174860. lajstromszámú szabadalom • Berendezés talajminta vételére
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 174860 ÆÉSk, Nemzetközi osztályozás: ÍBi Bejelentés napja: 1978. VI. 19. (TO—1083) G 01 N 1/02 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. IX. 28. TALÄL«ivlÄM V! l HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Dr. Tóth Zoltán oki. mg. mérnök, 45%, Dr. Tersztyánszky Gábor oki. mg. mérnök, 40%, Dr. Varga János oki. mg. mérnök, 10%, Dr. Németh István oki. mg. mérnök, 5%, Mosonmagyaróvár. Berendezés talajminta vételére 1 A találmány tárgya berendezés talajminta vételére. A korszerű mezőgazdaság egyre elterjedtebben alkalmaz különféle kemikáliákat a talajlakó kártevők irtására, a gyom irtására és a talaj tápanyag 5 tartalmának pótlására. Annak megállapítása, hogy a talajba milyen kártevőkkel kell számolni, milyen gyommagvak vannak és milyen a talaj tápanyag iránti igénye, a talajból vett minták vizsgálatával történik [Benedek—Surján—Fésűs: Növényvédelmi 10 előrejelzés, Mg. K. (1974) p. 79-81, SarkadiJ.: A műtrágyaigény becslésének módszerei, Mg. K. (1975) p. 187—199, Talajmintavételi módszer a talaj tápanyagtartalom vizsgálatához. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Kézirat, (1977)]. 15 A tájegységre vonatkozó talajvizsgálati adatok a táblánkénti tényleges értékektől jelentősen eltérhetnek, mert átlagértékeket szolgáltatnak. A talaj kártevőinek eloszlása az egyes táblákon belül is gyakran koncentrálódó, szigetszerű. A talaj kártevő- 20 ire vonatkozó országos vizsgálataink során megállapítottuk pl., hogy a megvizsgált táblák 73%-án egyáltalán nem kell védekezni, 4%-án elegendő a fokozott agrotechnika alkalmazása, 8,5%-án kellő védelmet nyújt a csávázott vetőmag, csupán a talaj 25 14%-a igényel talajfertőtlenítést és 0,5%-a növénycserét is. A gyommag meghatározásából továbbá prognózisszerű következtetések vonhatók le a várható gyomosodásra, valamint az új gyomirtószerek iránti igényre. 30 2 A talaj vegyi kezelés iránti igényének helyes megállapítása szempontjából igen nagy a jelentősége a helyes mintavételnek. A vizsgálatok során felmerülő hibalehetőségek 80-85%-át a rossz mintavétel teszi ki. A talajmintavétel jelenleg is alkalmazott módja kézi erővel, kétféle méretű mintavevő fúróval történik. Utóbbiak közül az egyik a talaj felső, 25 cm mélységig terjedő rétegéből való mintavételre szolgál és egy 12 ha-os terület két átlója mentén vett 20—20 leszúrásból mintegy 0,75—1 kg talajt szolgáltat. Ezt a fúrót alkalmazzák a rét, legelő és szántóföld talajához. A másik fúróval a talaj 60 cm mélységig terjedő részéből tetszés szerinti rétegenként lehet mintát venni az előbbihez hasonló mennyiségben. Ezt a fúrót alkalmazzák főként a gyümölcsösök, szőlő, cukorrépa talajának 20 cm-enkénti mintavételéhez. Gyümölcstelepítést megelőzően ugyancsak három rétegből kell mintát venni, bogyósok esetében két rétegből 20cm-enként, szőlőtelepítés előtt ugyancsak két rétegből, de 30 cm-ként. A minták száma az utóbbi esetekben 6ha-onként és rétegenként 20-20 minta. A mintavételt agrokémiai szakember vezetésével a gazdaságok dolgozói végzik. Mint a fentiekből kitűnik, gazdaságonként sok ezer talajmintát kell venni kellő figyelemmel és szakértelemmel, ami munkaerőigény szempontjából gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelent. 174860
