175069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1, 2, 4-triain-5-on-származékok előállítására
3 175069 4 jelenlétében dolgozni, különösen jégecet vagy diklórmetán alkalmazható erre a célra. További használható oldószerek a nagyobb szénatomszámú éterek, így a dibutiléter vagy a diizopropiléter. A reakcióhőmérsékletek tág határok között változhatnak. Előnyösen —20 °C és +50 °C közötti hőmérséklettartomány jöhet számításba. A reakció partnereket célszerűen olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy egy mól acilcianidra a stöchiometrikusnál nagyobb mennyiségű alkohol vagy alkén jusson. Például 1 mól acilcianidra 1— 20 mól, előnyösen 1,5—2 mól, alkoholt, illetve álként használunk. A savat ugyancsak feleslegben alkalmazzuk, például 1 mól acilcianidra számítva 1 — 10 mól, előnyösen 1,1—1,5 mól savat használunk. Savként előnyösen kénsavat alkalmazunk, de szulfonsavakat, így benzolszulfonsavat, is használhatunk. (IV) általános képletű alkénekként különösen 2- metil-butén(2) és düzobutén, elsősorban pedig izobutén vegyületet használunk. A reakciöelegy hidrolízise után a ketokarbonsavamidokat önmagában ismert módon, például kristályosítással és extrakcióval, majd ezt követő kristályosítással vagy desztillációval különíthetjük el. A (II) általános képletű acilcianidokat önmagában ismert módon karbonsavhalogenidekből metilcianidokkal való reakció útján állíthatjuk elő [JACS 66, 2014 (1944), a 2 708 183 és a 2 708 182 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat]. A találmány szerinti eljárás első lépésében kapott (V) általános képletű a-ketokarbonsav-terc-alkilamidokat, mint olyanokat használhatjuk a tiokarbohidraziddal való reakcióhoz. A reakciót valamely poláros oldószer, így alkohol, víz, dimetilszulfoxid, dimetilformamid és hasonlók vagy ezek elegye jelenlétében és adott esetben savas katalizátor, különösen sósav vagy kénsav olyan mennyiségben való használata mellett, amely az amiddal legalább egyenértékű, végezzük. Eközben 0 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérséklettartományban dolgozhatunk. Lehetőség van azonban arra is, hogy az (V) általános képletű a-ketokarbonsav-terc-alkilamidokat először szabad a-ketokarbonsavakká alakítsuk, amelyet önmagában ismert módon végezhetünk, és ezután a tiokarbohidraziddal való gyűrűzárást A. Dornow által leírt módszer szerint végezzük (Bér. 97, 2173-79, 1964). Mindként esetben ezután a kénatomok metilezését önmagában ismert módon, például valamely metilező szerrel, így metiljodiddal, metilbromiddal vagy dimetilszulfáttal való kezeléssel bázikus környezetben hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárást a következőkben példákon is bemutatjuk. 1 1. példa a) 111 g (1,0 mól) pivaloilcianidot hozzáadunk 148 g (2,0 mól) terc-butanol és 50 ml metilénklorid elegyéhez. Ezután 0-5 °C-on való keverés közben 150 g 98%-os kénsavat csepegtetünk az elegyhez és a hőmérsékletet 20 °C-ra hagyjuk felemelkedni. Az elegyet még 4 óra hosszat keverjük, utána 400 g jégre öntjük és további 30 percig keverjük. Ezt követően az elegyet 300 ml metilénkloriddal hígítjuk, a szerves fázist elkülönítjük és a metilénkloridos oldatot betöményítjük. Ekkor fehér színű, kristályos maradékot kapunk, amelyet porcelánszűrőn körülbelül 500 ml vízzel mosunk és a maradékot szárítjuk. Ily módon 133 g (72%) trimetilpiroszőlősav-N-terc-butilamidot kapunk, amelynek az olvadáspontja 63—65 °C. A reakciófolyamatot az a) reakcióvázlat szemlélteti. Analízis: Számított: C =64,38%, H =10,34%, N = 7,56%, talált: C =64,59%, H = 10,44%, N = 7,32%, b) 111 g (1,0 mól) pivaloilcianidot hozzáadunk 150 ml jégecet és 150 g 100%-os kénsav elegyéhez. Ezután keverés közben 5—10°C-on 1 óra alatt 112 g (2,0 mól) izobutilént vezetünk az elegybe. Ezt követően az elegyet 20 °C-ra hagyjuk felmelegedni és még 2 óra hosszat keverjük, utána pedig gyenge hűtés közben körülbelül 5 n vizes NaOH-oldatot csepegtetünk hozzá mindaddig, ameddig annak a pH-ja 8-ig nem növekszik. A reakció elegyet még 30 percig keverjük és a kivált trimetilpiroszőlősav-N-terc-butilamidot leszívatással elkülönítjük. Ily módon 172 g terméket kapunk, amely 93%-os kitermelésnek felel meg az alkalmazott savcianidra számítva. Az amid olvadáspontja 63—65 °C és az a) pontban leírt amiddal azonos. A reakciófolyamatot a b) reakcióvázlat mutatja be. c) 185 g trimetilpiroszőlősav-N-terc-butilamidot 1 liter 5 n HCl-ben 10 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. Lehűlés után az elegyet metilénkloriddal kirázzuk és a metilénkloridos fázist hígított NaOH-oldattal extraháljuk. A lúgos vizes oldatot ezután tömény HCl-el pH-ra savanyítjuk és utána etilacetáttal kirázzuk. Az etilacetátos kivonatot bepároljuk. Ekkor 97,5 g (az elméleti hozam 75%-a) trimetilpiroszőlősav marad vissza világos olaj alakjában, amely egyideig történő állás után kristályosodni kezd. A reakciófolyamatot a c) reakcióvázlat írja le. d) 53 g (0,5 mól) tiokarbohidrazidot 600 ml vízben forrásig melegítünk és keverés közben hozzácsepegtetünk 65 g (0,5 mól) c) pont szerint előállított etanolos trimetilpiroszőlősavat körülbelül 2 óra leforgása alatt. A reakcióelegyet ezután még további 4 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Ezt követően az elegyet lehűlni hagyjuk és a kivált kristályos anyagot leszívatással elkülönítjük, majd szárítjuk. Ily módon 94 g (az elméleti hozam 94%-a) 3-merkapto-4-amino-6-terc-butil-l,2,4-triazin-5-ont kapunk. Op. 212-214 °C. A reakciófolyamatot a d) reakcióvázlat szemlélteti. e) A 3-merkapto-4-amino-6-terc-butil-l,2,4-triazin-5-on metilezése 100 g d) pont szerint előállított vegyületet 250 ml 2 n NaOH és 250 ml metanol elegyében 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
