175001. lajstromszámú szabadalom • Külső áramforrású katódos védelmi rendszer

3 175001 4 A galvánanódos megoldást elsősorban gazdasá­gi megfontolásból kisebb szerkezetek védelmére alkalmazzák. Ilyenkor az egyenirányítót tápláló hálózat építési költségei elmaradnak, ami minden egyes műtárgyhoz egyébként szükséges lenne. A külső áramforrású védelmi rendszer nagyki­terjedésű létesítmények (több kilométeres egy­befüggő acélból készülő csővezetékek) védelmére alkalmazható gazdaságosan. A feszültség széles tartományban szabályozható. Ezen megoldás hátránya, hogy villamosveze­tés szempontjából nem folytonos fémrészek (pél­dául betonból vagy azbesztcementből épített cső­vezetékek acélanyagú védőcsöveinek) védelmére nem alkalmazható gazdaságosan, mivel minden egyes fémrészhez külön villamos energiát, vala­mint külön katódállomást kell létesíteni. Célunk, hogy talajba helyezett nem folyamatos villamosvezetőből álló csővezetékek nyomvona­lába beiktatott fémrészek korrózióvédelmére olyan megoldást hozzunk létre, amelynél a fe­szültség széles tartományban szabályozható, és az egyes különálló fémrészek egy-egy védőanód­­dal megvédhetők egyetlen központi áramforrás alkalmazása mellett. Kitűzött célunkat azáltal oldjuk meg, hogy olyan külső áramforrású katódos védelmi rend­szert hozunk létre, amelynél a talajba helyezett villamosvezetés szempontjából független fémré­szek egyetlen központi katódállomás áramforrá­sának katódjához galvanikus szabályozást bizto­sító potenciálmérőhelyen keresztül csatlakozó, a független fémrészek nyomvonala mentén elhe­lyezett villamosvezetőre felfűzötten villamosán össze vannak kötve, míg a katódállomás anódja villamosvezetőn keresztül az egyes független fémrészekhez telepített védőanóddal van össze­kötve. A találmány szerinti megoldásunk előnye, hogy egy-egy acélcső szakasz vagy acél védőcső egyet­len védőanód alkalmazásával megvédhető. Az anódokat nem szükséges a védendő fémrészek közvetlen közelében elhelyezni, így a fémrészek megbontása elkerülhető. Mivel például csőveze­ték esetén kevesebb védőanód kerül felhaszná­lásra, a találmány szerinti védelem gazdaságo­sabb, üzemeltetése és ellenőrzése egyszerűbb. A külső hálózatból táplált védelmi rendszer fajlagos energiaköltsége jóval kisebb a galvánanódok ál­tal termelt energia költségeinél. Az üzemeltetés egyszerűsödését igazolja, hogy helyenként egy-egy védőanódra kell összpontosí­tani a kb. egy nagyságrenddel több és területileg eloszló galvánanódok helyett. Minden egyes fém­részhez nem kell külön katódállomást létesíteni. A továbbiakban a találmány tárgyát példakén­­ti kiviteli alak kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajz a találmány szerinti ka­tódos védelmi rendszert villamosán nem vezető anyagú (pl. beton, azbesztcement stb.) csőveze­tékek fémes (acél) védőcsöveinek védelménél szemlélteti vázlatosan. Az 5 csővezetéken 3 fémes védőcsövek vannak elhelyezve. A 3 fémes védőcsövek központi 1 ka-2 tódállomás áramforrásának anódjáról leágazta­tok 7 villamosvezetőre (nem ábrázolt) a fémes védőcsövekkel sorbakapcsolt szabályozó ellenál­lást vagy ellenállásokat tartalmazó galvanikus szabályozást biztosító potenciálmérőhelyen ke­resztül fel vannak fűzve. A 7 villamosvezető az 5 csővezeték nyomvonala mentén van elhelyez­ve. A 7 villamosvezető és az egyes 3 fémes védő­csövek közötti kapcsolat 4 fémcsatlakozással van biztosítva. Az 1 katódállomás katódjáról leágaz­tatok 6 villamosvezető a 3 fémes védőcsövekhez telepített 2 védőanódokkal össze van kötve. Ezen védelmi rendszer több (egymással párhuzamosan vagy elágazásokkal) villamos szempontból nem vezető csővezeték fémes részeinek védelmére is alkalmas. Az 1 katódállomás a hálózati villamos energia vételezés szempontjából, valamint a fémes ré­szek nagyságrendi, és területi (nyomvonalmenti) eloszlása tekintetében optimális helyen van el­helyezve. A meglevő védelmi rendszerbe későbbi tagok is folytonosan beépíthetők. Az egyes fémrészek távolságától és a fajlagos talajellenállástól függően változtatható a védő­­anódok száma. Kedvező esetben elegendő a ka­tódállomás térségébe védőanódot telepíteni. A védelem a következőképpen működik: Az 1 katódállomás bekapcsolása után a védel­mi áramkör az 1 katódállomásra kapcsolt 2 vé­dőanód és a védendő fémrész vagyis a 3 fémes védőcső között jön létre a talajon keresztül a nyomvonal mentén minden egyes 3 fémes védő­csőnél. Az egyes részek durva feszültségszabályo­zása az 1 katódállomásnál, a finombeállítás a 3 fémes védőcsövekhez kiépített szabályozó ellen­állással (vagy ellenállásokkal) ellátott potenciál­mérőhelynél történik. A szabályozás meghaladja a galvánanódos védelmi rendszernél lehetséges szabályozás mértékét, akár tízszeres vagy na­gyobb mértékben. Látható, hogy ezen védelmi rendszer az eddig alkalmazott megoldások helyett kevesebb elem­mel jól ellenőrizhető üzemeltetést, kisebb beru­házási és üzemeltetési költségek mellett hatékony korrózióvédelmet biztosít. Az esetleges hibák vizsgálata és elhárítása szűk területre korlátozó­dik. A védőanódok selejtes acélcsőből, grafitru­­dakból vagy egyéb, a magnéziumnál olcsóbb anyagból készülhetnek. Szabadalmi igénypontok 1. Külső áramforrású katódos védelmi rend­szer talajba helyezett villamosvezetés szempont­jából független fémrészek korrózióvédelmére, amely katódállomást és védőanódot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a független fémrészek egyetlen központi katódállomás (1) áramforrásá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents