174970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropán gyűrűrendszert tartalmazó szerves vk előállítására

174970 4 nak [Nature, 246, 169 (1973); 800 006 és 818 811 számú belga szabadalmak]. Ily módon lehetőségek nyílnak olyan piretroidok szintézisére, amelyekben dklopropánkarbonsav-rész dihalogénvinil-csoportot tartalmaz a 2-es helyzetben és ezenkívül a gyakorlatban hasznosak új kompozíci­ók előállítására. Ennek megfelelően a találmány sze­rinti módszerek olyan savak észtereihez vezetnek, amelyek vagy piretroid-inszekticidek vagy könnyen piretroid-inszekticidekké alakíthatók. A találmány nagy előnye az, hogy megfelelő szintetikus utat bizto­sít II és III szerkezettel ábrázolható piretroidok előál­lítására. A találmány szerinti eljárást megelőzően a követke­ző módszerek váltak ismertté a ciklopropán-gyűrű 2-es helyzetét elfoglaló szubsztituensek megváltozta­tására : 1) Krizantémsavat vagy természetben előfordukó krizantemátot ozonolízissel karonaldehiddé alakítanak [Farkas és mtsai., Coll. Czech. Chem. Com., 24, 2230 (1959)]. Az aldehidet azután valamely foszfónium­­vagy szulfóniúm-iliddel kezelik erős bázis jelenlétében és ezt követően hidrolizálják [Crombie és mtsai., J. Chem. Soc. (c), 1076 (1970); 1 185 350 számú angol szabadalom]. A folyamatot az A) reakció vázlaton mu­tatjuk be. A reakció egyaránt alkalmazható, ha X valamely alkil-csoport és ha X halogénatom [733 528 számú délafrikai köztársaságbeli szabadalom; J. Am. Chem. Soc., 84, 854, 1312, 1745 (1962)]. A reakció felhasználható etil-2-(0^-diklórvinil)-3,3-dimetilciklo­­propán-l-karboxilát előállítására, amely a II és a III szerkezetek elővegyülete. Miközben az ilid-reakció körülbelül 80%-os kitermeléssel játszódik le, az oxidá­ciónál keletkező aldehid hozama csupán 20% körül mozog. Az oxidativ lebontás a szerkezet bizonyítására szolgáló módszer és nem is javasolták széles körű preparatív alkalmazásra. Az oxidáció maga néhány órát vesz igénybe, mivel enyhe körülményeket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a szerves vegyület nagymérvű oxidálódását a lehetőség szerint csökken­teni lehessen. Általában 16%-os kitermelés elfogadha­tó. amennyiben az eljárást kutatási célra használjuk, de túlságosan kis mértékű gyakorlati alkalmazásra. Ezenkívül a kiindulási anyag drága, mivel költséges természetes anyagból származik 2) A krizantémsav eredeti Staudinger szintézise etildiazolacetátnak 2,5-dímetilhexán-2,4-diénnel való reakcióját és az észter ezt követő e)szappanosítását foglalja magában [Helv. Cilim. Acta, 7. 390 (1924)]. Karbénnek telítetlen szén-szeri kötéshez való hozzá­adása általános reakciót szolgáltat a ciklopropán gyű­­rűrendszer előállítására [Mills és mtsai., J. Chem. Soc.. i33, (1973); 2 727 900 és 3 808 260 számú USA szabadalmak]. Ilyen reakciót, amelyet a B) reakció­vázlat mutat be. alkalmaznak piretroidok, valamint e t il - 2 -( 0 ,/J - d iklórvini!)-3,3 -d imetilciklopropán-1 -kar­­boxilátok, amelyek a II és fii szerkezet elővegyületei, előállítására [Farkas és mtsai., Coll. Czech. Chem. Comm., 24, 2230 (1959)]. Ez utóbbi előállításánál a kiindulási anyag olyan pentenolok elegye lehet, ame­lyek klorálnak izobutilénnel való kondenzálása útján állíthatók elő. A pentenolok l,l-diklór-4-metil-l,3- -pentadiénné való átalakulása csupán 50% körül van. Ez azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az utolsó lépés­ben a diazoészter előállítása és kezelése rendkívül 3 veszélyes, erősen korlátozza az eljárás alkalmazhatósá­gát. Ezen túlmenően a III szerkezetű piretroidot in­kább elsőrendű fontosságú mezőgazdasági árucikként tartják számon, ezért a módszerrel annyi dihalogénvi­­nilciklopropánkarboxilát termelése, amely kielégítené a szükségletet, kimerítené a világ cinkkészletét. 3) Julia egy harmadik módszert ír le, amely lehető­vé teszi a szubsztituensek változását a ciklopropán­­gyűrű 2-es helyzetében [3 077 496, 3 354 196 és 3 652 652 számú USA szabadalmi leírások, valamint Bull. Soc. Chim. Fr., 1476, 1487 (1964)]. E módszer szerint, amelyet a C) reakcióvázlat szemléltet, egy megfelelően helyettesített laktont valamely halogéne­­ző szerrel kezelnek, a gyűrűt felnyitják, ezt követően bázis segítségével dehidrohalogénezést végeznek és így egy ciklopropángyűrűt alakítanak ki. Még a legkevés­bé bonyolult esetben is, ahol a végső szubsztituensek a vinil-csoporton metil-csoportok és a termék etilkri­­zantemát, a hozam csupám 40%. Ezenkívül az erre a célra szolgáló laktonok, így 3-((3)3-diklórvinil)-4-metil­­-7-vale rólak ton, nem éppen könnyen hozzáférhető anyag. Éppen a 3-izobuteniI-4-metil--y-valerolakton, amelyből az etil-krizantemát készül, egy 3-lépéses szintézissel állítható elő 2-metilhex-2-en-5-on-ból Grignard-reakción keresztül. Grignard-reakciókat ne­hezen lehet kivitelezni nagy mennyiségek esetén és egyes esetekben nem alkalmazhatók anélkül, hogy a jelenlevő dihalogénvinil-csoportot ne roncsolnák el. összefoglalva elmondható, hogy a ciklopropángyű­­rü 2-es helyzetét elfoglaló helyettesítők természeté­nek a megváltoztatására szolgáló eddig ismert eljárá­sok, különösen egy 2-dihalogénvinil-csoport bevitelére szolgáló eljárás, számos hátránnyal rendelkeznek, amelyek közül a legkomolyabbak a következők: 1) A ciklopropánkarboxilátok hozamai túlságosan alacsonyak gyakorlati alkalmazásra. 2) A kiindulási anyagok nem éppen könnyen hoz­záférhetők, további szintézis-lépéseket igényelnek, amelyek növelik a költségeket és a termékárakat, ezek pedig az árut terhelik. 3) Az említett eljárásoknál legalább egy olyan reak­ció szerepel, amelynek a kivitelezése nehéz és veszé­lyes nagyfokú tűz- és robbanásveszélyessége miatt. Azt találtuk, hogy az eddig ismert eljárásokkal együttjáró komoly nehézségeket az új szintézisekkel megszüntethetjük, nagy hozamokat érhetünk el, könnyen hozzáférhető, viszonylag nem drága kiindu­lási anyagok alkalmazásával, kevés elővigyázatot igénylő, gazdaságosan megvalósítható lépéseken ke­resztül és új közbenső termékek felhasználásával állít­hatunk elő II és III szerkezetekkel ábrázolható piret­­roidokat vagy olyan közbenső termékeket, amelyek könnyen piretroidokká alakíthatók. Ezek a találmány szerinti eljárásváltozatokban alkalmazott szintézis-lé­pések nagy hozamokat biztosítanak, amelyek általá­ban 90%-osak vagy e felett vannak. Ezenkívül a diha­­logénvinilciklopropánkarboxilátok, amelyekben az aktívabb transz-izomer 50-90%-ban van jelen, majd­nem változatlan kitermeléssel állíthatók elő. A találmány szerinti új eljárásváltozatokat a D) reakció vázlat és a példák mutatják be, amelyek sze­rint könnyen hozzáfélhető 3-metil-2-buten-l-ólból és etil-ortoacetátból indulunk ki és mind a III szerkezet­nek megfelelő hatásos, tartós piretroidot, mind pedig az etil-2-(l3)3-diklórvinil)-3,3-dimetilciklopropánkar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents