174881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozási célra alkalmas anyagok előállítására melléktermék anyagokból és a környezetet szennyező anyagokból

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174881 Bejelentés napja: 1978. IV. 28. (AA-895) Nemzetközi osztályozás: A 23 K 1/00 C 02 C 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1980. X. 31. Feltalálók: . Szabadalmas: Bíró Béla főosztályvezető, 40%, Fűzi Lajos vegyész, 25%, Szekrényes Péter Agrártudományi Egyetem, Keszthely vegyészmérnök, 15%, Budapest és Dr. Schmidt János docens, 20%, Mezőgazdaságtudományi Kara, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Eljárás takarmányozási célra alkalmas anyagok előállítására melléktermék anyagokból és a környezetet szennyező anyagokból 1 A találmány tárgya eljárás takarmányozási célra alkalmas anyagok előállítására melléktermék anya­gokból és a környezetet szennyező anyagokból. Ismeretes, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban sokféle, nagy mennyiségű hulla- 5 dék keletkezik, amely más célra nem hasznosítható és megsemmisítésre kerül. Ilyenek pl. romlott szilárd és folyékony élelmiszerek, a tejfeldolgozás szilárd és folyékony hulladékai, az élesztő-tejek, az eleveniszapok (biomasszák), a termelt, vagy vadon io tenyésző algák, moszatok, a feltáró lúgok (fekete lúg), feltáró savak (szulflt, szulfát) és iszapjaik, a különféle szennyvizek és iszapjaik. Megsemmisíté­sük csak kis mennyiségek esetén egyszerű. Intenzív fajták és nagy tömegű termelés már az elhelyezés 15 és a megsemmisítés eseteit is környezetszennyezővé és igen költségessé teszik. A melléktermékek és hulladékok egy másik csoportja az elfolyó szennyvizek által*hoz'létre a környezetre káros, különösen szerves anyagokban 20 dús leveket, ül. iszapokat. További csoportot képeznek a növényi és állati termékeket feldolgozó iparok által termelt olyan melléktermékek, amelyek higiénés, esztétikai, vagy más okokból élelmiszer­ként tovább nem dolgozhatók fel, üyenek a toll, 25 szőr, sörte, vér, bél és béltartalom, bendő, bőr, csont, szálka, pikkely, uszony, hűslé és kocsonya stb., élelmiszeripari és gyógyszeripari kultúrák, papíripari és textilipari rostos és szálas hulladékok, malomipari hulladékok, tartósítóipari szár-, héj- és 30 2 mag-hulladékok, ammónia, karbamid, karbamát, biuret tartalmú levek, anyalúgok, bőripari húslás, vágóhídi hulladékok, szüárd és folyékony mellék­­termékek, az erjedési iparok melléktermékei és más törkölyök, présmaradékok, töpörtyűk, pogácsák, olajos, zsíros és zsírmentes formában, vágott és hullott növényi levelek, héjak, szárak, kérgek, ágak, venyigék, füvek, gyökerek, gumók, hagymák, fű­részporok, forgácsok, korpák, törekek, pelyvák, szeletek kilúgozott és eredeti állapotban. A felsorolt és rokon természetű anyagok meg­semmisítése költséges tárolást, szállítást, szárítást és elégetést tesz szükségessé. Kis töredéke a keletkező tömegnek az a rész, amely elásásra, elhagyott bányahelyek feltöltésére kerül és ebben az esetben is csak a szárítás és égetés művelete, illetve költsége marad el. Valamennyi esetben több millió tonna szerves anyag vész el, haszontalanul távozva a természet szervesanyag körfolyamatából. Ennek a nagy mennyiségű szerves anyagnak takarmányipari hasznosítása egyáltalán nincs megoldva. Az állan­dóan emelkedő szerkezeti anyag-, készülék-, esz­köz-, energiahordozó- és energia-árak a megsemmi­sítési eljárásokat is drágítják, egyre csökkentve az esélyt, hogy műszaküag és gazdaságüag egyaránt sikeres visszanyerő-hasznosító eljárások jöhessenek létre. Vannak olyan melléktermékek a felsorolt ipa­rokban, amelyek ma is felhasználásra kerülnek takarmányok, tápok előállításához. Ezek azonban a 174881

Next

/
Thumbnails
Contents