174915. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem épületszerkezet- részekben való lehorgonyzáshoz

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 174915 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. IV. 17. (FI—566) F 16 B 13/12 Német Szövetségi Köztársaság elsőbbsége: 1973. VI. 15. (P 23 30 398.2) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1980. X. 31. Fischer Artur gyáros, Tumlingen Német Szövetségi Köztársaság Rögzítőelem épületszerkezet-részekben való lehorgonyzáshoz 1 A találmány rögzítőelemre vonatkozik épület­szerkezeti-részekben való lehorgonyzáshoz, amely­nek rögzítőcsavar segítségével tágítható feszítő­hüvelybe behúzható feszítőteste van, és a rögzítő­­csavar - előnyösen vele szilárdan összekapcsolt, a 5 feszítőhüvelyen kívül maradó, a feszítőhüvellyel való együttműködésre alkalmas - ütközőtaggal rendelkezik. Olyan rögzítőelemek, amelyeknél a lehorgonyzás 10 valamely falban egy feszítőhüvelynek feszítőtest útján történő kitágításával történik, számos válto­zatban ismeretesek, és általában úgynevezett nehéz rögzítőelemekként vannak kialakítva. Elsősorban ki­fejezetten nehéz szerkezetrészek, testek, például 15 gépek felfüggesztésére, illetve rögzítésére szolgálnak. Gépek ilyen módon történő rögzítése esetén azon­ban számolni kell rezgések felléptével, ami viszont bizonyos körülmények között a falicsap kilazu­lásához vezethet. Az állandó rázkódás követkéz- 20 tében a rögzítőcsavar a feszítőhüvelyből kimozog, úgyhogy egyrészt a feszítőhüvely feszített állapota, másrészt a rögzítőelemnek a rögzített tárgyat a felületnek szorító feszítőereje megszűnik. Fennáll továbbá az a veszély is, hogy a vibráció követkéz- 25 tében a feszítőhüvely a feszítőtestről lecsúszik, ami a feszítőhatás csökkenésével jár. A találmány feladata egyrészt e nehézségek és hátrányok kiküszöbölése, másrészt az említett rög­zítőhüvely szétfeszítésének megkönnyítése. 30 2 Ezt a feladatot olyan, a bevezetőben említett típusú rögzítőelem segítségével oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a feszítőhüvely és az ütkö­zőtag között az ütközőtag homlokoldalának tá­maszkodó és a feszítőhüvelyt a feszítőtestnek nyo­mó merev rugószerkezet van elrendezve. A találmány szerinti rögzítőelem lehorgonyzá­­sához előbb egy furatot (fúrt lyukat) készítünk a falazatban, amelynek átmérője a feszítőhüvely és a rögzítőcsavar feszítőhüvelyen kívül maradó ütköző­része külső átmérőjének felel meg. Ezután a rögzí­tőelemet a falazatban, vagy más épületszerkezet­­-részben fúrt lyukba addig vezetjük be, amíg a rögzítőcsavar feje a rögzítendő tárgy homlokolda­­lának nem ütközik. Azáltal, hogy a feszítőhüvely és a rögzítőcsavar ütközőrészének külső átmérője azonos, átdugásos szerelési technológia alkal­mazható, amelynél a rögzítendő test eltávolítása nélkül vezethető be a rögzítőelem e tárgyban fúrt lyukon át a falszerkezetbe. A feszítőhüvely és az ütközőrész között elren­dezett, és a feszítőhüvelyt a feszítőtestnek szorító rugószerkezet hatására a rögzítőelem feszítőtagja összenyomása után mindig feszültség alatt áll, ami a feszítőtest oldódását a rögzítőcsavartól, például a szállítás következtében fellépő rázkódások hatására, meggátolja. A használónak tehát olyan rögzítőelem áll a rendelkezésére, amely a kicsomagolás után azonnal felhasználható. Nincs olyan veszély tehát, hogy olyan rögzítőelem kerül alkalmazásra, amely-1 'M01 Ç

Next

/
Thumbnails
Contents