174862. lajstromszámú szabadalom • Széles teljesítménytartományban állandó láng-intenzitással üzemelő gáz-, olaj- vagy kombinált égő

3 174862 4 szelvényében elhelyezett perdítő tárcsa axiális el­mozdításával állítható be. Az 50-1021. alapszámú magyar közzétételi iratban ismertetett megoldásnál cserélhető kúpos­­-hengeres kiképzésű mozgatható idom szabályozza a gyorsítószelvényen átáramló perdített szekunder levegő sebességét. A kúpos-hengeres idom cseréjével lehet az égőt alkalmassá tenni különböző felhasz­nálási területekre. Ezzel a megoldással az áramlási sebesség oly mérvű beállítása érhető el, mely az adott teljesítmény esetében keveredés szempont­jából a legkedvezőbb. A szabályozási tartomány viszont igen kicsi. A 1 283 629 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból megismerhető égő levegőmennyiségének szabályozása külső tolattyús rendszerrel történik. A levegő áram megosztására mozgatható tányéros terelőszerkezet szolgál. A szekunder levegő kilépési sebességét kúpos idom mozgatásával végzik. A keveredés tökéletesebbé tételére úgy a primer, mint a szekunder levegőt perdítő elemeken vezetik keresztül. Szabályozhat ósága igen bonyolult, fel­építése miatt az alkalmazási terület erősen leszűkül. A 426 107 lajstromszámú szovjet szerzői tanúsít­vány olyan gázégőt ismertet ahol a gázt központi lándzsás és periférikus lándzsás befúvórendszeren át keverik a levegőáramba. A periférikus lándzsák esetében mozgatható szabályozó dobozokat alkal­maznak, ebbe történik a gáz befúvása. A dobozok fala külön mozgatható módon van kialakítva. E dobozokkal a periférikusán bejuttatott gáz bekeve­­redése befolyásolható (lánghossz-szabályozás). A szabályozó dobozok állításával elérhető, hogy a periférikus gázfúvókákon bejuttatott gáz iránytörés nélkül hatol a levegőáramba közel parallel kevere­dési viszonyok mellett (hosszú láng), vagy irány­töréssel amikor a gázsugár szétverődik a szabályozó dobozokon és erős turbulens keveredés lép fel (rövid láng). Perdítőelemet nem tartalmaz a kons­trukció mivel az esetleges perdítőrendszer hatását az égő belső berendezései (szabályzó dobozok, fűvókarendszerek, mozgató mechanizmusok) telje­sen lerontanák. A keveredés hatékonyságának foko­zására az égőház kilépőszelvénye, a dobozokon kívül lemezszerű mozgatható elemeket is tartalmaz, melyekkel szűk határok között befolyásolni lehet a kiömlősebességet. E megoldás hátránya, hogy a célfeladat ellátására (forgódobos kemencék) készült égőkonstrukció sok mozgó elemet tartalmaz (szabá­lyozó dobozok pl. több mozgató mechanizmust kívánnak) melyek hatásának összehangolása, auto­matizálása igen bonyolult feladat. Harmadik csoportba sorolhatók azon égők me­lyeknél az égéslevegő mennyiséget az égő kiömlő szelvényében szabályozzák. Ezek az úgynevezett állandó sebességű égők melyeknél az égéslevegő nyomást állandónak tekintve a keverék kiáramlási sebesség is közel állandó. A 210 318 lajstromszámú szovjet szerzői tanúsít­ványból megismerhető gázégőknél alkalmazható megoldás szerint a gáz bevezetésére két lehetőség van. A központi gázcsövön belépő gáz esetében a tengelyirányra közel merőleges legyezőszerű gázki­lépés is elérhető a csőszájban mozgatott ívelt kialakítású betét segítségével, mely rövid lángot eredményez. A másik gázsugár a központi gázcső körül kialakuló gyűrűs fúvókán keresztül áramlik és tengelyirányú gázkilépéssel hosszú lángot ad. A szabályozás a ház kúpos-hengeres kialakítású száj­nyílásának irányába mozgatható, szintén kúpos kialakítású fojtóelemmel történik. Ez a kialakítás is csak speciális felhasználási területen (forgó cső­kemencék és hasonló tűzterek) alkalmazható. Álta­lában igen nagy teljesítményeknél használható gáz­­befúvó rendszer, mivel ahhoz, hogy a gázimpulzust és annak irányát kihasználva a keveredést jelen­tősen befolyásolni lehessen, jelentős gáznyomás szükséges. A 2 192 688 lajstromszámú francia szabadalmi leírás olyan égőt ismertet, melynél a szabályozást a központosán elhelyezett gázlándzsát körülvevő kü­lönleges kialakítású, tengelyirányban mozgatható szabályzó idom végzi. A szabályzó idom első hengeres része és a ház fala szabályozza a szekunder levegő mennyiségét, a hátsó kúpos rész a gázlándzsán kialakított tömítőgallérral a primer levegőmennyiséget, a szabályzóidom belsejében ki­képzett kúpos rész pedig a gázmennyiséget. E megoldás kizárólag kisteljesítményű égőknél alkal­mazható, mivel a nagyobb égőknél szükséges nagyobb méretű kiömlőszelvény olyan nagyméretű szabályzó idomot kívánna melynél konstrukciós problémákon túlmenően a lángvisszasugárzás nagy­mérvű deformációt eredményezne. A Steinmüller cég ÖP 13 prospektusjelű olaj­égőjénél és az ÖP 15 prospektusjelű kombináltégő­­jénél alkalmazott levegőoldali szabályozóelemét két koncentrikusan szerelt és axiálisan mozgatott cson­­kakúppalást képezi. A kisebb kúp levegőperdítővel is el van látva. E megoldások beépítési helyigénye nagy, a nagyméretű csonkakúpok melyek az égő lezárt helyzetében összefüggő felületet alkotnak és a láng visszasugárzása folytán erősen felmelegednek, hűtése nem tökéletes. A hőhatás miatt defor­mációval kell számolni. Bonyolult a kúpok tartó és mozgatórendszere, elfordulás elleni biztosításuk. A 160 243 lajstromszámú magyar, a 290 572 lajstromszámú szovjet és a 161 209 lajstromszámú lengyel szabadalmi leírásban ismertetett megoldás a Steinmüller típusú égők továbbfejlesztését célozza. Kiküszöböli a levegőszabályozásra szolgáló kúpok egymáshoz való teljes lezárását az égő bármely szabályozási állásánál. Ezzel a kúpok hűtése meg­javul ugyan, de a mozgatás igen bonyolulttá válik, hiszen minden kúp önálló, de ugyanakkor egymás­sal összehangolt mozgatásáról kell gondoskodni. Az előzőekben ismertetett további hátrányok azonban megmaradnak. Az UN1THERM cég Unigas-A63, Unigas-E63 és Unipress-Schwerőlbrenner típusú égőinél a primér és szekunder levegőre megosztott égéslevegő sze­kunder részét különleges két koaxiális, de tengely­irányban eltolt csonkakúppalástból valamint azok kisátmérőjének megfelelő külső hengeres palást­felületekből merev kapcsolattal összeállított egyet­len szabályzóelemmel szabályozza az égő közép­vonalában elhelyezett primerlevegőcső hosszirá­nyában, az égőterhelésnek megfelelően, a primer­­levegővel együtt folyamatosan. A primerlevegő beömlőket a csőpalást megnyitásával alakítják ki. A 5 10 15 20 25 30 35 ♦0 45 50 55 60 (5 2

Next

/
Thumbnails
Contents