174856. lajstromszámú szabadalom • Visszaütés elleni készülék láncfűrészekhez
5 174856 6 csatiakozó része és kifelé hajlított falrészen keresztül a csatlakozó részhez kapcsolódó, ezzel egy munkadarabként kialakított, gyakorlatilag körcikk alakú falrésze van. A találmány szerinti készülék további jellemzője, hogy csupán a vezetőtest orr része mentén nyúlik el. A találmány szerinti készülék további jellemzője, hogy a vezetőtest orr részének középvonala fölötti szögtartomány, amelyen a készülék körülfogja az orr részt, 45 és 60° között van. A találmány szerinti készülék további jellemzője, hogy külső, körcikk alakú része az orr rész középvonala fölött és alatt a középvonaltól egyforma távolságokra nyúlik. A találmány szerinti, láncfűrészekhez használható visszaütés elleni készüléket részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy a találmány szerinti, visszaütés elleni készüléket alkalmazó motoros láncfűrész perspektivikus nézete. A 2. ábra a visszaütés jelenségét és okát szemléltető elvi vázlat. A 3. ábra a láncfűrész orr részét a ráerősített visszaütés elleni készülék egy példaképpeni kiviteli alakjával együtt oldalnézetben szemléltető vázlat. A 4. ábra a 3. ábrán föltüntetett 4-4 vonal menti síkban készített metszet. Az 5. ábra a láncfűrész orr részét és a visszaütés elleni készülék egy további példaképpeni kiviteli alakját szemléltető oldalnézeti vázlat. A 6. ábra az 5. ábrán föltüntetett 6—6 vonal menti síkban készített metszet. A 7. ábra a láncfűrész orr részének és a visszaütés elleni készülék egy további példaképpeni kiviteli alakjának oldalnézetét mutatja. A 8. ábra a 7. ábrán látható 8—8 vonal menti metszet. A 9. ábra a láncfűrész orr részének és a visszaütés elleni készülék egy további kiviteli alakjának oldalnézeti vázlata. A 10. ábra a 9. ábrán látható 10-10 vonallal föltüntetett sík menti metszet. All. ábra a láncfűrész on részét és a visszaütés elleni készülék további kiviteli alakját szemléltető vázlatos oldalnézet. A 12. ábra a 11. ábrán föltüntetett 12-12 vonal menti metszet. Az 1. ábra olyan motoros láncfűrészt szemléltet, amelyet egy személy tud kezelni, és amelyen a találmány szerinti, visszaütés elleni készülék egyik kiviteli alakja látható. A láncfűrész hajtó szerkezetének 10 motorja a láncfűrész keretére van erősítve és a 10 motor hajtáskapcsolatban van a 11 fűrészlánccal, amely mozgása közben a 12 vezetőtest révén van vezetve. A 10 motor például ismert, egyhengeres belsőégésű motor lehet. A láncfűrész keretéhez 14 elülső fogantyú és 15 hátsó fogantyú van erősítve, amelyek segítségével a láncfűrészt egyetlen kezelő személy tudja kezelni és hordozni. A visszaütés elleni 20 készülék a 12 vezetőtest orr részére van erősítve és túlér all fűrészlánc sugárirányú legkülső helyzetén, minek következtében meg tudja akadályozni, hogy a vezetőtest orr része körül haladó 11 fűrészlánc valamilyen idegen tárgyhoz hozzáérjen. A találmány szerinti, visszaütés elleni készülék konstrukciós kialakításának és jelentőségének megértéséhez előnyös, ha a részletes ismertetés előtt megismerjük a visszaütés jelenségét és a visszaütés keletkezésének okát. A 2. ábra szemlélteti, hogy a motoros láncfűrész használata közben mikor léphet föl visszaütés. A fűrészlánc vezetőtest körüli helyzetét a 2. ábrán váltakozó két ponttal és vonallal szemléltetjük, a láncfűrész haladási irányát pedig nyilakkal mutatjuk. Amikor a fűrészlánc érintkezésbe kerül egy szilárd és helyhez kötött tárggyal, a tárgyról reakcióerő jut a fűrészláncra és ezen keresztül a láncfűrészre. Ez a reakcióerő a fűrészlánc ívelt mozgáspályájához képest érintőleges. Ezt az erőt nevezzük visszaütő erőnek és az ábrán szaggatott vonal jelzi. A visszaütő erő függőleges és vízszintes összetevőre bontható, amelyek közül a vízszintes összetevő a láncfűrész vezetőtestének hossztengelye irányában hat és a láncfűrészt hátrafelé, a kezelő személy irányában igyekszik elmozdítani. A függőleges összetevő a láncfűrész orr részét fölfelé fordítja el. A két összetevő erő együttes hatásaként a láncfűrész fölfelé és a kezelő személy irányában hátrafelé mozdul el, tehát létrejön a visszaütés, ami a kezelő személy szempontjából balesetveszélyt jelent. A visszaütés jelenségének föllépéséért elsődlegesen felelős tényezők és a maximális visszaütés tere kikutatására vonatkozó vizsgálatok során azt találtuk, hogy a maximális visszaütés létrejövésére alkalmas tér a vezetőtest orr részének középvonala előtt, illetve fölött 10° és 40° között van, amely teret a 2. ábrán vonalkázással jelöltük. Ez a tér a visszaütés övezete. A visszaütés jelenségétől eltérő az a jelenség, amely akkor lép föl, amikor a fűrészlánc alsó vagy fölső ága kerül érintkezésbe valamilyen tárggyal. Ha a fűrészlánc fölső ága kerül érintkezésbe valamely tárggyal, azaz alávágásnál, a reakcióerő tengelyirányban hátrafelé hat, a láncfűrész kezelője irányában. Ez az állapot nem túlságosan veszélyes, mivel ekkor nincs a láncfűrészt fölfelé fordítani törekvő erő. Amikor a fűrészlánc alsó ága kerül érintkezésbe valamely álló tárggyal, akkor a föllépő reakcióerő tengelyirányban előre, a tárgy irányába mutat és a láncfűrészt a tárgy felé igyekszik elmozdítani. A láncfűrészeket általában ilyen üzemmódban használják. A 2. ábrán a visszaütés elleni 20 készülék körvonalai pont-vonallal vannak föltüntetve. Az ábrából kitűnik, hogy a készülék a visszaütés fellépését hatásosan kiküszöböli, mivel a fűrészláncnak vezetőtest orr része fölötti áthaladása közben megakadályozza a fűrészláncnak valamely tárggyal való érintkezésbe jutását. Mivel a maximális visszaütő erő a vezetőtest középvonala fölött 10° és 40 közötti szögtartományban lép föl, ezért a készüléket 90°-os szögűre alakíthatjuk ki és így a maximális visszaütéseket a vezetőtest középvonala alatt és fölött 45°-os szögtartományokban biztosan kikü5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
