175102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a csonthéjasok mézgásodását, rákosodását, főleg a kajszifák gutaütését-apoplexia- előidéző károkozó barackmoly és keleti gyümölcsmoly kártevése elleni védekezésre
5 175102 6 mi kár okozta nyílt sebhelyeket a kártevők rágásuk útján megfertőzhessék. A faiskolából átvett, ültetésre kerülő csemetéket, oltványokat gondosan átvizsgáljuk és a legkisebb mézgacsepp vagy molyberágási hely észlelése esetén az alanyt kiselejtezzük. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően a csonthéjas gyümölcsfákat csak az erősebb fagyok beállta utáni időponttól a következő év június közepéig metsszük, fiatalítjuk, alakítjuk, ugyanis ebben az időszakban a kártevők még, illetve már nem támadják meg a nyitott, friss sebzéseket. Ugyancsak a találmány szerinti eljárásnak megfelelően a csonthéjas fákon keletkezett mézgás szöveteket az egészséges részig gondosan eltávolítjuk, majd a sebhelyet paraffin-emulzióval lezárjuk. Eljárásunk szerint a növényvédő állomások előrejelzései alapján a megadott időpontokban gondosan permetezünk a kártevő molyok ellen még akkor is, ha a termést már korábban betakarítottuk. Az eddig szokásos, a fentiekben már vázolt permetezéseken túlmenően azonban az őszi időszakban, szeptember—október hónapokban, további két, molyok elleni permetezést végzünk, ezáltal a fákon élő, táplálkozó molyhernyókat betelelésük előtt megsemmisítjük. A találmány szerinti eljárás során a rügyfakadás előtti metszéskor keletkezett nyesedéket részben már metszés közben, de a metszés befejezésekor haladéktalanul kihordjuk és elégetjük. Ezzel megakadályozzuk a gallyakban, téli odvaikban levő molyhemyók és bábok további károkozását. A találmány szerinti eljárás kidolgozása során számos kísérletet végeztünk. Eljárásunkat az alábbi kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Kísérlet céljából kajszifákon áprilisban és augusztusban roncsolt sebeket ejtettünk. Ezek egy részét nyitva hagytuk, más részét paraffinemulzióval fedtük, egy részét folyamatosan molyirtó szerrel permeteztük. Megállapítottuk, hogy az áprilisi sérülések nem mézgásodtak el, akár védtük azokat paraffinos bevonattal vagy permetezéssel, akár nem. Az augusztusi sebzések közül a paraffin-emulzióval bevont és a molyirtó szerekkel folyamatosan védettek nem mézgásodtak el, a nyitott sebzések elmézgásodtak. A metszési időpont végső időpontja június közepe, eljárásunk szerint ezt az alábbi kísérletünkkel összefüggő tények igazolják. Kísérleti helyünkön 1970. június 9-én igen nagy erősségű, tyúktojás nagyságú jégeső hullott. Az őszibarack és kajszifák termését leverte, minden hajtás, vessző megsérült, azonban egyetlenegy sebhely sem mézgásodott el. Megjegyezzük, hogy semmiféle védekező eljárást nem végeztünk. Ezzel szemben 1975. június 19-én az előzővel azonos erősségű jégverést kaptunk, mely hajtásokat, vesszőket tördelt le, ágakat hasított fel, és ekkor néhány nap után szinte minden sebhely mézgásodott, kivéve azt a pár fát, főleg kajszifát, melyeknél a jégverte sebeket paraffinemulzióval vontuk be. Megfigyeléseink szerint a mézgásodás, rákosodás, ebből eredően a gutaütés a legnagyobb kárt a kajsziültetvényekben okozza. Az őszibarackültetvényeknél a fák rövid törzse következtében a károsodás kisebb, inkább ág-elhalások jelentkeznek. Ugyancsak fennáll a veszély a cseresznye-, meggy- és szilvafáknál, ha a jó talaj és a bőséges tápanyag következtében, a buja növekedés folytán a törzsön előtörő hajtásokat június közepe után távolítjuk el. Ezért az oldalhajtásokat célszerű június közepe előtt eltávolítani. Külön figyelmet érdemelnek a mandulafák, ezek permetezését országosan elhanyagolják, ezeken a fákon a molyok szinte menedékhelyet kapnak. Kísérleteink során mandulafákon érés előtti hetekben a termés búr ok varratánál igen sok molyrágást észleltünk, a burkot felnyitva erős mézgásodás közepette barackmolyt és keleti gyümölcsmolyt találtunk. A mézgaképződés következtében éréskor a burok ráragad, rászárad a magra, nehezen, sok munkával távolítható el. A találmány szerinti eljárás értelemszerűen alkalmazható mindenfajta csonthéjas gyümölcsfa mézgásodás elleni védelmére. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a csonthéjasok mézgásodását, ebből eredően a kajszifák gutaütését megszüntessük. Az eljárás alkalmazása az eddig ismert termelési műveletek végrehajtásán kívül lényegében munkatöbblettel nem jár. A permetezéssel és a paraffin-emulzió alkalmazásával járó többletköltséget és az ezzel kapcsolódó munkát ellensúlyozza, hogy szükségtelenné válik az utóbbi időben javasolt fertőtlenítési művelet, melyet gyakorlatilag fánként kellene végrehajtani, és ami a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan. Eljárásunk alkalmazása esetén az átlagosnál nagyobb menynyiségű műtrágya felhasználására sincs szükség. A találmány szerinti eljárás segítségével a fák életkora jelentősen kitolódik, terméshozamuk megtöbbszöröződik. Kiküszöböljük a fapusztulásból eredő károsodást, természetesen az elemi kárt, mint fagykárt leszámítva, a termelés biztonságossá válik és így a csonthéjasok gazdaságos termelésének lehetőségét biztosítjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás csonthéjasok mézgásodását, illetve rákosodását, főleg kajszifák gutaütését — apoplexia — előidéző károkozó barackmoly és keleti gyümölcsmoly kártevése elleni védekezésre, melynek során permetezünk és faiskolai, illetve a gyümölcstermesztéshez szükséges sebzéssel járó műveleteket végzünk, azzal jellemezve, hogy a csonthéjas oltványokon, illetve gyümölcsfákon mindennemű sebzéssel járó beavatkozást az erő5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
