174881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozási célra alkalmas anyagok előállítására melléktermék anyagokból és a környezetet szennyező anyagokból
3 174881 4 takarmányt adó főtermékekhez (hús, szemes termény, lucerna, tej, élesztő, stb.) hasonlóan szárítással. extrahálással, sűrítéssel, hőporlasztással költséges berendezésben, költséges és tetemes mennyiségű energiahordozó alkalmazása által válnak használhatóvá. vagyis a rájuk fordított műszaki és gazdasági többletmunka és költség halmozott értékével terhelve kerülnek vissza a gazdasági élet körfolyamatába. Mindezek az anyagok a magas szintű műszaki és gazdasági ráfordítás ellenére is csak oly módon hasznosulnak, hogy kész állapotba kerülve még konzerváló-tartósító anyagokkal való keverést is igényelnek az eltarthatóság biztosítására és külön hőkezelést a fertőtlenített-csírátlanított állapot eléréséhez. Állatok etetésére csak abban az esetben alkalmasak, ha hatásjavitó, értéknövelő anyagokat, főként kalcium, magnézium, foszfor, vas, nátrium, és nyomelemek ionjait tartalmazó anyagokat is keverünk hozzájuk, külön gyártási lépésben. Vagyis további műszaki-tudományos intézkedést igényelnek és csak az ipari termelés további költségeit növelve juthatunk élettanilag is elfogadható eredményhez. Sok esetben ez a többlet ráfordítás mind kivitelezési kapacitás, mind kivitelezési költség igényei miatt gazdaságilag megvalósíthatatlan helyzetet teremt még olyan esetekben is, amikor a műszaki megoldások az egyes részfeladatok vonatkozásában egyébként rendelkezésre állnának. A fennálló hiányosságok kiküszöbölésére korábban is történtek törekvések. A 156 261 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás több gyártmány előállítását sikeresen oldja meg, takarmányok előállítására azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az eljárás szerint anionos savanhidrideket reagáltatnak kationos-karbonátokkal, illetve -hidrogénkarbonátokkal. Ezekben az esetekben gáz halmazállapotú széndioxid fejlődik, amely a rendszerből távozik, és egyúttal magával viszi az anhidrid anyagok reakciója folytán képződött hőmennyiséget, ami így veszendőbe megy. Hátránya továbbá, hogy a hőntartás elmaradása folytán a csíraszám alakulás sem mutat kellő biztonságot. Végül a termék vízaktivitás tekintetében elmarad a kívánatos 8% alatti értéktől (12-207r között van), számos ipari gyártmánynál az ilyen állapot nem hátrányos, de takarmányok esetében igen. A jelenlevő vízfelesleg kristályvíz alakjában kötődik meg, vagyis szilárd formában ugyan, de a késztermékben marad. Por alakú melasz előállítására vonatkózó eljárást ismertet a 165 450 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. A víztartalmú melasz pépet kalciumoxiddal keverik s közben a reakcióelegybe iners gázt. pl. nitrogént buborékoltatnak.majd a kapott termékből annak víztartalmát hőközléses szárító berendezésben, külön gyártási lépésben eltávolítják, végül a készáru tárolására, szállítására légmentes csomagolást alkalmaznak. Hátránya az eljárásnak, hogy csak egyetlen melléktermék (melasz) hasznosítását teszi lehetővé takarmányozási célra, azt is csak több gyártási lépésben, magas önköltséggel lehet megvalósítani. A nitrogén gáz átbuborékoltatása a reakcióelegyen 2 fölösleges anyagköltséget jelent, mert nem válik sem hasznos, sem előnyös alkotó részévé a készterméknek, hanem eltávozik, s az előző eljáráshoz hasonlóan magával viszi az anhidrid anyag által termelt hőmennyiséget is. További hátrány a légmentes csomagolás szükségessége, ami nem hanyagolható el, mert ebben az esetben a melasz az elvont víz egyrészét a levegőből visszaszívja, por formáját elveszti, ragacsos lesz, emiatt por-anyagokkal bensőleg nem elegyíthető, végül a visszaszívott viz arányában a vízaktivitási elégtelenségből fakadó rohamos csíraszám szaporulat áll elő. A felsorolt nehézségek mellett további gondot okoz, hogy a kapott takarmányok hasznosulási értéke a túl magas ráfordítás ellenére is elmarad a természetes takarmányok hasznosulási fokától mind a nevelő, mind a hizlaló fázisban. Kutató munkánk megkezdésekor azt a célt tűztük magunk elé, hogy az ismertetett gátló körülmények ellenére, az ismert hulladék, melléktermék és egyéb anyagokból olyan végterméket állítsunk elő, amely megszünteti a környezet szennyező forrásait és feleslegessé teszi a tárolás, a szállítás, a megsemmisítés lépéseit, mint további környezetszennyező műveleteket. Mindezt meglevő, vagy csak kevés költséget igénylő berendezésben, semmi, vagy csekély energia ráfordítással, vagy rövid élettartamú szerkezeti anyagok kiküszöbölésével több, eddig egyedi gyártási lépés összevonásával egyetlen gyártási lépésben tegye lehetővé. A késztermék összetétele és megjelenési alakja takarmány-érték hasznosulásban a természetes anyagokkal legyen egyenértékű és helyettesítse, vagy múlja felül azokat. A cél elérése érdekében végrehajtott kísérleteink során meglepő összesített eredményeket kaptunk. Megállapítottuk, hogy nagy és közepes víztartalmú anyagok helyes és kívánatos vízaktivitásának eléréséhez az anyag kg/víz kg aránytól függően tetemes mennyiségű hőenergia szükséges, ezzel szemben. ha a sűritő, szárító műveleteket elhagyjuk, s e helyett a víztartalmú anyagokat olyan anionos. illetve kationos anhidridekkel feagáltatjuk vegyileg, amelyek hidrát-alakja, vagy ennek származéka hasznos alkotó része a későbbi készterméknek, a hőenergia igény és ennek költsége mind energiahordozóban, mind energia fejlesztő és átvivő berendezésben tetemesen csökkenthető, egyes esetekben el is hagyható (>. táblázat). Ebben a táblázatban negatív előjellel a kívülről beviendő (endoterm), pozitív előjellel a kinyerhető (exoterm) hőmennyiség értékeket jelöltük. További változatok paraméterei a táblázat adataiból kiszámíthatók. A felszabaduló tetemes hőenergia mennyiséget, amelyet a vegyi reagáltatás folyamata alatt megtakarítunk, felhasználjuk a nemkívánatos vízmennyiségek elgőzölögtetésére, illetve a higiénés állapot megkívánt szintre való beállítására a megengedett csíraszámra, ugyanakkor az anhidrid anyag által vegyileg megkötött víz mennyisége szilárd anyag formájában a rendszerben marad a készárú hasznos alkotórészeként. A csíraszám alakulását csirkebél esetében a 2. táblázat mutatja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
