175096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolidin-származékok előállítására

5 175096 6 Minthogy a diazo-alkánok rendkívül mérgező, rob­banásveszélyes és nehezen kezelhető anyagok, az olyan (II) általános képle tű vegyületeket, amelyekben R2, R3, R4, Rs, R6 és Y jelentése a fentivel egyező, Z pedig klór- vagy brómatomot képvisel, előnyösen úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (XII) általános képletű vegyületet — ahol R2, R3, R4, R5, R6 és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — valamely alkalmas halogénézőszerrel, például elemi klórral vagy bróm­­mal, szulfuril-ldoriddal, monoklór-karbamiddal, réz(II)-bromiddal, bróm-dioxánnal vagy N-bróm-szuk­­cinimiddel reagáltatunk az irodalomban leírt reakció­­körülmények alkalmazásával. Az Y helyén klórato­mot, R3 helyén hidrogénatomot, metil- vagy etilcso­portot, R4 és Rs helyén hidrogénatomot tartalmazó (XII) általános képletű vegyületek már ismeretesek — vö.: Arzneimittel—Forsch. 13, 269 (1963) — további, a találmány szerinti eljárás céljaira kiindulási anyag­ként felhasználható (XII) általános képletű vegyüle­tek pedig az idézett irodalomban ismertetett módsze­rekkel könnyen előállíthatok. Előállíthatok végül a (II) általános képletű vegyüle­tek oly módon is, hogy a 389 591 sz. svájci szabadal­mi leírásból ismert (XIII) általános képletű alfa-hid­­roxi-ketonokat — ahol R2, R3, R4, Rs, R6 és Y jelentése megegyezik (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel vagy megfelelően helyettesí­tett és az idézett irodalomban leírthoz hasonló mó­don előállítható analóg vegyületeket szerves vagy szer­vetlen savak aktivált származékaival, mint metánszul­­fonsav-ldoriddal, etánszulfonsav-kloriddal, benzolszul­­fonsav-kloriddal, p-toluolszulfonsav-kloriddal, tionil­­-bromiddal, foszfor-trikloriddal, foszfor-tribromiddal, foszfor-oxikloriddal, tionil-kloriddal vagy hasonlókkal reagáltatunk az irodalomban az ilyenfajta reakciókra leírt körülmények között. A találmány szerinti eljárás fentebb ismertetett b) változata szerint a (IV) általános képletű halogén-ke­tonokat a (III) általános képletnek megfelelő tiokar­­bamidsav-származékokkal reagáltatjuk; ebben az eset­ben a reakciópartnereket célszerűen ekvimolekuláris vagy ehhez közeli mólarányban rergáltatjuk egymás­sal. A reakciókörülmények, mint hőmérséklet, reak­cióidő, oldószer, lényegileg megegyeznek az a) eljárás­mód esetében leírtakkal, reakcióközegként azonban ebben az esetben az alkoholok nem különösen elő­nyösek. A szintézis során közbenső termékként ka­pott (V) általános képletű vegyületeket az oldószer csökkentett nyomáson történő elpárologtatása és a bepádási maradék ezt követően vízzel vagy vízben oldódó oldószerekkel, mint alkoholokkal, dimetil-for­­mamiddal, dietilénglikol-dimetiléterrel való kezelése és az utóbbi esetben víz hozzáadása útján elkülönít­hetjük a reakcióelegyből. Előnyösen azonban úgy dolgozunk, hogy az (V) általános képletű szulfonsav-klorid közbenső terméke­ket nem különítjük el a reakcióelegyből és nem is tisztítjuk őket, hanem közvetlenül tovább reagáltat­­juk ammóniával vagy (VI) általános képletű aminnal és így az (I) általános képletű végtermékhez j utunk. E reakcióhoz az ammóniát, illetőleg (VI) általános kép­letű amint vizes oldat alakjában is alkalmazhatjuk, alkalmazhatunk azonban cseppfolyós ammóniát vagy tiszta aminokat is, mégpedig feleslegben, mert ilyen­kor az ammónia, illetőleg amin feleslege egyben reak­cióközegül is szolgál. A reakciót azonban lefolytathat­juk valamely szerves oldószerben, például rövidszén­­láncú alkoholban, dimetil-formamidban, dimetil-acet­­amidban, dimetil-szulfoxidban, dioxánban, tetrahid­­rofuránban vagy dietilénglikol-dimetiléterben is; külö­nösen előnyös oldószerek az 1 —4 szénatomos alkoho­lok. Az (V) általános képletű szül foki orid ok 1 mól ammóniával, illetőleg (VI) általános képletű aminnal való reagáltatása esetén 1 mól segédbázis alkalmazása is szükséges. Ezért célszerűen legalább 2 mól ammó­niát vagy (VI) általános képletű amint alkalmazunk 1 mól (V) általános képletű szulfokloridra számítva. Dolgozhatunk azonban 1 mól (V) általános képletű szulfokloridra számítva 1 mól ammóniával vagy (VI) általános képletű aminnal is, ha segédbázis jelenlété­ben folytatjuk le a reakciót; ilyenkor célszerűen kö­rülbelül 1—3 mólekvivalens segédbázist alkalmazunk. Segédbázist szervetlen vagy szerves bázisok, például szervetlen hidroxidok, karbonátok vagy hidrogén-kar­bonátok, továbbá gyenge szervetlen vagy szerves sa­vak sóinak oldatai, tercier aminok, például trietil­­amin, tri-n-butil-amin, metil-diciklohexil-amin vagy etil-diciklohexil-amin alkalmazhatók különösen elő­nyösen. A tercier amint feleslegben való alkalmazása esetén egyúttal reakcióközegként is alkalmazhatjuk. A reakció gyengén exotherm lefolyású, így előnyösen hűtéssel dolgozunk, —35 °C és +60 °C közötti, külö­nösen 10—35 °C hőmérsékleten. A reakcióidő leg­alább 30 perc, legfeljebb azonban 2 nap alatt befeje­ződik a reakció; ennél hosszabb reakcióidők alkalma­zásával számottevő előny nem érhető el. Előnyösen 6—20 óra reakcióidővel dolgozunk. A reakcióelegy feldolgozása során célszerűen úgy járunk el, hogy adott esetben az amin ledesztillálása és a reakcióelegy részleges bepárlása után, az elegyet vízzel hígítjuk, amikor is a nehezen oldódó (I) általános képletű végtermékek kiválnak az oldatból. Az így történő leválasztás során a vizes lecsapóközeg pH-értéke elő­nyösen 8-nál kisebb legyen. Az (I) általános képletű vegyületek vízzel történő leválasztásuk esetén rendszerint viszkózus olaj alakjá­ban válnak ki. Erre alkalmas oldószerekkel, például vízzel, éterrel, diizopropil-éterrel, szén-tetrakloriddal, petroléterrel vagy n-butil-acetáttal való többszöri ke­zelés útján a termék kikristályosodását elősegíthetjük. Az a) eljárásváltozat alatt ismertetetthez hasonló módon az (I) általános képletű végtermékek a vízzel történő leválasztás után valamely erre alkalmas oldó­szerrel, előnyösen etil- vagy metil-acetáttal extrahál­­hatók is a vizes közegből. A kapott szerves oldószeres kivonatot valamely szárítószerrel, például vízmentes nátrium- vagy magnézium-szulfáttal szárítjuk és cél­szerűen csökkentett nyomáson bepároljuk az (I) álta­lános képletű végtermék elkülönítése céljából. A kiindulási anyagként felhasználásra kerülő (IV) általános képletű vegyületeket a (XIV) általános képle­tű szulfonsav-halogenidekből - ahol R2, R3, R4, R6, Y és Hal jelentése a fentivel egyező — állíthatjuk elő, valamely halogénezőszerrel való reagáltatás útján; a reakciókörülmények, oldószerek és halogénezőszerek megfelelhetnek az a) eljárásváltozat ismertetése során leírt hasonló reakcióban alkalmazottaknak. A (XIV) általános képletű vegyületek részben már ismert anya­gok és egyúttal kiindulási anyagul is szolgálhatnak a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents