174945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mechanikai feszültségek kontaktus nélküli mérésére ferromágneses testekben

MAGYAR SZABADALMI 74945 NÉPKÖZT ARSASAG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. VI. 03. (MA-2784) G 01 L 1/12 w Módosítási elsőbbségei: 1977. III. 01. 1978. IX. 07. G 01 N 27/86 . «■*. *- -r~ »- /? ' "-N ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. X. 27. í ; * TALÁLMÁNYI Megjelent: 1980. X. 31. X J HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Gaál István oki. fizikus, 20%, Ivanov Péter oki. fizikus, 20%, Dr. Major János Magyar Tudományos Akadémia Műszaki oki fizikus 20% Budapest, Dr. Hausner Ernő oki. kohómérnök, 20%, Zsámbók Fizikai Kutató Intézete, Budapest, 80%, Dénes oki. fizikus, 20%, Dunaújváros Dunai Vasmű, Dunaújváros, 20%, Eljárás és berendezés mechanikai feszültségek kontaktus nélküli mérésére ferromágneses testekben 1 2 A találmány tárgya ferromágneses testek — kü­lönösen lemezek - mechanikai feszültségi állapo­tának kontaktus nélküli mérésére szolgáló eljárás és berendezés. A találmány azon az önmagában ismert elven alapul, hogy ferromágneses anyagok mágneses saját­ságai mechanikai feszültségek hatására megváltoz­nak (magnetoelaszticitás), mégpedig olyan módon, hogy a mechanikai feszültség mágneses irányt vagy irányokat is kitüntet az anyagban (mágneses aniz­­trópiát hoz létre), illetve a meglevő' mágneses ani­zotrópiát módosítja. így egy mágneses gerjesztő­­szerv által valamely ferromágneses test közvetíté­sével egy mágneses érzékelőszervben létrehozott mágneses indukciófluxust a ferromágneses testben levő mechanikai feszültség befolyásolja. A mecha­nikai feszültség változása tehát a mágneses fluxus­változáson keresztül villamos feszültségváltozássá alakítható át. flyen megoldást ismertetnek az 1 160 124 számú angol szabadalmi leírásban. A mondott felismerésen alapuló ismert mágneses feszültségmérő berendezések hátrányai a követ­kezők: a) még azonos anyagból (ingóiból) készített lemez esetén is minden lemezvastagságra külön-kü­­lön kell a mérőberendezés villamos jelét mechani­kai feszültségre kalibrálni, ill. a gerjesztő áramerős­séget alkalmasan megválasztani, kalibrálás és alkal­mas gerjesztőáram beállítás nélkül ugyanis az is­mert mérőberendezések még a keresztirányú fe­szültségeloszlás minőségét is helytelenül mutathat­ják, ha a hengerlés során a mágneses munkapont a mágneses anizotrópia változása miatt lényegesen eltolódik. Szélsőséges esetben azonos kimenő villa- 5 mos feszültséghez két különböző mechanikai fe­szültség is tartozhat. b) Mivel a mérőberendezés a vizsgálandó anyag­ban már meglevő mágneses anizotrópia és a mérni kívánt mechanikai feszültség együttes hatását méri, 10 ezért csak olyan nagyságú külső mechanikai fe­szültségekre kalibrálható, melyek által létrehozott mágneses anizotrópia mellett a vizsgálandó anyag­ban eredetileg meglevő mágneses anizotrópia elha­nyagolható. 15 c) A mágneses indukciófluxus időben szinuszos változását az ismert megoldások nem biztosították, így a mágneses indukció nagy felharmonikus tar­talma jelentősen csökkentette a mérési pontosságot. d) A kimenő villamos feszültség légrésfüggetlen- 20 ségére foganatosított eddigi intézkedések nem ol­dották meg a mágneses munkapont stabilizálását, ezért rezgő vagy nem teljesen sík lemezek mérése csak erősen korlátozott pontossággal volt lehet­séges, illetve a mérés szélsőséges esetben téves 25 információt eredményezett. Az a) pontban említett nehézség elsősorban re­verzáló hengerművek esetén kíván jelentős kalibrá­ciós munkát, a b)—d) pontokban felsorolt hiányos- 30 ságok bármelyike pedig meghamisíthatja a mérést 174945

Next

/
Thumbnails
Contents