174859. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyugyanazon képmezőre vagy annak egy részére egy vagy több vetített képnek ugyanazon időben, vagy egymás után egyenként vagy sorozatban, sötét szünet nélkül, az áttünés lehetőségével történő vetítésére
3 174859 4 ködnek oly módon, hogy a blendepár által meghatározott összkeresztmetszet a vetítés időtartama alatt közel állandó és ezért a két vetítőgép által megvilágított képmező megvilágosítása is közel állandó. 5 Ezeknek a hagyományos rendszereknek hátránya, hogy 2 db, lehetőleg azonos paraméterű vetítőberendezés és vezérlőpult szükséges. A vetítőberendezések beállítása időt és nagy gondosságot kíván , mivel biztosítani kell, hogy a két vetítő- 10 berendezés ugyanarra a képmezőre vetítsen, a blendék lyukközéppontja lehetőleg az optikai tengelyre essék. Mivel az azonos képmező biztosítása érdekében a vetítőgépek optikai tengelyei néhány fokos szöget zárnak be, ezért a két vetítőgép optikai 15 tengelye soha nem lesz merőleges a képmezőre, a nem merőleges optikai tengelyű vetítővel kivetített képeken pedig torzulás mutatkozik. A vezérlőpultok általában egyedi darabok, kereskedelemben nem kaphatók, ezért drágák. 20 Egy másik berendezéscsoport ugyancsak két vetítőből áll, ahol a sötét szünet nélküli vetítést az egyik vetítőgép fényforrásának eloltása és a másik vetítő fényforrásának ezzel egyidőben történő felgyújtása biztosítja. 25 Ennek a berendezéscsoportnak hátránya, hogy ugyancsak 2 vetítőből áll - itt azonban csak erre a vetítési módra alkalmas 2 azonos, meghatározott típusú vetítő állítható be és egy különálló elektromos egység is szükséges. A torzítás itt is meg- 30 jelenik, ugyanakkor a fényforrások élettartamát a gyakori bekapcsolások csökkentik. Az áttűnés sebessége nem szabályozható, az egymásravetítések megoldása problematikus. Ilyen jellegű berendezés csoport vezérlőegységére vonatkozik az NSZK 35 1 772 127 sz. szabadalmi bejelentés. Ismertek olyan berendezések is, melyek lényegében az előbbiekben vázolt 2 külön dia vetítőgépet egybeépítve valósítják meg a feladatot ún. tandem 40 elrendezésben. Ezeknél a berendezéseknél a torzítás az optikák közeli elhelyezése miatt ugyan minimálisra csökkenthető, azonban itt is 2 optikai rendszert kell beépíteni, az áttűnés a fényforrások kioltásával, illetve felgyűjtásával, speciálisan kikép- 45 zett sík tükörrendszer mozgatásával vagy más megoldással valósulhat meg. Az áttűnések időtartamának szabályozása meghatározott fokozatokban, vagy fokozatmentesen történhet. Ilyen jellegűek például az angol 1 132 558 sz. és 1 396 159 sz., 50 valamint az 1 303 108 sz. szabadalmi leírás szerinti berendezések. Az 1 132 558 sz. szabadalmi leírás szerinti berendezés az izzók felgyújtásával és kioltásával, az 1 396 159 sz. szabadalmi leírás szerinti berendezés 55 mozgatható síktükör kombinációval vetíti a közös fényforrás fénynyalábját hol az egyik, hol a másik optikai rendszerre mely ugyan fejlettebb megoldás, mint az 1 132 558 sz. szabadalmi bejelentés szerinti berendezés, azonban a 2 optikás 50 rendszerek hátrányát nem küszöböli ki. Speciális megoldást mutat az 1 303 108 sz. szabadalmi leírás ahol a 2 optikás vetítőrendszer egymáshoz viszonyítva mereven rögzített 2 optikája mozog a diapár előtt. 65 A legújabb fejlesztési elképzeléseket tükrözik olyan szabadalmak, melyek egyoptikás vetítőberendezésekre vonatkoznak. Ilyen berendezéseket ismertetnek az NDK 9279, angol 1 337 318, USA 3 765 756, USA 3 779 636, NDK 117 538, USA 3 792 922 sz. szabadalmi leírások. Az NDK 9279 sz. szabadalom egyobjektíves, egyizzós vetítőberendezésre vonatkozik. A bejelentés tárgya azonban nem tesz eleget a diaporáma rendszerű vetítés követelményeinek. A szabadalmi leírásból és az abban közölt ábrából egyértelműen kitűnik, hogy egy átmérője mentén kettévágott kör alakú tárcsa, azaz féltárcsa alakú síktükör végén a diaváltások ütemének megfelelően egy, a tükör síkjára merőleges a tengely körül szakaszos elfordulást. A rendszer jellegéből adódik, hogy a sötét szünet nélküli vetítést ugyan megvalósítja, de a diaporáma rendszerű vetítésre (pl. lassú több másodpercig tartó áttűnésre, amikor a képmezőn az egyik kép egyre halványodik, míg a másik ugyanolyan mértékben erősödik, vagy két képnek egyugyanazon vetítőfelületre egyugyanazon időben történő vetítésére) a berendezés nem alkalmas. A berendezés működése a forgó síktükör meghatározott rövid idejű vagy annál rövidebb idejű elfordításához kötődik. A meghatározott rövid idő kb. azaz idő, amikor a vetítővásznon a két kép úgy cserélődik, hogy a szem tehetetlensége a képváltás részleteit követni még nem tudja. Ha ennél hosszabb ideig tart a tükör elfordítása, akkor a 2 kép átmenetének részletei is követhetők a szem által. Pl. ha a tükör 90°-os elfordulásánál mozgásában megáll, akkor a leírás szerinti 1. sz. ábrán ,4” és „t” betűkkel jelölt képek fele-fele részben láthatók a vetítővásznon - tehát 2 félkép, míg a diaporáma rendszerű vetítésre alkalmas berendezésnél közép állásban mindkét kép teljes terjedelemben a vetítővásznon egyszerre látszik, azonban kb. fele-fele fényerővel. Fentiekből következik, hogy a szabadalmi leírásban közölt berendezéssel a tetszőleges idejű áttűnés és két kép egyidejűleg teljes terjedelmében történő egymásra vetítése nem valósítható meg. Fizikai megjelenést tekintve a szabadalmi leírás szerinti berendezés egy optikával, egy égővel rendelkezik, megvalósítja a sötét szünet nélküli vetítést de nem alkalmas „egy vagy több vetített képnek egyugyanazon képmezőre vagy annak egy részére ugyanazon időben vagy egymás után egyenként vagy sorozatban, sötét szünet nélkül az áttűnés lehetőségével történő vetítésére.” Az angol 1 337 318 sz., az USA 3 765 756 sz., és az USA 3 779 636 sz. szabadalmi leírások rendszerükben azonos egyobjektíves vetítőberendezést írnak le, így tehát együtt vizsgálhatók. A berendezések a képváltást mozgó tükrökkel oldják meg. A rendszer felépítéséből adódóan a 2
