174814. lajstromszámú szabadalom • Szádképző szerkezet vetélő nélküli szalagszövő gépre
9 174814 10 ezalatt a pálcát a szalagok csak egy kicsit szállítják balra. Ezalatt a hurokképző láncfonalak beleszövődnek az alapszövetbe úgy, hogy 101 d, 102d hurokképző láncfonalszakaszok képződnek. Ezután a 125 pálcát visszahúzzák, a pálca pedig rugalmasságánál fogva visszaugrik kiindulási helyzetébe. Ily módon újból három szád képezhető, és az új munkaciklus elkezdődhet. A fentiekben ismertetett eljárásnak mint említettük, az az előnye, hogy a pálca nem hajlik ki a két 101b és 102b szalagszakasz közötti középső síkból. További előnyt jelent, hogy az eljárás lehetővé teszi, hogy ugyanazon pálcát két szalag egyidejű előállítására használjuk fel. Természetesen ezt a berendezést is fel lehet szerelni több pálcával, amelyek a szádakba egymás után betolhatok, beverésre kerülnek, a két szövettől kissé eltávolodnak és azután újból kihúzhatok. Az 5. ábra egy vetélő nélküli szalagszövő gép másik kiviteli példáját mutatja, mely gép szalagzárakhoz szolgáló flórszövet szalagok előállítására szolgál. A 201 és 202 számok az 5. ábrán két flórszövet szalagot jelentenek. A 201 szalag rendelkezik egy 201b alapszövettel, amelyet a 203 és 204 alapláncfonalak által képzett alapláncból, valamint egy, a rajzon nem ábrázolt vetülékfonalból szőnek. A 20 szalag 202b alapszövete ugyancsak 205 és 206 láncfonalakból egy nem ábrázolt vetülékfonalból van szőve. Mindkét 201 és 202 szalagot a szövés folyamán szállító szerkezetek - melyekből csak a két 209 henger van ábrázolva — továbbítják és a rajzon nem ábrázolt szalagtartók úgy vezetik, hogy azok a szövőborda 211 és 212beverési helyek, valamint a 209 hengerek között két, egymással párhuzamosan szaladó 201a és 202a szakaszokat képeznek. Egyébként a 202a szakasz pontosan a 201a szakasz fölött helyezkedik el úgy, hogy a 201b alapszövet felső felülete a 202b alapszövet alsó felülete felé van fordítva. Az 5. ábra ezenkívül ábrázol még egy, a vetülékfonal bevetésére szolgáló 215 szövőbordát és 216 szádképző berendezést. Szövéskor ez utóbbi a 203, 204, 205, 206 alapláncfonalakhoz pótlólag flórképző láncfonalakat vezet, melyek deformált szabad végű 207d flórhurkok és flórcsomók képzésére szolgálnak. A 216 szádképző berendezés a flórképző láncfonalakat úgy emeli és süllyeszti, hogy azok felváltva az alsó 201a szalagszakasz 201b alapszövetébe és a felső 202a szalagszakasz 202b alapszövetébe lesznek beleszőve. A 207 flórképző láncfonalak például két egymás utáni szádcserénél azonos mozgásokat tudnak végezni, mint az alsó alaplánc 204 alapláncfonalai, és így a két szádváltásnál az alaplánccal együtt mindenkor egy alsó szádat képezhetnek. A 205, 206 alapláncfonalak ebben a fázisban egyidejűleg egy felső szádat is képeznek. Az alsó és felső szádba ezután minden egyes szádképzés után 1-1 208 vetülékfonal-bevezető berendezés vetülékfonalat vezet be, majd egy lekötő szerkezet megragadja és leköti, végül pedig a 215 szövőborda a 211, illetve 212 beverési helyeknél beveri. A 207 flórképző láncfonalak ugyanakkor a 201 alsó szalag alapszövetébe beleszőtt 207a részeket képeznek. Végezetül a 207 flórképző láncfonalak a 216 szádképző berendezés által felemelhetők az 5. ábrán mutatott helyzetbe. Ebben az időpontban a 203 és 204 alapláncfonalak képezik a 217 első, alsó szádat. A 204 alapláncfonalak és a 207 flórképző láncfonalak alk' ják e fölött a 218 második szádat. A 202 felső szalag szövésére szolgáló 205, 206 láncfonalak egy 219 szádba lesznek felosztva. A 217 legalsó, első szádba és a 219 felső szádba azután 1-1 vetülékfonal kerül bevezetésre, amelyeket a lekötő szerkezet lefog. Ezzel szemben a második, a 201 alsó szalaghoz tartozó 218 szádba egy 220 pálca lesz betolva. Ha a bevezetett vetülékfonalakat a 215 szövőborda a 211 és 212 beverési helyen beveri és leköti, a 218 szádba betolt szabad pálcavéget a 215 szövőborda a 211 ütközési helyre továbbítja. A pálca hátsó végét a rajzon nem ábrázolt vezetőszerkezet ebben a helyzetben rögzíti. A pálca betolt vége a már ismertetett példákhoz hasonlóan a szövőborda 211 beverési hely térségében rögzítve marad. A 220 pálcát megkerülő flórképző láncfonalak képezik a 207d flórhurkokat. A 207d flórhurkok képzése után a 207 flórképző láncfonalak két szádváltás folyamán a 201 szalagba lesznek beleszőve. A hurokképzést követő vetülékek beverése vagy több vetülékbevitel és szádváltás után a 220 pálcát újból kihúzzák a 201 szalag térségéből. A 220 pálca olyannyira rugalmas, hogy ezután is újból felveszi eredeti, egyenes alakját. Tehát kész további flórhurkok képzésére. Végezetül a 207 flórképző láncfonalak felemelkednek a felső alaplánc legfelső alapláncfonal rétegéhez. Emellett a 207 flórképző láncfonalak 207c kapcsolódó szakaszokat képeznek, amelyek a két 201b és 202b alapszövetet a 201a, illetve 202a szalagszakaszokban egymással összekapcsolják. A 207c kapcsolódó szakaszok körülbelül derékszögben haladnak a két 201a és 202a szalagszakasz felé. A 207 flórképző láncfonalak a két szádváltás alatt ezután beleszövődnek a 202 felső szalagba úgy, hogy 207b szádszakaszok keletkeznek. A felső 202 szalagban azután egy további, a rajzon nem ábrázolt pálca segítségével ugyancsak 207d flórhurkok képezhetők. A szalagszövő gép a 216 szádképző berendezés és a szövőborda 211, illetve 212 ütköző helyek közötti térségben 214 fűtőelemekkel rendelkezik, infravörös sugárzókkal vagy meleg levegő fúvókákkal. Egy különlegesen célszerű kialakításnál a 215 szövőborda pótlólag ugyancsak el van látva egy fűtőelemmel. Ennek segítségével a láncfonalak a szádak és az áru szélének térségében melegíthetők. Ennek az az előnye, hogy a műanyagból álló flórképző láncfonalak, amelyek normális körülmények között merevebbek, mint a többi fonalak, rugalmasak lesznek és tömören az alapszövetbe beszőhetők. A felületi melegítéssel a flórképző Iáncfonalakat egy kissé megolvasztják úgy, hogy azok a többi szálakhoz tapadnak és az alapszövetben jól rögzíthetők. A szövőborda 211, 212 beverési helyek és a 209 hengerek között 213 hűtőelemek, azaz levegőfúvókák vannak elhelyezve, melyeken keresztül a szövet újból a környezeti hőmérsékletre hűl le. Hűtőelemekként a levegőfúvókák helyett a szalagokra felfekvő, vízzel hűtött lapocskákat lehet alkalmazni. A hűtés által a 207c csatlakozó szakaszok függőleges helyzetükben rögzítésre kerülnek. A 209 hengereknél a 2 201a és 202a szalagszakasz között közepén egy 210 választó fűtőszerkezet van elhelyezve, amely az egész 201, 202 szalagszélességre kiteljed. A 210 szétválasztó fűtőszerkezetet egy áram alatti fűtőhuzal képezheti, melynek 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
