175090. lajstromszámú szabadalom • Tenyésztőberendezés champignongomba termesztésére
3 175090 4 hogy a friss levegő közvetlenül a nevelőtérbe áramlik: itt történik a kiimatizálás. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel ezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. A feladat tehát az, hogy olyan korszerű, klimatizált berendezést, illetve nevelőteret konstruáljunk, amelynek segítségével a legkisebb szállítási munka befektetésével egy adott terület egységre eső gombamennyiség felneveléséhez a legnagyobb hozamot biztosító táptalajt tudjuk előkészíteni, azaz egy adott termesztési ciklust azonos helyen tudjuk befejezni anélkül, hogy a táptalajt, illetve a táptalajban levő hasznos tápanyagokat közbenső szállítás útján kellene a helyszínre juttatni. A berendezés úgy van felépítve, és a nevelőágyak keresztmetszete úgy van megválasztva, hogy a negyedik-hatodik szedés után (esetleg további szedéskor is) azonos minőségű és nagyságú gombákat lehet szüretelni, tekintettel arra, hogy a gombák a növekedéshez szükséges tápanyagokat már az első szedés után 1—1,2 méter szélességű, táptalajból felépített nevelőágyból tudják felvenni. A nevelőágyak a találmány szerinti megoldásnak megfelelően úgy vannak kialakítva és méretezve, hogy közöttük keresztirányban húzódó levegőcsatornák vannak kiépítve, amelyeken keresztül a táptalajban keletkező CC>2-t a levegőáram felfelé nyomja oly módon, hogy a takarórétegen át a szabadba áramló széndioxid a gombákon is keresztülhalad és így azokat fertőtleníti. E feladat megoldásával mód nyílik arra, hogy a találmány révén azt a kitűzött célt érjük el, hogy olyan berendezést konstruáljunk, melynek segítségével baktériumfoltoktól, gombabetegségtől mentes, azonos telepítésből származó gombákat négyszer-hatszor lehet szüretelni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést a leírásban mellékelt rajzok segítségével részletesen is ismertetjük. A rajzok közül az 1. ábra a 2. ábrán látható I—I metsző vonal szerinti metszetrajz, amely keresztmetszetben mutat egy gombanevelő berendezést, melyben három nevelőágy van, a 2. ábra hosszirányban és rész-metszetben mutatja be a nevelő-csarnok azon tartományát, ahol a klímaberendezés légterelő csappantyúi vannak, a 3. ábrán a 2. ábrán látható III—III metszővonal szerinti metszetrajzot látunk, a 4. ábra a 3. ábra szerinti metszetrajz folytatása. azzal a különbséggel, hogy a 4. ábrán a csarnok másik végét mutatjuk be, az 5. ábra részletrajz, amelyen a 4. ábrán látható V_V metszővonalnak megfelelő metszetben látható a csarnok belső légterébe vezető levegőakna és levegőelosztó, a 6. ábra pedig felülnézetben mutatja be a légcsatornákat lefedő rostély egy részét. A találmány szerint készítjük el a táptalajt, amelynek csírátlanítását és klimatizálásáh továbbá a mycolium növekedését, a kifejlődött gombák szedését ugyanazon helyen végezzük el. Mint a tapasztalat is igazolja, az egyes munkafolyamatok racionalizálásával 80%-os energiamegtakarítást lehet elérni, szemben a hagyományos gombatermesztésre fordított munkával. A gombaszedést ugyanis kézi munkával végzik, miközben a kertész 1—1,2 méterre hajol le. Az optimálisan kialakított ágyak esetében ezt a fáradságos munkát 50%-ban lehet megkönnyíteni. A termesztés időtartamát viszont legalább egy héttel sikerült lerövidíteni. Az eljárásban nincs szükség csíranevelő ládákra és szállítóberendezésre sem. A találmány lényege abban van, hogy klimatizált térben komposzttrágya-táptalajban termesztjük a gombát oly módon, hogy 2X2 méteres nevelőágyakat alakítunk ki, majd a nevelőágyakat a nevelőtér és a nevelőágyak alatt történő klimatizálással a nevelőtér talajában levő légcsatornákon kiképzett, temperált levegővel szellőztetjük. A trágyát a termesztés első szakaszában azonos helyen forgatjuk és nedvesítjük, majd 60—80 °C hőmérséklettartományban komposztáljuk. A második szakaszban 45—54 °C hőmérsékleten végezzük a pasztörizálást, a harmadik szakaszban ugyanazon helyen forgatjuk, utána gombacsírákkal elkeverjük és a mycélium növekedéséhez 24 °C-ra visszahűtjük. A negyedik szakaszban a komposztot azonos helyen hagyjuk, takaróréteggel fedjük be, a hőfokot pedig a csírák kezdeti fejlődésének szakaszában 24—28 °C- ra, majd 20—22 °C-ra állítjuk be, végül a táptalajt körülvevő környezeti levegő hőmérsékletét a szüreteléskor 16—18 °C-ra hűtjük vissza. A klimatizált 2 nevelőteret és a hozzátartozó 4 géptermet keresztmetszetben félköralakú, északi oldalán 53 ablakokkal kialakított olyan 1 csarnok zárja magába, melynek alapszélessége 11 méter, hosszúsága kb. 44 méter, magassága kb. 5,50 méter. A 2 nevelőtérben van három, egymással párhuzamos 3 nevelőágya, melyek egymástól megfelelő térközzel vannak elválasztva. A 3 nevelőágyak keresztmetszeti mérete a nevelési időtartam kezdetén kb. 2X2 méter. A találmány szerinti klímaberendezés az energiahasznosítást illetően gazdaságos, különösen rekuperációs felépítése folytán, mert így mind a hőenergia, mind a hűtésre fordított energia egy részét vissza lehet nyerni. A 2 nevelőtér lényegében teljes hosszában — minden egyes 3 nevelőágy alatt — egy olyan vasbetonból, vagy vasbeton-lemezekből készített, 5 rostéllyal fedett 8 légcsatorna húzódik, amelynek keresztmetszete a levegőt bevezető 7 csatornanyílástól a másik 8 csatornanyílásig (lásd a 4. ábrát) kúposán szűkül, úgyhogy a 15 ventillátor által szállított levegő torlónyomása a csatornában egyenletesen eloszlik. A 6 légcsatorna szélessége a 3 nevelőágy szélességének 30%-át teszi ki, ami annyit is jelent, hogy egy 2 méter szélességű nevelőágy alatt húzódó légcsatoma belvilága kb. 40—70 cm, előnyösen pedig 60 cm. A csatorna legmélyebb pontja és szélessége közötti arány 1:2=1: 2,5. A csatorna mélységét számítással a levegő áramlásának optimális sebessége figyelembevé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
