174881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozási célra alkalmas anyagok előállítására melléktermék anyagokból és a környezetet szennyező anyagokból
7 174881 8 3. Táblázat Ossz. feh. % Emészt, feh. % Hányados % Víz tart. % Kezelés autokláv puffaszt autokláv-37,99 37,99 8,71 2h4 ata-15,02-3h4 ata 35,81 15,75 21,30 8h4 ata 28,51 — 17,47 A 3. táblázat adatai, a szokásos kisebb szóródást leszámítva, jól egyező adatokat szolgáltattak. Mindkét változat esetében 1000 g tolira számítva 250 g hulladék húslevet (szilárd anyag 1,8%) adagoltunk, s az így bevitt többletvíz mennyiségét a kezelés befejezte után pára alakjában lefúvattuk, így az analízis adatokra befolyást nem gyakorolt. A puffasztott mintánál a többlet szárazanyag tartalom és az abszolút fehérje tartalom csökkenés oka, hogy ezer g tolira számítva 726 g égetett meszet (ipari), 274 g foszfor savat (100%-os) és 20 g Mavebit P 35 segédanyagot (lúgos kémhatású, felületaktív anyag) is adagoltunk, egyebekben az autoklávos módszerrel egyezően jártunk el. Kutatási munkánk folytatásaként azt vizsgáltuk meg, hogy az úgynevezett ásványi premixek, amelyeket külön gyártási lépésben szokásos előállítani és külön gyártási lépésben kell a takarmányba bekeverni, létrehozhatók-e egyetlen gyártási lépésben, hulladékokból származó szerves anyagok jelenlétében, ha igen, jelent-e előnyt az eljárás a takarmány hasznosulása tekintetében is? Továbbá a zoophos-phytophos feltevés igazolható-e és keresztülvihető-e az eljárással. A kísérleteket kommunális szennyvíz iszappal és csirkebéllel úgy végeztük, hogy víztartalmukat számításba véve, kalciumoxiddal és foszforsav-foszforpentoxid eleggyel egyetlen gyártási lépésben reagáltattuk a kiindulási nyersanyagokat, fűtőenergia alkalmazása nélkül. A keletkezett 16,1-17,5% foszfort, 26,5-27,9% kalciumot, 14,1-15,8% fehérjét, 2,2-3,0% zsírt és 2,5 -4,2% vizet tartalmazó „premixet” a szokásos nevelő és hizlaló tápokhoz adva, kísérleti etetést hajtottunk végre. Sertés-hizlaló tápnál az analízis adatok függvényében foszfor, kalcium és fehérje forrásként szerepeltetve bélliszt gyártmányunkat, 9,4% súlygyarapodás többlet és 7,8%-kal jobb takarmány hasznosulás volt mérhető a kontrolihoz képest. Pecsenye csibe indító és hizlaló tápjába a fenti szennyvíz-iszaplisztből annyit adagoltunk, hogy a szükséges kalcium és foszfor ionokon kívül az alkalmazott extrahált szójadara 9%-kal volt csökkenthető, ilyen esetekben 6,3%-kal jobb hizlalási végsúlyt kaptunk 49 napos korra oly módon, hogy a teljes ciklusidőszak alatt a jól érzékelhető súlytöbblet végig fennállt a kontrolihoz képest. A kísérletet megismételtük 1000 db csirkével is é hasonlóan jó eredményt kaptunk. puffaszt autokláv puffaszt autokláv puffaszt 8,71 23,08 23,08 59,86 59,86 14,20-94,51-2,40 14,-59,48 93,18 60,97 2,80 15 60,72-65,94-A mérések eredményeiből önként következik, hogy a fehérje-szervesanyag jelenlétében előállított szintetikus ásványi premixek nemcsak felveszik a versenyt a természetes anyagokkal, hanem túl is 20 szárnyalják azokat. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy az egymástól eltérő (2—98%) víztartalmú anyagokat súlyban részarányosán, víztartalmukra számított mennyiségben anionos és/vagy kationos anhidrid 25 anyagokkal, nemionos anhidrid anyagok jelenlétében, vagy anélkül külön hőközléssel, vagy anélkül vegyileg reagáltatjuk oly módon, hogy a durva diszperziós kiindulási reakció elegyet a reakció időbeni lefutása alatt bensőleg egyenletes rend- 30 szerré alakítjuk. Emellett higiénésén megengedett csíraszámot és előnyös - célszerűen 8% víztartalom alatti - vízaktivitási értéket hozunk létre úgy választva meg az anhidrid anyag anionját ill. kationját, hogy annak hidrát terméke vagy egyéb 35 jelenlevő származéka a keletkezett termék szükséges, vagy előnyös alkotórésze legyen. A reakcióban résztvevő összetevők adagolási sorrendjét és adagolási időtartamát oly módon szabjuk meg, hogy a vegyi reakció hőmérséklete a résztvevő 40 folyékony alkotórészek egyikének és/vagy összességének időben részarányos adagolásával a teljes lefutási időtartam alatt 20—200, célszerűen 60—140 °C között maradjon. Az alkalmazott anhidrid anyagok vízmegkötő reakciójával termelt 45 hőmennyiséget a reakcióelegyben jelenlevő, de vegyileg megkötni nemkívánt vizek kiűzésére, ill. a termék csíraszámának csökkentésére hasznosítjuk. A reakcióban résztvevő összetevők közül előbb a szilárd, majd ezt követően a folyékony alkotó- 50 részeket adagoljuk. Az utóbbiakat olyan ütemben adagoljuk, hogy a vízmegkötő exoterm reakció során felszabaduló és a felesleges víz eltávolítására, ill. a hasznos termék csíraszámának csökkentésére hasznosított hőmennyiség eredményeként a reakció- 55 tér hőmérséklete 20 és 200 °C, előnyösen 60 és 140 °C hőmérséklet határok között maradjon. Anhidrid anyagként szervetlen savak - előnyösen foszforsav, kénsav, kénessav - anhidridjeit, szerves savak - előnyösen alifás mono- és dücar- 60 bonsavak Cj -tői C20'ig — anhidridjeit alkilén oxidokat és klórhidrinjeiket, szervetlen bázisok, — pl. fémoxidok — anhidridjeit, eutektikumait, savanyú sóit, ezek kőzeteit, iU. természetes, vagy szintetikus származékait alkalmazzuk. A víztartalmú 65 anyagok és az anhidrid anyagok reakcióját a reakció 4
