174770. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgó, ill. mozgásátvivő szerkezetek elforduló részénél az elfordulás mértékének érzékelésére és információs és/vagy beavatkozó jel adására

3 174770 4 csőszerelvények utólagos ellátása ilyen érzékelő rend­szerekkel szükségessé teszi a már vízzáróan, illetve légmentesen, esetleg robbanásbiztosan tömített és hi­telesített, engedélyezett szerkezetek újbóli megbon­tását és lezárását, majd a kényes és költséges hitelesí­tési és engedélyezési eljárás megismétlését. Találmányunk tárgya helyzetérzékelő és jeladó ké­szülék mozgó, illetve mozgásátvivő szerkezetek elfor­duló részénél, pl. csőszerelvények, tolózárak, szele­pek, csapok forgó mozgást végző, pl. menesztő részei­nél az elfordulás mértékének (végállás, illetve kiinduló állás elérése, végálláshoz képesti pillanatnyi szöghely­zet) érzékelésére és információs és/vagy beavatkozó jel adására, mely készülék azonban a szerkezet főré­szeinek megbontása nélkül szerelhető a relatív elfor­dulást végző részekkel kényszerkapcsolatot létesítő helyzetbe, s mely készülék a szerkezet helytálló ré­szén elrendezhető készülékrészt, az elforduló részen elrendezhető készülékrészt és e részek egymáshoz ké­pesti relatív elmozdulásának mértékét érzékelő jelát­alakítót (pl. mechanikai, villamos, pneumatikus) tar­talmaz. A találmány alapja az a felismerés, hogy ez a szerel­­hetőségi feltétel kedvező kialakítással teljesíthető, ha a szerkezet helytálló részén első gyűrűrész, elforduló részén második gyűrűrész van elrendezve, melyek egy­máshoz - elforgathatóan - illesztett állapotban gyű­rű alakú üreget, ún. Gyűrűteret zárnak körül, s a gyűrűtéren belül forgórész van elrendezve, mely a második gyűrűrésszel koaxiális és ahhoz - tengely­kapcsolást megvalósító kapcsolóelem révén - kapcso­lódik és a forgórészen egy vagy több szöghelyzetadó mozgórész van elrendezve, melyek az első gyűrűré­szen át vannak - mechanikusan vagy érintkezésmen­tesen — csatolva a jelátalakítóval. Mechanikus kapcso­laton itt a szerkezeti elemek közvetlen érintkeztetését értjük függetlenül attól, hogy ennek a szerkezeti érintkezésnek funkcionálisan mechanikus (pl. bütyök­emelő), villamos (pl. kefesúroló) vagy pneumatikus jelátviteli kihatása van. A találmány előnyös kiviteli alakjainál a két gyűrű­­rész vízzáró és/vagy légmentesen záró, esetleg robba­násbiztos és belső túlnyomásbiztos illesztést megvaló­sító tömítésekkel, illetve réskivezetéssel, csapágyazás­sal van kialakítva. A tengelykapcsolást megvalósító kapcsolóelem lehet merev vagy rugalmas tengelykap­csoló. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán is­mertetjük, melyek a találmány szerinti készülék elő­nyös kiviteli alakjait mutatják. Az 1. ábra a valamennyi - szerkezetileg egyébként egymástól lényegesen eltérő - kiviteli alaknál megva­lósuló, előbb felsorolt alapvető jellemzők szemlélteté­sére szolgál. Az la ábra a gyűrűteret körülvevő két gyűrűrészt illesztett állapotban, perspektivikus látkép­ben mutatja. Az lb ábra az illesztett gyűrűrészeket metszetben mutatja úgy, hogy az ábrán látható gyűrű­­tér még üres, a belső szerelvények még hiányoznak. Az le ábra a robbanásbiztos kivitel részmetszetét mutatja. A 2. és a 3. ábra a gyűrűtér felülnézeti metszetét mutatja olyan példakénti kiviteleknél, melyek rugal­mas tengelykapcsolatot valósítanak meg. A 4. és 5. ábra olyan kiviteli alakok metszetét mutatja, melyek bolygókerekes, illetve cserélhető át­2 tételi egységgel kialakított kapcsolóelemrendszert tar­talmaznak. A 6. ábra útmásoló mechanizmussal kialakított, me­rev és rugalmas kapcsolatok kombinációját megvaló­sító kapcsolóelemmel kialakított kiviteli alakot mu­tat. A 7. ábra a villamos impulzusadóként működő kivi­teli alakok közül az induktív póluskerekes kialakítás vázlatát mutatja. Az la ábrán látható, hogy az első 101 gyűrűrész helytálló tartóhoz, a második 102 gyűrűrész az elfor­duló szerkezethez van erősítve, melynek egyik lehet­séges forgásirányát a nyilak szimbolizálják. A muta­tott elrendezés a készülék szerelt állapota. A konkrét alkalmazási hely határozza meg, gyártás­­technológiailag hány szerkezeti részből kell összeil­leszteni ezt a kész formát; az a lényeg, hogy az összeszerelés után két gyűrűrész — példánknál két félgyűrű — egy vagy több síkban fekszik fel egymáson és így alkotja az lb ábrán metszetben látható gyűrűte­ret. A relatív elfordulás biztosítására 103 csapágyazást alkalmazunk, rendszerint golyós kivitelben. A vízzáró kialakítást a 104 tömítés jelképezi. Természetesen ennek kialakítása eltérő lesz, ha hermetikus lezárást alkalmazunk, de annak megválasztása szakembertől elvárható. Ugyancsak szakember köteles tudásához tartozik a robbanás- és belső túlnyomásbiztos kialakí­tás, melyet a 104 tömítésen túlmenően a lángoltó 105 rés szimbolizál. Ha a gyűrűtérben van elrendezve a szöghelyzetadónak nemcsak a mozgórésze, de az álló­rész is, illetve a teljes jelátalakító, akkor a kimenőjelet az ábrán mutatott, az első 101 gyűrűrész falán át kivezetett 106 csatolóelem továbbítja pl. jelfeldolgo­zó és beavatkozó szerv(ek) felé. Ezek kialakítására a technika állása kellő útmutatást ad, s ez találmányunk tárgyát már közvetlenül nem érinti. Ha a gyűrűtérben csak a szöghelyzetadó mozgórésze van elrendezve, az állórésszel, illetve a jelátalakítóval a csatolás ugyan­csak az első 101 gyűrűrész falán - vagy a falban kialakított nyíláson - át történik, a kimenőjelet to­vábbító 106 csatolóelem — ábránkon pl. kábel - ilyenkor a jelátalakító házának falán van kivezetve. A további ábráknál a hivatkozási jelek alkalmazása úgy történik, hogy a háromjegyű hivatkozási szám legma­gasabb helyi értéke mindenkor az ábraszám és olyan pozícióknál, melyek több ábrán fordulnak elő, a má­sodik és a harmadik helyi érték mindegyik ábránál megegyező. így a hivatkozási számok sorrendje az ábrák egyrészénél nem folyamatos, de az összefüggé­sek könnyebben ismerhetők fel. Az egyes ábráknál a metsző síkokat pont-vonallal ábrázoltuk és szükség szerint a releváns ábraszámot tüntettük fel hivatkozá­si jelként. A 2. ábra tartalmaz elölnézeti metszetet (2a), felül­nézeti metszetet (2b) és a szöghelyzetadót mutató részletet (2c). Az első 201 gyűrűrészben van rögzítve az ütközőhomyos 218 állókerék. Az első 201 gyűrű­­rész külső falán van elrendezve a 213 jelátalakítót tartalmazó zárt 214 ház. A 214 ház külső falán át van kivezetve a kimeneti jelet továbbító 206 csatolóelem, mely ennél a kivitelnél is kábel. Maga a 213 jelátalakí­tó e példánál 211 mikrokapcsolókat tartalmaz, melye­ket érzékelő 210 görgőskarok működtetnek. A 210 görgőskarok az első 201 gyűrűrész falának a zárt 214 ház által takart részében kialakított 215 nyüáso(ko)n 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents