174757. lajstromszámú szabadalom • Állattartó rácspadozat
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174757 0 Bejelentés napja: 1976. III. 16. (IA—752) Nemzetközi osztályozás: A 01 K 1/015 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. VIII. 28 í( HIVATAL Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Bucsi Gábor mg. mérnök, Kiskunhalas, 40%, Koch Gyula mg. mérnök, Budapest, 20%, Rácz László gépészmérnök, 40%, Szeged Szabadalmas: Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása, Budapest Állattartó rácspadozat 1 A találmány rácspadozat, elsődlegesen battériás állattartáshoz. Az intenzív, belteijes állattartási technológia feltételeinek a rácspadozatok felelnek meg leginkább. 5 A battérián való állattartás kedvező volta,- különösen az újabban kifejlesztett nevelési és hizlalási technológia előnyei (takarmányhasznosítás, súlygyarapodás, férőhelykihasználás, klimatizálhatóság) — a szakember előtt részletezést nem igé- 10 nyelnek. Az is tudott, hogy a technológia eszközei között igen lényeges elem a taposórács. A jelenleg ismert és alkalmazott taposórács megoldások összefoglaló áttekintése az alábbiakban foglalható össze. 15 A) Perforált vagy terpesztett lemezrács. Fémlemezből, préseléssel készül. Közismert hibája, hogy a sajtolások mentén sotja képződik a kivágás következményeként. A statikai követelmények kielégítése érdekében a zárt és nyitott felület aránya 20 nem alakítható ki megfelelően, továbbá a nyílások kicsik, ezért a trágya a rácson nem taposó dik át tökéletesen. Ennek eredménye az, hogy a pihenőtér trágyás. A viszonylag nagy fémfelület csúszós, az állatok félve járnak rajta. A sajtolt lemez 25 hátoldalán a trágya gyakran fennmarad, így az még fokozott tisztítás mellett sem elégíti ki kellőkép a higiéniai követelményeket. A korrózióvédelem nem megoldott. A már említett lemezsoijákon az állat lába gyakran megsérül, ami állategészségügyi szem- 30 2 pontból mennyire hátrányos, bővebb fejtegetést nem igényel. B) Egy másik típus a pálcás vagy profilidomból kialakított fém-, vagy fa-taposórács. A pálcás kialakítás hibájaként róható fel, hogy azon az állat könnyen megcsúszik, a fát megrágja, ezáltal gyengíti. Mindkét kivitelnél nagyon körülményes a nyitott és zárt felület helyes kialakítása. További hátrány a fertőtleníthetőség körülményes vagy nem kielégítő volta. Az állattartók gyakorlatból is tudják, hogy a pálcás rácspadozaton a sertések mozgása bizonytalan. Ezért a sertések „ideges” mozgása észlelhető. Ugyanis a padozaton lefektetett, trágyától nedves pálcákon az állatok könnyen csúsznak. Ilyen padozaton való tartásnál az úgynevezett „szétcsúszás” tünete gyakori. Ilyen esetekben - különösen a sertések hátsó lábainak szétcsúszásakor - ágyéksérülések keletkeznek. Az ilyen állatokat ki kell selejtezni, ami termelésveszteséget jelent. Ugyancsak sérüléseket okozhatnak a körmök közé beszorult vékonyabb pálcák is. A beteg, lábsérült sertések étvágya csökken, így a húsgyarapodás sem kielégítő. A gyakorlati tapasztalatok szerint ilyen tartás mellett a technológiai selejt száma növekszik, de növekszik, a kényszervágások száma is. A fémrács korrózióveszély nem jelentkezik olyan hamar, mint az előbb említett perforált lemezanyagoknál, azonban súlyos önhordó rácsok 174757
