott tápanyag mennyisége és összetétele csak ahhoz elegendő, hogy a tavaszi „ébredést” elősegítse. Ezért először a szőlő levelei, majd — 25 3—5 levél felett - a fürtök jelennek meg akkor, amikor a Nap energiájának segítségével a kis levelek a levegőből annyi tápanyagot tudnak felvenni, ami már a termés fejlődését is elősegíti. Ez a „lappangási idő” május végéig fokozatosan megszűnik; ekkorra a lomb- 30 felület megfelelő mennyiségű és összetételű tápanya-175105
