175080. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kis zajszintű szabályozott egyen-vagy váltakozó feszültséget elállító átalakító vezérlésére, illetve szabályozására

175080 3 nete a K.K. különbségképző egyik, 37 bemene­tével van összekötve, a K.K. különbségképző másik, 40 bemenetére az A.J. alapjel előállító fokozat 41 kimenete csatlakozik. A K.K. különb­ségképző 4 kimenete összeköttetésben van a KI komparátor 3 bemenetével, és így a 4 kimene­ten levő feszültség nagyságának megfelelően vál­tozik a vezérlési szünet szélessége. Az A’ feszültségátalakító kimenetén fellépő túlterhelés hatására, miután az A’ feszültségát­alakító 28 kimenete összeköttetésben van a T.É. túláramérzékelő 30 bemenetével, a T.Ë. túláram­­érzékelő 32 kimenetén egyre alacsonyabb feszült­ség jelenik meg, amely — miután a T.É. túl­áramérzékelő 32 kimenete az A.J. alapjelképző 38 bemenetére csatlakozik — csökkenti az A.J. alapjelképző 41 kimenetén megjelenő alapjel ér­tékét. így a K.K. különbségképző 40 bemeneté­re jutó alapjel kisebb lesz, és ezzel kisebb lesz a K.K. különbségképző 4 kimenetén levő jel érté­ke is. Ezáltal a szabályozási szünet mértéke nő — kisebb lesz az A’ feszültségátalakító 29 kime­netén levő feszültség is —, túlterhelés hatására tehát az átalakító áramgenerátoros jellegű lesz. Fokozott túlterhelés vagy rövidzár esetén a T.É. túláramérzékelő 32 kimenetén, ill. a vele összeköttetésben levő K2 komparátor 34 beme­netén olyan mértékben csökken a feszültség, hogy az kisebbé válik, mint a Bl bistabil multi­vibrátor 12 kimenetével összekötött K2 kompa­rátor 35 bemenetén levő impulzus amplitúdója, és ekkor a K2 komparátor 36 kimenete pozitívvá válik, és minthogy összeköttetésben van a V lo­gikai VAGY kapu 7 bemenetével, a V logikai VAGY kapu 8 kimenetén a 6 bemeneten levő feszültség nagyságától függetlenül mindig pozi­tív feszültség lesz. Ennek eredményeként meg­szűnik a vezérlőjel az A’ feszültségátalakító 26 és 27 bemenetéin, minek hatására a „szünet” állan­dósul. Miután ekkor az A’ feszültségátalakító kimenetén megszűnik a feszültség és a rövidzár hatására sem folyik áram, az egész folyamat visszabillenne, ezért a K2 komparátor 36 kime­nete összeköttetésben van a T.É. túláramérzéke­lő 39 bemenetével. így olyan hatás érhető el, mintha a T.É. túláramérzékelő továbbra is túl­­áramot érzékelne. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elren­dezés ímpulzusdiagramját szemlélteti túláram esetén. Ha az A’ feszültségátalakító kimenetén nincs túláram vagy rövidzár, akkor az A.J. alapjel­képző a 41 kimenetéről állandó alapjellel látja el a K.K. különbségképzőt a 40 bemeneten át. A K.K. különbségképző 37 bemenete az F.É. fe­szültségérzékelő 33 kimenetéről az átalakított fe­szültség mindenkori értékével arányos feszültsé­get kap. így a K.K. különbségképző 4 kimene­tén, valamint a vele összekötött KI komparátor 3 bemenetén az átalakított feszültség nagyságá­tól függően változhat az I. egyenfeszültség. A Ki komparátor 2 bemenetére a H.G. háromszög­generátor 1 kimenetéről II. háromszögfeszültség jut. A KI komparátor 3 bemenetén levő I. fe­szültség változása következtében az 5 kimene­o tén időben szélesebb vagy keskenyebb impul­zus jelenik meg. Ez a jel a V logikai VAGY ka­pu 6 bemenetére kerül, és ha továbbra sincs az A’ feszültségátalakító kimenetén rövidzár, akkor a V logikai VAGY kapu 7 bemenetén nulla fe­szültség van, és így a 8 kimenetén ugyanolyan impulzus jelenik meg, mint a 6 bemenetén. Ez a jel az I logikai inverter 9 bemenetére jut és hatására a 10 kimenetén, valamint a Bl bistabil multivibrátor 11 bemenetén, továbbá az N.V.l logikai NEM—VAGY kapu 15 bemenetén IV. impulzussor keletkezik. A IV. impulzussor hatá­sára a Bl bistabil multivibrátor 13 kimenetén V.. 12 kimenetén VI. impulzussor keletkezik. A B1 bistabil multivibrátor 13 kimenetéről az V. im­pulzussor az N.V.l logikai NEM—VAGY kapu 14 bemenetére kerül, melynek 15 bemenetén a fentiek szerint a IV. impulzussor van jelen. Ezen IV. és V. impulzussorok hatására az N.V.l logi­kai NEM—VAGY kapu 16 kimenetén, egyben a vele összeköttetésben álló B2 bistabil multivib­rator 17 bementén, valamint az N.V.2 és N.V.3 logikai NEM—VAGY kapuk 21 és 23 bemenetén VII. impulzussor keletkezik. A B2 bistabil multi­vibrátor 18 kimenetén, valamint a vele összekö­tött N.V.2 logikai NEM—VAGY kapu 20 beme­netén a VIII., a 19 kimenetén, valamint a vele összekötött N.V.2 logikai NEM—VAGY kapu 24 bemenetén pedig a IX. impulzussor jelenik meg. Az N.V.2 logikai NEM—VAGY kapu a beme­netelre jutó VII. és VIII. impulzussorok hatásá­ra a 22 kimenetén — amely egyben az A’ feszült­ségátalakító 26 bemenete is — X. impulzussort hoz létre. Az N.V.3 logikai NEM—VAGY kapu a bemenetelre jutó VII. és IX. impulzussorok ha­tására a 25 kimenetén — amely egyben az A’ fe­szültségátalakító 27 bemenete is — a XI. impul­zussort hozza létre. Látható, hogy a X. és XI. im­pulzussorok pozitív szakaszai között XII. idő­közök alakulnak ki, melyek alatt a X. és XI. im­pulzussorok impulzusai nulla feszültségűek, mi­nek következtében a vezérlésben szünet keletke­zik. Ha az A’ feszültségátalakító kimenetét ti idő­pillanattól kezdve a megengedettnél jobban ter­helik, tehát ha túláram jön létre, akkor a T.É. túláramérzékelő a 30 bemenetén erről tudomást szerez, és 32 kimenetének feszültsége csökken. Miután ez a kimenet összeköttetésben áll — töb­bek között — az A.J. alapjelképző 38 bemeneté­vel, az A.J. alapjelképző 41 kimenetén, és így a K.K. különbségképző 40 bemenetén is csökken az alapjel szintje, minek következtében a K.K. különbségképző 4 kimenetén is csökken az I. fe­szültség és időben szélesebbé válik a III. impul­zussor. Ennek eredményeként a vezérlések kö­zötti szünet is nő. Csökken az A’ feszültségátala­kító kimenetén a feszültség közép-, ill. effektiv értéke, és így a kimeneti áram csak egy megha­tározott értékig növekedhet. A 3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elren­dezés impulzusdiagramja kimeneti zárlati áram esetén. Ha az A’ feszültségátalakító kimenetét tt idő­pillanatban rövidre zárják, akkor a T.É. túl-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents