174987. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fonalak szakítóvizsgálatának tömeges, nagysebességű automatizált elvégzésére
MAGYAR SZABADALMI 174987 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : isi Bejelentés napja: 1976. X. 12. (TE—860) GOIN 33/36 Módosítási elsőbbsége: 1977. VI. 7. ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. X. 27. SßfX 'JMai hX TALÁLMÁNYI ( * um* f ] HIVATAL Megjelent: 1980. XII. 31. ii/iimit y Feltalálók : Katona Tibor oki. villamosmérnök, 50%, Kenderesy Tamás oki. villamosmérnök, 20%, Erdélyi Ágoston oki. villamosmérnök, 5%, Ragályi József okL villamosmérnök, 5%, Nemes Imre oki. gépészmérnök, 20%, Budapest Szabadalmas: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Berendezés fonalak szakítóvizsgálatának tömeges, nagysebességű automatizált elvégzésére 1 A találmány tárgya olyan komplex anyagvizsgáló berendezés, melynek segítségével fonalak szakítóvizsgálata tömegesen nagysebességgel és automatikusan elvégezhető, mimellett a mérési eredmények folyamatosan, gyakorlatilag a vizsgálattal párhuzamosan kije- 5 lezhetők és rögzíthetők. A textiliparban, elsősorban a fonodái termelésben, állandóan szükség van a „végtelen” fonalak folyamatos és nagytömegű minőségvizsgálatára. Erre a célra kezdetben mechanikus szakítógépeket alkalmaztak, 10 majd ezeket a munka meggyorsítása végett többszörözték. Annak érdekében, hogy az anyagvizsgálat a termeléssel párhuzamosan történjék és a hibákat még a hibás tételek gépi feldolgozása előtt ki lehessen szűrni, a szakítógépeket automatizálták, a minőségi 15 jellemzőket pedig vonaldiagramok útján rögzítették, illetve számláló szerkezetek segítségével jelenítették meg. Még a legkorszerűbb és többé kevésbé automatizált anyagvizsgálati módszerek sem tudtak azonban lépést 20 tartani a gyártástechnológia fejlődésével, ezért az anyagvizsgálat üteme mindig elmaradt a gyártás sebességéhez viszonyítva. Ily módon a mérési eredmények kiértékelése többnyire csak akkor születik meg, amikorra a fonal egy tétele már elkészült. A termékminő- 25 sítés e lassúsága miatt nem lehet továbbra sem időben beavatkozni a gyártás folyamatába, nincs mód arra, hogy a technológiai paraméterek időben való megváltoztatásával a kívánt minőségi jellemzők „finom beállítását” menet közben elvégezzék. A már említett 30 174987 2 korszerűsítés részint a vizsgáló szerkezetek többszörözése, részint a műveletek automatizálása irányában haladt, e két irány azonban egymásnak ellentmondó feltételekhez igazodik. Az automatizálás csak akkor biztosíthatja a minőség megfelelő figyelését, ha az eszközök pontossága és megbízhatósága nagyfokú, hiszen az emberi beavatkozás csökkentése folytán a hibás műveleteket is mindinkább gépi úton kell elkerülni, az emberi felügyelet azokat már nem szűri ki közvetlenül. Ezért az automatizálás irányába történő korszerűsítés olyan nagyarányú ráfordítással jár, mely már egycsatornás mérésnél is igen jelentős berendezést igényel. Ha viszont a tömeges vizsgálat biztosítása érdekében multiplikált, többállású vagy sokállású gép kialakítását kívánják, annál nem viselhető el a már említett nagypontosságú elemek multiplikált alkalmazása. Ez a probléma különösen két folyamatnál jelentkezik. Az erőátalakító mérőcellánál stabiütás probléma merül fel, mert az egyes mérőhelyeknél ki kell küszöbölni a driftból adódó hibajeleket. A rendszerint induktív mérőcella kialakítása igen költséges és jelentősen növeli a költséget a különleges felépítésű vivőfrekvenciás erősítő. Másfelől a sokcsatornás párhuzamos mérés eredményeinek a kiértékelése on-line kalkulátorokkal is igen költséges. A közel egyidejű mintaszakadások konverzióját multiplexeres A/D átalakítóval pl. úgy lehet megoldani, hogy különleges felépítésű, drága, nagy
