174924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinil-klorid folyamatos eltávolítására vizes poli(vinil-klorid)-diszperziókból

3 174924 4 folyamat során a gőzfelhasználás mértéke gazdaságta­lanul nagy. Az ismert eljárástól eltérően a találmány szerinti eljárás során polimerek vizes diszperzióiból a mono­merek eltávolítása úgy történik, hogy a tisztított ter­méknek mindössze néhány ppm monomertartalma lesz és ez a monomertartalom sokkal gyorsabban elér­hető, mint az ismert eljárásoknál. A vinil-klorid monomer vizes poli(vinil-klorid)-disz­­perziókból történő eltávolításánál a vinil-klorid(víz) poli(vinil-klorid) rendszer következő tulajdonságai fontosak és emiatt figyelembe veendők: a) A vinil-klorid Bunsen-szerinti oldhatósági koeffi­ciense (a), 0,1 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten a következő: 0,1 °C 2 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 20 °C 1 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 35 °C 0,5 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 60 °C 0,1 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 100 °C 0 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz b) A vinil-klorid Bunsen-féle oldhatósági koeffici­ense (a), olyan vizes PVC-diszperziókban, amelyek­ben 33 súly% szilárdanyag van, a következő: 6 °C 5 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 18 °C 3 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 26 °C 2 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 54 °C 1 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz 74 °C 0,6 térfogatrész vinil-klorid/térfogatrész víz c) A vinil-klorid oldhatósága poli(vinil-klorid)-ban a következő. Az oldhatósági példában 60—120 mikron átlagos részecskenagyságú és K = 70 értékű poli(vinil­­-klorid)-ban a hőmérséklettől függően a következő vinil-klorid mennyiségek oldódnak: 0 ®C 100 g vinil-klorid/1 kg poli(vinil-klorid) 24 SC 50 g vinil-klorid/1 kg poli(vinil-klorid) 40 °C 24 g vinil-klorid/1 kg poli(vinil-klorid) 60 "C 10 g vinil-klorid/1 kg poli(vinil-klorid) 100 C 4 g vinil-klorid/1 kg poli(vinil-klorid) d) A vinil-klorid megoszlási együtthatója víz és PVC között körülbelül 1:15. Meglepő módon azt találtuk, hogy az a)-c) keve­rék egyes fázisai között igen hatékony anyagcsere esetén 90 és 110°C közötti hőmérséklettartomány­ban a fázisegyensúlyok 10 és 100 mp közötti időperi­ódusban állnak be. Ismeretes másfelől az is, hogy 100 °C hőmérséklet-tartományban a PVC termék mi­nősége jelentősen befolyásolható. A további tapaszta­latunk szerint a termék minőségének romlása megaka­dályozható, ha a poli(vinil-klorid)-ot csak néhány per­cig kezeljük magasabb hőmérsékleten. A vizes PVC diszperziókból a kielégítő monomer eltávolítás előfel­tétele az adott 90 és 110°C közötti hőmérsékleten végül akkor biztosítható, hogyha hatékony anyagki­cserélődés következtében a fázisegyensúlyok teljes be­állása biztosítható, másfelől a monomerek eltávolítá­sára alkalmas gázfázis áll rendelkezésre. A találmány szerint a vinil-klorid folyamatos eltá­volítását a 10—60súly% szilárdanyag-tartalmú, 0,2-5 súly% vinil-klorid-tartalmú, 20-500 n közötti 2. átmérőjű diszpergált poli(vinil-klorid)-részecskéket tartalmazó vizes poli(vinil-klorid)-diszperzióból a disz­perzió vízgőzzel történő kezelése útján úgy végezzük, hogy a diszperziót 5—50 darab, 1 — 10 mm lyukátmé­­rőjű szitalemezzel ellátott oszlop felső'részébe vezet­jük és ellenáramban bevezetett 100—110 9C hőmér­sékletű vízgőzzel 700-1100 torr nyomáson 10 má­sodperc és 20 perc közötti tartózkodási idő alatt kezeljük - ahol a vízgőz bevezetésének szabályozásá­val 90—100°C közötti oszlop fejhőmérsékletet állí­tunk be —, majd a diszperziót az oszlop alján elvezet­jük és az oszlop felső részéből távozó gőzkeveréket kondenzáljuk. A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítási módja szerint az oszlop felső részéből távozó gőzkeve­rék kondenzálását 5-20°C-ra történő lehűtéssel vé­gezzük. A találmány szerint feldolgozandó poli(vinil-klo­­rid)-diszperzió például Kainer, H. „Polyvinylchlorid und Vinylchlorid-Mischpolymerisate” c. szakkönyv (Springer-Verlag, Berlin/Heidelberg/New York, 1965) 12-59 oldalain leírtak szerint állítható elő. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli változatát a csatolt rajz kapcsán közelebbről ismertet­jük anélkül, hogy az eljárást a rajzon bemutatott eljárásra korlátoznánk. Az 1 vezetéken keresztül a 2 oszlop felmelegítésére először addig vezetünk be gőzt, amíg a 3 hőkicserélő­ben kondenzátum képződik. A 2 oszlop függőleges elhelyezésű, amelybe a 4 szitalemezek egymástól meg­határozott távolságban vízszintesen vannak beépítve. A 3 szitalemezek a hasonló szitafenekes oszlopok kialakítási módjától, amelyeket például Kirschbaum, E. „Destillier- und Rektifiziertechnik”, Springer-Ver­lag Berlin-Göttingen-Heidelberg, (1950), szakkönyv 97. oldala ismertet, abban különböznek, hogy külön folyadék hozzávezetésűk és elvezetésük nincsen. Az 5 gáz-, illetve folyadék kilépési nyílások átmérője a szi­talemezeken 1 és 10 mm közötti érték, mimellett a bevezetésre és elvezetésre kialakított nyílások összfe­­lülete az oszlop keresztmetszetének 5-50%-át teszi ki. A 2 oszlop felmelegítése után a 6 tároló tartályból a 7 vezetéken és a 8 hőkicserélőn keresztül előmelegí­tett és a 9 adagolóberendezésbe bemért, 20—500 mik­ron átlagos részecskenagyságú polimer diszperziót ve­zetünk a 2 oszlop fejrészébe. A gőz hozzávezetését az 1 vezetéken keresztül úgy szabályozzuk, hogy a hő­mérséklet a 2 oszlop fejrészén 90—100 °C legyen, és a gőzmennyiség a polimer diszperzióból a monomerek eltávolítására elgendő legyen. A monomertől mentesí­tett polimer diszperziót a 2 oszlop alján a 10 vezeté­ken keresztül elvezetjük, és a diszperzió hőtartalmát a 8 hőkicserélőben bevezetett friss polimer diszperzió felmelegítésére hasznosítjuk. A polimer diszperzió tar­tózkodási ideje a 2 oszlopban lényegében a szitaleme­zek számától függ. A szitalemezek száma 5—50 kö­zött változhat, amellett befolyásolja a tartózkodási időt a diszperzió szilárd részecskéinek kialakítása is. Az oszlopba bevezetett gőz a diszperzió felmelegíté­sén kívül főként a diszperzióban levő monomerek eltávolítására (sztrippelés) és elvezetésére alkalmas. A 2 oszlop fejrészén a ll vezetéken távozó vízgőz és monomerkeveréket a 3 hőkicserélőben 5-20 °C-ra le­hűtjük oly módon, hogy csak a vízgőz kondenzálódik. A kondenzált termék a monomerek vízben való old-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents