174775. lajstromszámú szabadalom • Sablon habarcsnak burkolólapra, különösen csempére való felhordásához

5 174775 6 nyílás 26 ütközőfelületén (5. és 6. ábra), amelyen a 9 burkolólap az 1 sablonban felfekszik. így egy 25 rés képződik (5. ábra), amelyen át a burkoló­munkás 29 ujjaival (7. ábra) a habarcsot tartalmazó 9 burkolólap éle alá nyúlva azt az 1 sablonból kiemelheti. A 3 formázókeret körbenfutó 23 peremének alsó, a 4 tartólapra illeszkedő felületében ugyan­csak folyamatosan körbenfutó 28a horony van kimunkálva, amely csökkenti azt a veszélyt, hogy az illeszkedő burkolólap-formázókeret-felületek közé a munkavégzés során homokszem vagy hasonló kerüljön, ami a 3 formázókeretet kissé megemelné, s így a 10 habarcsréteg vastagsága a tervezetthez képest szükségtelenül megnövekednék. A fent ismertetett sablonnal a munkavégzés célszerű módját a 6. és 7. ábrák alapján ismer­tetjük: A beáztatott 9 burkolólapot, például csempét bal kézzel megfogjuk, s a 8 adagolókanalat a jobb kezünkben tartva az 5 kar segítségével felnyitjuk a 2 habarcsládán kb. 45°-os szögben elhelyezett 1 sablon 3 formázókeretét (lásd az 1. ábrát is). A bal kezünkben tartott 9 burkolólapot a 4 tartólap 12 fészkébe helyezzük úgy, hogy az az 5. ábrán látható helyzetet foglalja el, vagyis peremeivel a 26, 27 felületeknek ütközzék. Ezt követően a 3 formázókeretet rácsukjuk a 9 burkolólapra, a 8 adagolókanalat a habarcsban megmerítjük, és a kanalat a 17, 18 bordák között, alulról felfelé egyetlen mozdulattal végighűzva (3. ábra, valamint x nyű a 6. ábrán), s közben a 23 peremekre, mint vezetőfelületekre szorítva a 9 burkolólap felületére kenjük. E művelet során a burkolólap felületére kerülő 10 habarcsréteg m2 vastagsága pontos és egyenletes lesz, mivel a burkolólapra csak annyi habarcs kerülhet, amennyit a 3 formázókeret 22 formázónyílása lehetővé tesz. Ezután jobb kézzel felnyitjuk a sablont - va­gyis a 7. ábrán látható k nyíl irányában az 5 kar segítségével a 3 formázókeretet elfordítjuk - és a 25 résen át a bal kéz 29 ujjaival a 10 habarcs­réteget tartalmazó 9 burkolólap alá nyúlva azt a 4 tartólapról leemeljük, e művelet végrehajtását a 16 kiemelőnyflás jelenléte teszi lehetővé. A burkoló­lapot a 10 habarcsrétegével a falra helyezzük, és a burkolólap helyzetétől függően a 8 adagolókanál nyelével a falhoz kopogtatjuk. Az 1 sablon fent részletezett konstrukciójából következően a burko­lólap szegélyei mentén körben néhány mm széles­ségű sávra nem kerül habarcs, ami lehetővé teszi a burkolólap gyártása során esetleg bekövetkezett deformációinak, vastagságkülönbségeinek kiegyen­lítését. A találmány szerinti sablonnal egyenletes, sima falfelületre lehet dolgozni. Amennyiben a vakolat­felhordás gépi úton történik, e feltétel gyakorla­tilag biztosítva van. A burkolási munkát a vakolást követő néhány napon belül, még a vakolat kiszára­dása előtt célszerű végrehajtani. Ágyazóhabarcsként javított, megfelelő szélességű, 3 mm-es rostán át­rostált „kövér” anyagot javasolunk használni. A habarcs készítéséhez 1 rész bányahomok ’és 2 rész folyami homok használata ideális. Szabadalmi igénypontok: 1. Sablon habarcsnak burkolólapra, különösen csempére való felhordásához, azzal jellemezve, hogy tartólapja (4), valamint arra csukható és arról lenyitható formázókerete (3) van, a tartólapban (3) a habarcsréteggel (10) ellátandó burkolólap (9) befogadására szolgáló fészek (12) van kialakítva, s a sablon (1) összecsukott helyzetében a fészekbe (12) helyezett burkolólapra (9) illeszkedő formázó­keret (3) formázónyílásának (22) méretei (e, f, m2) a felhordandó habarcsréteg (10) méreteivel lényegében azonosak. 2. Az 1. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a formázókeret (3) a tartólaphoz (4) van ennek az egyik élével párhuza­mos geometriai tengely (y) körül elfordítható módon csatlakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a formázókeretnek (3) az egyik oldalából oldalirányban, célszerűen a két vége tartományában kinyúló csaptartó tagjai (24), a tartólapnak (4) pedig ezekkel egyvonalban elhe­lyezkedő, felfelé nyúló tartóbakjai (13) vannak, amely tartótagokban és -bakokban a geometriai forgástengelybe (y) eső átmenő furatok (14, 21) vannak kiképezve, amelyeken csapok (15) vannak átvezetve. 4. A 3. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tartólap (4) tartóbakjaiban (13) kiképzett furatok (14) magassága meghaladja a formázókeret (3) csaptartó tagjaiban (24) kikép­zett furatok (21) magasságát, célszerűen a tartó­bakokban (13) kiképzett furatok ovális alakúak olyan értelemben, hogy magasságuk meghaladja a szélességüket. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti sablon kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a formázókeretnek (3) a habarcsfelhordási iránnyal (x) párhuzamos szélei tartományában felfelé nyúló kanálvezető perembordái (17, 18) vannak, amelyek felfelé és kifelé ferde felületekkel (17a, 18a) rendelkeznek. 6. Az 5. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a formázókeretnek (3) a kanálvezető perembordákra (17, 18) keresztirányú véglezáró perembordái (19, 20) vannak, amelyek kifelé és felfelé ferde felületekkel (19a, 20a) rendelkeznek. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a peremmenti bordákon belül legalább három oldalon körbenfutó, a formázónyílást (22) körülvevő perem (23) van kialakítva. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti sablon kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tartólapban (4) kialakított fészek (12) forgásten­gellyel (y) párhuzamos mérete (c) kisebb, mint a bele illeszkedő derékszögű négyszög-alaprajzú bur­kolólap (9) egyik oldalhosszúsága (d), szélessége (a) meghaladja a bele illeszkedő burkolólap (9) másik oldalhosszúságát (d), mélysége (mi) pedig lénye­gében a burkolólap vastagságával azonos, vagy annál kisebb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents