174915. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem épületszerkezet- részekben való lehorgonyzáshoz

3 174915 4 nél a kapcsolat a feszítőtest és a rögzítőcsavar között csak néhány menetből áll, ami a feszítő­csavar terhelés hatására bekövetkezhető kiszaka­dását eredményezhetné. A rugószerkezet segítsé­gével előidézett feszültség a feszítőtest és a feszítő- 5 hüvely között a feszítőtestet ‘a fúrt lyukba ágyazotl feszítőhüvely megtartja, úgyhogy az becsavarásakor nem tud a rögzítőcsavarral együttforogni. A feszítő­test együttforgási veszélye az ismert rögzítőelemek­nél már azért is igen nagy, mert a rögzítőelem 10 bevezetésekor gyakran fúrási törmelék tömi el a meneteket. További előnyt jelent, hogy a rugószerkezet a feszítőhüvelyt állandóan a feszítőtestnek nyomja, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy rezgések 15 esetén a feszítőhüvely a feszítőtesttől elmozog. A rögzítőelem lehorgonyzásakor a feszítőtest megfe­lelő mélységű behúzása esetén beálló feszítőhatás így állandóan fennmarad. A rögzítőelem lehorgonyzása és a szerkezet, 20 tárgy vagy hasonló rögzítése után a rögzítőcsavar a rugószerkezet hatására állandó feszültség alatt áll, úgyhogy kioldódás, kilazulás még rázkódások, rez­gések esetén sem következhet be. A rugószerkezet alkalmazásának eredményeként 25 dyan, az átdugásos szerelési technológiához alkal­mas rögzítőelem esetén, amely a csavarfejig terjedő ütközőiészt tartalmaz, arra is lehetőség van, hogy a rögzítőcsavart a rögzítőelem lehorgonyzása után a rögzítendő tárgyat a falfelülethez szorító feszítőerő 30 növelése céljából még tovább a furatba húzzuk. E rugószerkezet nélkül ugyanis a rögzítőelemnek a feszítőhüvelyen kívül maradó része a kibővített és ezáltal a furatban elmozdíthatatlanul rögzített fe­szítőhüvelynek ütköznék, így a rögzítőelem további 35 becsavarásakor csak a feszítőtest húzódik beljebb, a feszítőhüvelybe, miáltal annak feszítőhatását fo­kozza. A rugószerkezet merevségét célszerűen olyan nagyra kell választani, hogy a rugószerkezet rugó- 40 ereje körülbelül a feszítőhüvely felbővítéséhez szük­séges behúzóerőnek feleljen meg, amit a feszítő­testre kell gyakorolni. Egy további találmányi ismérv szerint a rugó­szerkezet huzalból tekercselt nyomórugóként van 45 kialakítva. Ilyen nyomórugó igen egyszerű módon, te­kercselő automatán gyártható. A nyomórugó rugóere­je a rögzitőelem nagyságához és alkalmazási céljához igazodik. A rugónak legalább olyan erősnek kell lennie, hogy a feszítőhüvelyt szilárdan a feszítőtestnek tudja 5q nyomni, mimellett a feszítőhüvely a furatban be­következhető elfordulással szembeni biztonságának növelése érdekében kismértékben kitágulhat. A találmány egy további kiviteli alakjára az 55 jellemző, hogy a rugószerkezet tányérrugókból van összeállítva. A tányérrugókat úgy kell összeállítani, hogy azok alkalmasak legyenek nyomóerő kifejté­sére. Egy további találmányi ismérv szerint a feszítő- 60 hüvelynek a bevezetési véggel ellentétes végére fel­helyezhető, előnyösen műanyagból készült fedele van, amely a rugószerkezet külső oldalát átfogó peremmel rendelkezik. A fedél egyrészt biztosítja a rugószerkezet korrózióvédelmét, másrészt elforgással 65 szemben biztosítja a feszítőhüvelyt. A fedél, amely szorosan a furat falazatára simul, ily módon meg­gátolja a feszítőhüvely együttforgását a lehorgony­­zás kezdeti stádiumában. A fedél továbbá tömítés­ként is szolgál, és így meggátolja folyadéknak a rögzítőelem feszítési tartományába hatolását. Végül egy további találmányi ismérv szerint a feszítőhüvely és a rugószerkezet között további feszítőtest van elhelyezve, amely a rögzítőcsavar segítségével behúzható feszítőtesttel ellentétesen futó kúppal van ellátva. E kiképzés eredményeként a feszítőhüvely a két egymással szembenálló feszí­tőtest kúpjai között a rögzítőcsavar segítségével megfeszíthető. Ezáltal a feszítőhatás megnövekszik. Ezenkívül a feszítőtag hatása csökken, mivel a rászorítónyomás a teljes feszítőhüvelyre van el­osztva. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amely annak elő­nyös kiviteli példáit mutalja. A rajzon az 1. ábra a falazatban elhelyezett rögzítőelemet mutatja, a 2. ábra olyan rögzítőelem-kiviteli alakot szem­léltet, amely a rögzítőcsavarral behúzható feszítő­testtel ellentétesen elrendezett további feszítőtesttel rendelkezik. Az 1. ábrán látható találmány szerinti rögzítő­elem 2 feszítőhüvellyel rendelkezik, amely a 3 feszítőtestnek a 4 feszítőcsavar segítségével történő behúzása útján bővíthető ki. A 4 rögzítőcsavar a 7 feszítőhüvely megtámasztásához 5 ütközőtaggal ren­delkezik, amelyet vagy a 4 rögzítőcsavarra feltolt távtartó hüvely, vagy a 4 rögzítőcsavarnak a 2 feszítőhüvelybe és a 3 feszítőtestbe kapaszkodó csökkentett keresztmetszetű része alkothatja. Az 5 ütközőtag külső átmérője a feszítetten 2 feszítő­hüvely külső átmérőjének felel meg. Az 5 ütköző­tag és a 2 feszítőhüvely között 6 rugószerkezet van elhelyezve, amely vagy tányérrugókból állítható össze, vagy pedig - amint a jelen kiviteli példa mutatja - huzalból tekercselt nyomórugóként ala­kítható ki. Egyrészt a 6 rugószerkezet korrózióval szembeni védelme érdekében, másrészt a 2 feszítőhüvely el­forgással szembeni biztosítása céljából műanyagból készült 7 fedél van előirányozva, amely a 2 feszí­tőhüvely homlokoldalán van elhelyezve. A 7 fedél továbbá a 6 rugószerkezet külső oldalát körülfogó és ezzel a 6 rugószerkezetet folyadékkal szemben megvédő 8 peremmel rendelkezüc. A 7 fedélnek valamivel nagyobb a külső átmérője, mint a 2 feszítőhüvelyé és 9 furaté, úgyhogy ezáltal létrejön a forgással szembeni biztosításhoz szükséges rá­szorítónyomás a 9 furatban. A 2 feszítőhüvely és a 4 rögzítőcsavar 5 üt­közőtagja között elrendezett 6 rugószerkezet a 2 feszítőhüvelyt a 3 feszítőtestnek nyomja. E kikép­zés eredményeképpen az 1 rögzítőelem állandóan feszültség alatt áll, ami egyrészt meggátolja a 3 feszítőtest együttforgását a 4 rögzítőcsavar behaj-2

Next

/
Thumbnails
Contents