174915. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem épületszerkezet- részekben való lehorgonyzáshoz
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 174915 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. IV. 17. (FI—566) F 16 B 13/12 Német Szövetségi Köztársaság elsőbbsége: 1973. VI. 15. (P 23 30 398.2) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1980. X. 31. Fischer Artur gyáros, Tumlingen Német Szövetségi Köztársaság Rögzítőelem épületszerkezet-részekben való lehorgonyzáshoz 1 A találmány rögzítőelemre vonatkozik épületszerkezeti-részekben való lehorgonyzáshoz, amelynek rögzítőcsavar segítségével tágítható feszítőhüvelybe behúzható feszítőteste van, és a rögzítőcsavar - előnyösen vele szilárdan összekapcsolt, a 5 feszítőhüvelyen kívül maradó, a feszítőhüvellyel való együttműködésre alkalmas - ütközőtaggal rendelkezik. Olyan rögzítőelemek, amelyeknél a lehorgonyzás 10 valamely falban egy feszítőhüvelynek feszítőtest útján történő kitágításával történik, számos változatban ismeretesek, és általában úgynevezett nehéz rögzítőelemekként vannak kialakítva. Elsősorban kifejezetten nehéz szerkezetrészek, testek, például 15 gépek felfüggesztésére, illetve rögzítésére szolgálnak. Gépek ilyen módon történő rögzítése esetén azonban számolni kell rezgések felléptével, ami viszont bizonyos körülmények között a falicsap kilazulásához vezethet. Az állandó rázkódás követkéz- 20 tében a rögzítőcsavar a feszítőhüvelyből kimozog, úgyhogy egyrészt a feszítőhüvely feszített állapota, másrészt a rögzítőelemnek a rögzített tárgyat a felületnek szorító feszítőereje megszűnik. Fennáll továbbá az a veszély is, hogy a vibráció követkéz- 25 tében a feszítőhüvely a feszítőtestről lecsúszik, ami a feszítőhatás csökkenésével jár. A találmány feladata egyrészt e nehézségek és hátrányok kiküszöbölése, másrészt az említett rögzítőhüvely szétfeszítésének megkönnyítése. 30 2 Ezt a feladatot olyan, a bevezetőben említett típusú rögzítőelem segítségével oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a feszítőhüvely és az ütközőtag között az ütközőtag homlokoldalának támaszkodó és a feszítőhüvelyt a feszítőtestnek nyomó merev rugószerkezet van elrendezve. A találmány szerinti rögzítőelem lehorgonyzásához előbb egy furatot (fúrt lyukat) készítünk a falazatban, amelynek átmérője a feszítőhüvely és a rögzítőcsavar feszítőhüvelyen kívül maradó ütközőrésze külső átmérőjének felel meg. Ezután a rögzítőelemet a falazatban, vagy más épületszerkezet-részben fúrt lyukba addig vezetjük be, amíg a rögzítőcsavar feje a rögzítendő tárgy homlokoldalának nem ütközik. Azáltal, hogy a feszítőhüvely és a rögzítőcsavar ütközőrészének külső átmérője azonos, átdugásos szerelési technológia alkalmazható, amelynél a rögzítendő test eltávolítása nélkül vezethető be a rögzítőelem e tárgyban fúrt lyukon át a falszerkezetbe. A feszítőhüvely és az ütközőrész között elrendezett, és a feszítőhüvelyt a feszítőtestnek szorító rugószerkezet hatására a rögzítőelem feszítőtagja összenyomása után mindig feszültség alatt áll, ami a feszítőtest oldódását a rögzítőcsavartól, például a szállítás következtében fellépő rázkódások hatására, meggátolja. A használónak tehát olyan rögzítőelem áll a rendelkezésére, amely a kicsomagolás után azonnal felhasználható. Nincs olyan veszély tehát, hogy olyan rögzítőelem kerül alkalmazásra, amely-1 'M01 Ç
