174834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termékek előállítására száraz vagy viszkózus masszából
174834 12 lemezét). A nyílások a kívánt helyre engedik a keveréket. A keverék előkompressziójára is mód van. Bizonyos esetekben a kompresszió ily módon a forma meghatározott helyeire és vagy a keverék meghatározott, a többinél nagyobb sűrűségű részeibe irányítható a fentiekben leírt módon. A továbbiakban ismertetett elrendezések alkalmazására speciális körülmények között lehet szükség, példáid igen bonyolult alakú termékek és különleges szilárdsági kívánalmak esetében. A találmány szerinti vibrálási módszer alkalmazásához természetesen nem feltétlenül szükségesek ilyen különleges elrendezések, bár a módszer igen bonyolult alakú termékek előállítását is lehetővé teszi. Az előbbiekben a műanyag vagy beton termékek előállításának csak két fázisát írtuk le, a vibrálásos préselést és a kikeményítést. A préselési művelet után célszerű a formát a kikeményítés helyére szállítani. Bár lehetőség van arra is, hogy a töltést a formának a présbe való behelyezése után végezzük, közvetlenül a préselési művelet megkezdése előtt, célszerűbb a töltést és a préselés előtti vibrálásos előkompressziót más-más helyeken végezni és a formát lépésről-lépésre továbbítani egyik helyről a másikra. Ebben az esetben legalább az előkompressziót végző munkahelyet el kell látni az 1-5. ábrákon bemutatottakhoz hasonló vibrátorokkal. A 12., 13., 15. és 17. ábrák szerinti formák használata esetén a töltési művelet során el kell távolítani a 49 tolóelemeket, illetve 126 magokat, majd a préselési művelet megkezdése előtt felső helyzetben be kell ezeket tolni a masszába. A betolás megkönnyítése érdekében célszerű kihegyezni ezeket az elemeket. A préselési ciklust a 42, 124 nyomó fej (bélyeg) lefelé való mozgatásával hajtjuk végre. A 49 tolóelemek illetve 126 magok követik ezt a lefelé irányuló mozgást, majd kívánt véghelyzetüket akkor érik el, amikor az alattuk elhelyezkedő massza éppen a kívánt rétegvastagságú. Ily módon a présüregben levő masszát a bélyeg, illetve a magok folyamatosan és minden irányból egyenletesen préselik. Ha a magok nem lennének függőleges irányban mozgathatók, az alattuk levő massza nem tömörödne megfelelően. A 14. ábra szerinti formánál az 59 váll, amelyet előfeszített rugó nyom felfelé, töltéskor felső véghelyzetében van. Ha töltés után a masszából a fölösleget lekotoijuk, és a massza felső szintje egyvonalban van az 56 oldalfal felső élével, az 59 váll fölött csak kis mennyiségű massza marad, amelynek rétegvastagsága itt úgy van beállítva, hogy azonos erősségű legyen a présnyomás, mint a vastagabb részeknél. Amikor a 15. ábra szerinti 97 tartótálcáí állítjuk elő, a forma 102 oldalfalait felhajtjuk és összekapcsoljuk. A présüreg fenekét az a sík képezi, amelyből a négy 103 test kiáll. Ezután a formát megfelelő nyílásokkal ellátott töltőlemezen át a 99 részeknek megfelelő helyen a szükséges vastagságban feltöltjük, majd behelyezzük a hat 104 bélyeget és betöltjük a 98 támaszgerendáknak megfelelő helyeken és vastagságban a következő réteget a 103 testek és 104 bélyegek által szabadon hagyott 1 1 helyekre. A préselési művelet megkezdése előtt behelyezzük a formába a 106 bélyeget, amelynek három részét 107 gerendák fogják össze. Ennek lefelé nyomása során a 107 gerendák lefelé nyomják a 104 bélyegeket is. A 106 bélyeg alsó felületei és a 107 gerendák alsó oldalai közötti távolságnak a 104 bélyegek magasságához való igazításával a 97 tartótálca minden részében megfelelő kompressziót érhetünk el. Amikor a 18. és 19. ábra szerinti tetőpanelt állítjuk elő, fontos, hogy a 109 keresztbordáknál kellő szilárdságot éljünk el. Ez nem könnyű, mivel a 109 keresztbordák lényegesen vastagabbak, mint a panel többi részei. A találmány szerinti vibrálási módszerrel azonban a préselés irányára merőleges erőhatást is létre tudunk hozni, amely a 18. ábra esetében balról jobbfelé mutat, azaz párhuzamos a panel fő kiteijedési irányával. Ily módon a 109 keresztbordákban nagyobb nyomást tudunk elérni, mintha csak egyszerűen préselnénk. A forma vibrátorai által létrehozott erő alkalmas irányát a 18. ábra jobb oldali nyila mutatja. A bélyeg által gyakorolt erőhatás ezzel ellentétes irányú (bal oldali nyíl). A rugóval előfeszített kapcsolóhorgok (például 9. és 10. ábra) szerepe az, hogy a lenyomott bélyeget a sajtolt munkadarab bizonyos részének megfelelő erővel a forma alsó részéhez szorítsa. Ez a rugónyomás fennmarad a műanyag hőhatással történő kikeményítése során is. A rugóval előfeszített kapcsolóhorgok alkalmazására szükség van vízben oldható kötőanyagok alkalmazása esetén is, amikor a hőhatással történő kikeményítés során képződő gáz a bélyeget kissé felemelve el tud távozni. A hagyományos módszereknél a nyomást a hőhatással történő kikeményítés során legalább egyszer csökkenteni kellett, hogy a gőz eltávozhasson. Ennek eredményeképpen a felület egy része durvává vált, amit simító munkával utólag kellett megszüntetni. A 28, 29 vibrátorok helyzete változtatható, például mód van ezeknek a 2. és 3. ábrán x-szel jelölt pontokban való elhelyezésére is (281 és 291 hivatkozási számmal jelölve) a nyilaknak megfelelő irányítással. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás termékek előállítására száraz vagy viszkózus masszából, például betonból vagy nagy mennyiségű töltőanyagot tartalmazó műanyagból, amelynek során a masszát legalább egy présüreggel és ehhez kapcsolódó nyílással ellátott forma présüregébe töltjük, majd a nyílásba a termék kívánt alakjához igazodó alakú bélyeget illesztünk és erre nyomást gyakorolunk, azzal jellemezve, hogy a formát és a bélyeget a nyomás irányára transzverzális ismétlődő lökéseket keltő rezgéseknek tesszük ki. Elsőbbsége: 1974. 07. 30. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a formán ellenkező irányú lökéseket keltünk, mint a bélyegen. Elsőbbsége: 1974. 07. 30. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
