174809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faanyagú térlefedő héjszerkezetek készítésére

5 174809 6 felett több sorban végigfutó 6 léceket rögzítünk, amelyek mind a középlemezhez, mind egymáshoz ugyancsak ragasztással kapcsolódnak. A 6 lécek a sarkoknál eltolva rálapolással fedik egymást. A 6 léceket és a 3 közbenső bordákat ugyanolyan 50 x 20 mm-es lécek alkothatják, mint amilyenek a 2 középlemezt felépítő 5 lécek. A 3. ábra az 1 táblák dongahéjjá összeállításá­nak egy fázisát szemlélteti. Eszerint a 4 szegély­bordák 4a külső homloklapját ferdén kell kiképez­ni, azaz a 4 bordákból egy keresztmetszetben ék alakú részt le kell vágni, miáltal maga a borda lefelé elkeskenyedik. A 3. ábrán R hivatkozási jellel tüntettük fel a héj görbületi sugarát. A 4a felület ferdesége e R görbületi sugár irányával azonos. Ha tehát egy szomszédos 1’ tábla csatla­kozó 4’ bordáját, amelyet a 3. ábrán szaggatott vonallal tüntettük fel, ugyanígy munkáljuk meg, a 2, 2’ középlemezek egymásnak fognak futni (a nyilak), következésképpen közelítőleg az egyszer görbült dongahéj ívével egybeeső poligon alakot fognak definiálni. Magától értetődő, hogy egyszer görbült felületeknél a 4 szegélybordák közül min­dig csak két párhuzamost kell az említett ferde levágással megmunkálni, kétszer görbült felületek kialakításához viszont minden oldal ilyen ferde megmunkálására szükség van. A 4. ábrán vázlatos keresztmetszetben az 5a. ábrán pedig vázlatos felülnézetben tüntettük fel két szomszédos 1, 1’ tábla csatlakozó 4, 4’ szegélybordáit. A 2, 2’ középlemezek alatt és felett a 4, 4’ szegélybordák 7 fűzőcsavarokkal vannak egymáshoz kapcsolva, e csavarok egyrészt szerelési segédeszközökként szolgálnak, másrészt a végleges szerkezetben a héj erőjátékából fellépő húzóerőket adják át a szomszédos elemekre. A 4, 4’ szegélybordákban helyenként ugyancsak a héj erőjátékából fellépő nyíróerők felvételére szolgáló 8a, 8b betéteket is elhelyeztünk, a bemarással készített 9 fészkekben. (A 9 fészkek bemarása és a 7 fűzőcsavarok helyeinek előfúrása az előregyártó üzemben történik, a szegélybordák ferde levágását követően.) Az 5b ábrán látható, hogy a 8a, 8b betétek ék alakúak, így beveréssel a 9 fészekbe befeszíthetők. A 6. és 7. ábrán a találmány szerinti eljárással készült dongahéj egészében látható (3 közbenső bordákat a jobb áttekinthetőség érdekében itt nem tüntettük fel). A dongahéj alul a membrán-erő­játéknak megfelelően két párhuzamos 11 szegély­­tartóval és 10 peremtartóval van lezárva, a héj terheit ezek a tartók továbbítják a 12 talpcsuk­lókon keresztül a 13 alaptestre. A héjszerkezetre az igényeknek megfelelően megválasztott hő- és nedvességszigetelő 14 héjalás kerül, amely igen egyszerűen elkészíthető, mivel az 1 táblák sík­elemek. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben leírt alkalmazási módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül 4 számos változatban megvalósítható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a héjjá egyesített sík táblák bordák nélkül is betölthetik statikai funkciójukat, tehát a bordák leírt alkalmazására nincs feltétlenül szükség, 5 azonban a táblák egymáshoz kapcsolását e bordák jelenléte megkönnyíti, egyben az erőjátékban is részt vesznek. Elképzelhető azonban a táblák kö­zött számos más kapcsolat is, például a táblák kétirányban eltolt egymásra lapolása. A táblák 10 egymáshoz kapcsolása sem csak a leírt fűzőcsavaros — fabetétes megoldással képzelhető el, hanem más — hagyományos — kapcsolóeszközökkel is, pél­dául szegezés, acélbetét, tárcsás kapcsolat, ragasz­tás, stb. is. 15 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás faanyagú térlefedő héjszerkezetek 20 készítésére, azzal jellemezve, hogy részelemekből, főként deszkákból és/vagy lécekből (5) ragasztással előregyártott sík táblákat (1, 1 ”) készítünk, amelye­ket egymáshoz kapcsolva a héj görbületét vagy görbületeit megközelítő, sík lapokból álló felületet 25 hozunk létre, mimellett a sík táblákat (1, 1’) — célszerűen lécekből (5) összeragasztott — közép­lemezből (2, 2’), és ennek peremei mentén húzódó szegélybordákból (4, 4’) alakítjuk ki, és a táblákat (1, 1’) szegélybordáikkal (4, 4^ kapcsoljuk egymás-30 hoz. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szegélybordákat (4, 4’) a középlemezből (2, 2’) kétirányban kinyúló módon alakítjuk ki. 35 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a héj görbületét vagy görbületeit megközelítő sík táblák­ból (1, 1’) álló felületet oly módon alakítjuk ki, hogy a táblák (1, 1’) egy vagy több szegélybor- 40 dájának (4, 4’) külső homloklapját a héj görbületi sugarának (R) irányával lényegében megegyező ferdeségű felülettel (4a) képezzük ki, és a táblákat (1, 1’) ilyen felületeikkel (4a) illesztjük egymáshoz. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti 45 eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a középlemezt (2, 2r) az egyik felületéhez elő­nyösen ragasztással erősített, például lécekből álló közbenső bordákkal (3) merevítjük. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti 50 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szegélybordákat (4, 4^ a középlemez (2, 2’) peremei mentén alul és felül arra és egymásra ragasztott lécekből (6) alakítjuk ki. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti 55 eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szegélybordákat (4, 4’) húzóerő felvételére alkal­mas fűzőcsavarokkal (7), valamint nyíróerők felvé­telére alkalmas betétekkel, előnyösen ék alakú, előnyösen faanyagú egymásnak feszített betétekkel 60 (8a, 8b) kapcsoljuk egymáshoz. I, 7 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 804630 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3

Next

/
Thumbnails
Contents