174809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faanyagú térlefedő héjszerkezetek készítésére
SZABADALMI 74809 MAGYAR népköztársaság LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Isi Bejelentés napja: 1975. VI. 10. (NO—193) E 04 B 7/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. IX. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Ladomerszki József építészmérnök, Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Parditka János építészmérnök, Vállalat, Salgótarján Rabb Péter építészmérnök, Salgótarján Eljárás faanyagú térlefedő héjszerkezetek készítésére 1 A találmány faanyagú térlefedő héjszerkezetek készítésére szolgáló eljárásra vonatkozik. Fából készült térlefedő szerkezetek a modern építészetben elteijedten alkalmaznak. A legkorszerűbb technológiának faszerkezetek létesítéséhez 5 a ragasztás tekinthető. Olyan kitűnő minőségű ragasztók állnak a szakemberek rendelkezésére, amelyek segítségével faanyagú elemek és szerkezetrészek között gyors, biztos és tartós kapcsolat létesíthető. 10 A faszerkezetek szinte kizárólagos alapanyaga világszerte a fenyőfa, amelynek száliránya egyenes, rostjai nem túlzottan tömöttek, repedésre nem hajlamos, könnyen megmunkálható. Általában fe- 15 nyőfából készült deszkákat ragasztással rudakká (tartókká) egyesítenek, és a rudakból készült teherhordó vázszerkezetet héjalással látják el. A deszkaelemeket e célra kifejlesztett hossztoldógépekkel toldják, így különféle - adott - hosszú- 20 ságú deszkákból a kívánt alakú és méretű rudak (tartók) előállíthatok. A lombos fafajtáknál a szálirány görbesége, a rostok tömöttebb volta, a repedésre való hajlamosság olyan tényezők, amelyek a hossztoldásos technológia során súlyos 25 problémákat jelentenek. Lombos fákból 2,0—3,0 m-esnél hosszabb egyenesszálú deszkákat gyakorlatilag nem lehet vágni. Ezért a lombosfák hossztoldásos ragasztási technológiája még rúdszerkezet készítése vonatkozásában is csak kísérleti 30 2 stádiumban van. Lombosfából készült ragasztott héjszerkezetről nem tudnak. Ismeretes néhány olyan térlefedő héjszerkezet is, amelyet fenyőfából, ragasztással a helyszínen felületszerkezetként állítottak elő, azaz, ahol maga a héj a teherviselő szerkezet. Rétegelt lemezből készült dongasort ismertet például a „Techniques Architecture” c. francia folyóirat 1954. februári száma (SANDERLING BEACH USA, Cabana Club), amely sűrű alátámasztással, viszonylag kis fesztávok átlúdalására képes. Ipari csarnok is épült ragasztással egyesített fenyődeszkákból hiperbolikus paraboloid-alakú héjakból (Nancy, Kaislruhe), amelynél az egyes héj-mezők mérete 9,0 x 9,0 m, következésképpen az alátámasztás is 9,0 x 9,0 m kiosztású. A héj az egyenes alkotók mentén bordákkal van erősítve. Az eddig ismert ragasztott faanyagú héjszerkezetek kizárólag egyedi megoldások, általában helyszínen készülnek, alapanyaguk fenyőfa. Minden eddig ismert esetben bordázattal együttdolgozónak feltételezhető lemez (fejlemez) alkotja a héjszerkezetet. Előbb a bordákból álló vázat szerelik össze, majd ezen rögzítik a helyszínen a lemezt. Az előregyártható szerkezetrészek (bordák) aránya viszonylag alacsony. E megoldások hátránya, hogy a fenyőfa nem mindig és mindenütt áll racionális áron rendelkezésre. A görbült felületek kialakítása aprólékos és fáradságos szakmunkát igényel. Még az 174809
