174837. lajstromszámú szabadalom • Új dialkil-éter-szulfoszukcinát felületaktív anyagot tartalmazó detergens hatású készítmények és eljárás dialkil-éter-szulfo szukcinát előállítására
3 174837 4 A 717 565 számú belga szabadalmi leírás szerint úgy állítanak elő biológiailag lebontható felületaktív szulfonát-észtereket, hogy telítetlen polikarbonsavak vagy a megfelelő szulfonsavak elegyét polialkoxilezett alkoholokkal, éter-alkoholokkal, cu- 5 kor-alkoholokkal vagy ezek észtereivel reagáltatják, majd az így nyert terméket szulfonsav-sóvá alakítják. A 3 393 213 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás 4-18 szénatomos a-szulfo- 10 karbonsavak felületaktív észtereinek előállítására vonatkozik. A nyert észterek 12—32 szénatomosak és lúgos közegben is stabilak. Az 1 229 250 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás legalább egy szulfobo- 15 rostyánkősav származékot tartalmazó detergens hatású készítmények előállítására vonatkozik. Etoxilezett lauril-alkohol maleinsavanhidriddel képzett félészterét nátrium-szulfittal reagáltatva, majd a termékhez adalékanyagokat adva nyerik a készít- 20 ményeket. Az 1 803 881 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat felületaktív telítetlen észterek előállítását írja le a^-telítetlen di- vagy trikarbonsavakból kiindulva, kénsavas szulfonálás, 25 majd nonil-fenil-poliglikoléterrel való észteresítés útján. A kapott észterek felületaktív anyagként alkalmazhatók detergensekben és nem érzékenyek a víz keménységét okozó anyagokra. Felületaktív szulfoszukcinátokat többféleképpen 30 is előállítottak. A 2 535 800 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási irat szerint szulfoszukcinát észtert úgy állítottak elő, hogy dioktil-amint és propilén-oxidot maleinsavanhidriddel reagáltattak, majd az így nyert terméket 35 nyomás alatt propilén-oxiddal kondenzálták, végül nátrium-hidrogén-szulfittal reagáltatták, detergensként alkalmazható szulfoszukcinát származékokat a 3 912 663 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint úgy állítottak elő, hogy 40 a szulfomaleinsavanhidrid vizes oldatának pH-ját kálcium-hidroxiddal 11-re állították, majd 4 óra, forralás után semlegesítették, felületaktív szulfoszukcinát elegyek állíthatók elő a 2 039 745 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási 45 irat szerint spermaolaj vagy cetvelőolaj észterezésével vagy átészterezésével nyert zsíralkohol-zsírsav elegyet amino-alkohollal, majd maleinsavanhidriddel és nátrium-szulfittal kezelve. A találmány szerinti vegyületek szerkezetüket 50 tekintve mindegyik fent ismertetett, irodalomban megtalálható vegyülettől eltérnek, szulfomaleinsav etoxilezett zsíralkoholokkal képzett teljes észterei. A találmány szerinti vegyületek előnye a detergens hatású készítményekben általában alkalmazott 55 felületaktív anyagokkal szemben, hogy nedvesítő, emulgeáló és mosóhatást is kifejtenek. Az ismert és mosószerekben alkalmazott felületaktív anyagok többsége a három hatás közül általában csak eggyel rendelkezik. Mivel a találmány szerinti vegyületek 60 mindhárom hatást kifejtik, széles körben felhasználható detergens hatású készítményekben alkalmazhatók anélkül, hogy más felületaktív anyaggal kellene kombinálnunk őket. Ezáltal lehetővé válik a kívánt hatás biztosításához alkalmazott egyes 65 adalékanyagok (például bőrkímélő, védőkolloid hatású, habzásmérséklő, folyékony konzisztenciát biztosító adalékanyagok) elhagyása is a készítményből. A nedvesítő hatást az alacsonyabb szénatomszámú etoxilezett frakció fejti ki, a közepes szénatomszámú etoxilezett frakciónak jó a védőkolloid (emulgeáló) hatása, a magas szénatomszámú frakció pedig mosóhatással rendelkezik. (A felületaktív anyag poláros része a textiliára tapadt szennyeződést szolvatációval távolítja el, a mosóhatás jellemzi a szennyeződés eltávolításának mértékét.) Az etilén-oxid molekulák biztosítják a vízben való jó oldhatóságot, valamint az alacsony dermedéspontot. A molekulaszerkezet biztosítja egyrészt a jó szennyvivő képességet (a micellárisan oldódó alifás zsíralkohol-szulfát felületaktív anyag a textílián levő szennyeződést emulzióba vitt szennyeződés arányát mutatja), másrészt azt, hogy a találmány szerinti vegyületek nemcsak vízben, hanem ásványolajokban is jól oldhatók. Ezen felül a találmány szerinti vegyületek az ásványolajat nemcsak emulgeálni, hanem vízoldhatóvá tenni is képesek. A dialkil-éter-szulfoszukcinátoknak ezt a sajátosságát az alábbi kísérlettel bizonyítjuk. összehasonlító kísérletet végeztünk a találmány szerinti vegyületekkel, valamint a 3 975 294 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetett vegyületekkel. Az irodalmi adat szerint a mintegy 7 súly% szulfoszukcinát származékot tartalmazó emulgeátor mintegy 3 súly% szerves polisziloxán vegyületet képes vizes emulzióban tartani. Az emulzió összetétele: desztillált víz 980 súlyrész ammónium-acetát 10 súlyrész polisziloxán 3 súlyrész emulgeátor 7 súlyrész A találmány szerinti vegyületek mintegy 12 súly% szerves polisziloxán vegyületet képesek emulzióban tartani, és 3—6 súly% polisziloxán jelenléte esetén oldani képesek azt. A kapott oldat valódi oldat, teljesen homogén, és hígítás hatására sem válik szét. Az emulzió összetétele: csapvíz nonil-fenil-poliglikoléter fenil-metil-szüoxán találmány szerinti vegyület polietüénglikol (mólsúly = 300) 969 súlyrész 10 súlyrész 12 súlyrész 4 súlyrész 5 súlyrész Az irodalomban szereplő vegyület 6-12 szénatomszámú alkoholok maleinsavanhidriddel képzett észtere, mely elsősorban nedvesítő hatást fejt ki, míg a találmány szerinti vegyületek 7-20 szénatomszámú alkiUáncai 3 mól etilén-oxiddal etoxi-2
