175096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolidin-származékok előállítására
27 175096 g N-metil-ammónium-N’-metil-tiokarbamátnak és 15 ml abszolút dimetflformamidnak az elegy ét. A reakdóelegyet 1—2 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd hozzáadunk 10 ml 40%-os vizes metilamin-oldatot. A kapott reakcióelegyet egy éjszakán át szobahőmérsékleten hagyjuk állni. 2-4 torr nyomáson a dimetilformamidot lepároljuk és a 4-(4-klór-3- -szulfamoil-fenil)-3-metil-2-tiazolidon-4-olt víz hozzáadásával az edény falának megdörzsölése segítségével kristályosítjuk. A cím szerinti vegyületet színtelen — halványsárga kristályok alakjában kapjuk. Olvadáspont 179—182 °C (bomlás). 72. példa 4 -( 4 - KI ó r - 3 -szulfamoil-fenil)-3 -metil-2 -tiazolidon-4-ol —4 és —7 °C hőmérséklet közötti hőmérsékleten összekeverünk 5,3 g 4’-klór-2-merkapto-3’-szulfamoil-acetofenont, 2 g trietilamint és 60 ml vízmentes tetrahidrofuránt. Az így kapott oldathoz argon-légkörben hozzácsepegtetjük 1,85 g N-metil-karbamidsavklorid 10 ml vízmentes tetrahidrofuránban készített oldatát. A reakcióelegyet -5 °C hőmérsékleten 2 órán keresztül keverjük, majd egy éjszakán át állni hagyjuk. Az így kapott reakcióelegyről az oldószert vákuumban ledesztilláljuk (a fürdő hőmérséklete 35 °C), majd a visszamaradó anyaghoz vizet adunk és az edény falának dörzsölése segítségével kristályosítjuk. A kapott nyers terméket kovasavgél oszlopon, futtatószerként aceton és etilacetát elegyét alkalmazva oszlopkromatográfrával tisztítjuk. Olvadáspont 180-181 °C (bomlás). 73. példa 4-(4-Klór-3 -szulfamoil-fenil)-3 -metil-2 -tiazolidon-4-ol a) 6,2 g 2-bróm-4’-klór-3’-szulfamoil-acetofenon 28 ml metanolban készített oldatához -5 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 2,1 g nátriumbórhidrid 20 ml metanolban készített oldatát és a reakcióelegyet 12-15 °C hőmérsékleten 20 percig keverjük. A kapott reakcióelegyet -5 °C hőmérsékletre hűtjük le, 2 N sósavoldattal megsavanyítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A reakcióelegyhez hozzáadunk 100 ml vizet, majd kétszer 100 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist nátriumszulfáton szárítjuk, majd a szerves oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és így részben kristályos alakban kapjuk a 2-bróm-l-(4-klór-3-szulfamoil-fenil)-etanolt. b) A visszamaradó amorf 2-bróm-l-(4-klór-3-szulfamoil-fenil) etanolt feloldjuk 40 ml metanolban és hozzáadjuk 2,2 g N-metil-ammónium-N’-metil-tiokarbamát 10 ml etanolban készített oldatát. A reakcióelegyet 20 °C hőmérsékleten 5 órán keresztül keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A visszamaradó anyagot feloldjuk 200 ml abszolút acetonitrüben, nugd 40 g aktív mangánoxid hozzáadása után 28 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. A kapott reakcióelegyet szűrjük, az oldószert lepároljuk és a visszamaradó anyagot víz hozzáadásával kristályosítjuk. A kapott anyagot kovasavgél oszlopon, futtatószerként aceton és etilacetát elegyét alkalmazva oszlopkromatográfiával tisztítjuk és így színtelen - halványsárga kristályok alakjában kapjuk a cím szerinti vegyületet. Olvadáspont 178—181 °C. 28 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az (1) általános képletű új tiazolidin-származékok — e képletben R1 1—4 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoportot vagy piridil-metil-csoportot, R2 és R3 hidrogénatomot vagy 1-3 szénatomos alkilcsoportot, R4 és R6 hidrogénatomot vagy halogénatomot képvisel, mimellett R4 és R6 közül az egyik minden esetben hidrogénatomot képvisel, R3 és R4 egymással metilén-lánccal gyűrűsen össze is lehet kötve, Rs hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy benzilcsoportot képvisel, mimellett a benzilcsoport az aromás gyűrűben vagy metilcsoporttal helyettesítve is lehet, Y halogénatomot és Z oxigén- vagy kénatomot képvisel előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet - ahol R2, R3, R4, R3 és R6, valamint Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, X pedig valamely szervetlen vagy szerves sav aktivált észterének a maradékát képviseli - valamely (III) általános képletű tiokarbamidsav-származékkal - ahol R1 és Z jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, M® pedig protont vagy egy szerves vagy szervetlen kationt képvisel - vagy egy ilyen vegyület valamely sójával reagáltatunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű vegyületet - ahol R2, R3, R4, R6 és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, Hal pedig halogénatomot képvisel - valamely (III) általános képletű tiokarbamidsav-származékkal - ahol R1, Z és M® jelentése a fentivel egyező — reagáltatunk és a kapott (V) általános képletű vegyületet - ahol R1, R2, R3, R4, R6, Y, Z és Hal jelentése a fentivel egyező — adott esetben a reakcióelegyből történő elkülönítés nélkül, ammóniával vagy valamely (VI) általános képletű primer aminnal — ahol Rs jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reagáltatjuk, vagy c) valamely (VII) általános képletű vegyületet - ahol R2, R3, R4, R3, R6 és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel - valamely (VIII) általános képletű vegyülettel — ahol R1 és Z jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, Hal pedig klór- vagy brómatomot képvisel - reagáltatunk, vagy d) valamely (VII) általános képletű vegyületet — ahol R2, R3, R4, R5, R6 és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel - valamely (IX) általános képletű alkü-izodanáttal vagy alkil-izotiocianáttal — ahol R1 és Z jelentése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
