174810. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő folyékony tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezéshez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174810 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973. IV. 17. (OE-191) F 02 N 17/06 Német Demokratikus Köztársaság elsőbbsége: 1972. VIII. 29. (WP F 24 c/165 278) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. I. 28. Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Penske Werner oki. mérnök, Neubrandenburg, Brückner Claus oki. mérnök, Schwerin-Lankow, Wodrich Herbert oki. mérnök, Neubrandenburg, Német Demokratikus Köztársaság Szabadalmas: VEB ölheizger'átewerk Neubrandenbuig, Neubrandenburg, Német Demokratikus Köztársaság Hőcserélő folyékony tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezéshez 1 A találmány tárgya hőcserélő folyékony tüzelő­anyaggal üzemelő fűtőberendezéshez. Ilyen beren­dezéseket például gépjárműveknél a belsőégésű motorok előmelegítéséhez és a vezetőfülke egyidejű előfűtéséhez használnak. Az ilyen berendezések 5 lényegében az égéskamrát koaxiálisán körülvevő köpenyekből állnak. Az égésgázok hőelvonás cél­jából átáramolják a hőcserélőt. A füstgázcsőből áramló égésgázokat a belsőégésű motor olajtek­­nőjének előmelegítése céljából továbbvezetik. Az '-0 ilyen fűtőberendezéseknek a korlátozott beépítési tér miatt és a motor viszonylag gyors előmelegítése érdekében nagy fűtőteljesítmény mellett egyszerű és kompakt szerkezetűeknek kell lenniük ugyan­akkor szükséges, hogy a legkülönfélébb beépítési 15 variációkra legyenek alkalmasak. A tapasztalat azt mutatja, hogy igen alacsony, -30 és -50 °C közötti hőmérsékletek esetén nem elegendő a motor hengereinek felmelegítése, hanem az előme­legítésnek ki kell terjednie a motorolajra és a 20 motor tengelycsapágyazására is. A fenti célra ismeretesek olyan fűtőberende­zések, amelyek négy, koaxiálisán elrendezett henge­res köpenyből állnak. A köpenyek két, egymással összekapcsolt, a motor hűtőközegével megtöltött 25 gyűrűszerű teret képeznek, amelyeknek füstgáz­oldali falát égésgázok áramolják át. Ismeretesek olyan hőcserélők is, amelyek egyeüen, hűtőközeg­gel töltött gyűrűszerű teret tartalmaznak, és a belső köpeny füstgázzal átáramoltatott fala a 30 2 fűtőfelület megnövelése céljából bordákkal van ellátva, illetve a köpeny hullámosítva van. Annak érdekében, hogy az elégési hatásfok jó legyen, az utóbbi kiviteleknél a lángot, illetve az égésgázokat a tüzelőanyagnak a levegő oxigénjével való reagálá­sánál terelőlemezek és örvénylemezek alkalmazásá­val, illetve kalapszerű betétbe való behívásával védik a túlhűtéstől. Az égésgázok áramlásának iránya így kétszer fordul meg, mielőtt ezek elhagynák a füstgázcsövet. A fűtőberendezés beindítása során felhalmozódó el nem égett folyékony tüzelőanyag elvezetése céljából az égéskamrát olajleeresztő csővel látják el, amelyből az el nem égett tüzelőanyaggőzöket égéslevegő-fúvógép segítségével elszívatják és ismét az égéskamrába vezetik. Az eddig létrehozott és alkalmazott hőcserélő­­-kialakítási megoldások nem teszik lehetővé, hogy a hőrészek viszonyát a vízrész, illetve a szennygázrész növelése irányában befolyásolják és így a fűtőbe­rendezést a speciális alkalmazásokhoz optimálisan adaptálják. Annak érdekében, hogy az elégési hatásfok jó legyen és a tökéletlen égésnél a szennygázok által okozott kellemetlen szagok ne jöhessenek létre, az utóégési zónában biztosítani kell a szükséges termikus feltételeket. A lángoknak nem szabad hideg falakkal érintkezni. Ez a kalap­­szerű betétből kilépő égésgázok kétszeri vissza­fordítását teszi szükségessé, ami energiaveszteséget jelent és csak költséges konstrukcióval valósítható 174810

Next

/
Thumbnails
Contents