174737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemes kukoricák, főleg kukoricahibridek termesztési értékének megállapítására

7 174737 8 sorolást ugyanúgy végeztük el, mint az 1. példa eseté­ben. Eltérő volt a biológiai értékelés. A biológiai károsodást szenvedett szemek százalé­kos arányát ugyanis az egyszerűség okából az 1 g-ra vetített csíraszám alapján határoztuk meg. Ily módon ezúttal is nyolc csoportot különböztettünk meg asze­rint, hogy volt-e egyáltalán kimutatható csíra, illetve, hogy az 1 g-ra vetített csíraszám 1 és 5000 közé, 5000 és 25 000 közé, 25 000 és 50 000 közé, 50 000 és 100 000 közé, 100 000 és 250 000 közé, 250 000 és 500 000 közé esett-e, illetve 500 000-en fölöttinek bizonyult-e. A nyolc minőségi fokozathoz 15, 12,10, 8, 6,4,2 és 0 pontot rendeltünk. A biológiai károsodás mérőszámának finomítása ér­dekében vizsgáltuk a toxintartalmat, amelyet bármi­lyen kis mennyiségű toxin jelenléte esetén 0 pontos­nak, míg a teljes toxinmentesség esetén 12 pontosnak tekintettünk. A savszámot és a peroxidszámot egy­mással összetartozónak tételeztük föl, és a mintát 5-ös savszám és 0 peroxidszám esetén 3 pontosnak, 10-es savszám és 5-ös peroxidszám esetén 2 pontos­nak, 10-es savszám és 10-es peroxidszám esetén 1 pontosnak, míg ezek fölött 0 pontosnak tekintettük. A pontszámok összegezését és a minősítő osztályok szerinti besorolást ugyanazon pontértékhatárok sze­rint végeztük, mint az 1. példa esetében. A fölhasználáskor (takarmányozáskor) a toxinvizs­­gálat, valamint a sav- és peroxidszám megállapítása némileg munkaigényesebbé teszi az eljárást. Erre azonban kedvező lehetőség nyílik azáltal, hogy nagy mennyiségű terményt tárolunk egy helyen, és sokkal több idő is áll rendelkezésre, mint betakarításkor. A toxintartalom, valamint a sav- és peroxidszám megha­tározását nem tanácsos elmulasztani, mivel a helyte­len tárolás, a nem kielégítő szellőztetés és a visszaned­­vesedés jelentős minőségromlást idézhet elő. Ezek kedvezőtlen hatása különösen fokozott a fizikailag és/vagy biológiailag károsodott szemekre nézve. A találmány szerinti eljárás egyszerűnek és megbíz­hatónak bizonyult. Segítségével a termesztés és a nö- S vénynemesítés munkája olyan adatokhoz jut, amelyek birtokában mód van a termény tényleges fölhasználási értékének meghatározására. Elősegítheti az eljárás a tárolás és a takarmányozás során keletkező károk megelőzését, illetve objektív mérőszámokat szolgáltat­ni hat a megfelelő óvintézkedések foganatosításához. Szabadalmi igénypont Eljárás szemes kukoricák, főleg kukoricahibridek 15 termesztési értékének és ezen belül a betakarítás és a fölhasználás időpontjában mértékadó ún. takarmá­nyozási értékének kvalitatív meghatározására, amely eljárást a betakarításkor, illetve a tárolás megkezdése­kor a megvizsgálandó morzsolt kukoricából elkülöní- 20 tett egységnyi súlyú vagy térfogatú vizsgálati mennyi­ségen hajtjuk végre, azzal jellemezve, hogy a kivett vizsgálati mennyiségből a fizikai sérülést szenvedett szemeket előnyösen mikroszkóppal kiválasztjuk, a fu­­záriummal, penésszel vagy gombás megbetegedéssel 25 megtámadott és így biológiailag károsodott szemeket pl. a magvak felületére tapadt spórák számának meg­határozásával végrehajtott csíraszámlálássai és/vagy pl. kromatográfiai úton végrehajtott toxinvizsgálattal el­különítjük, ezután az anyag nedvességtartalmát villa- 30 mos vezetőképességének megmérésével meghatároz­zuk, majd a kivett vizsgálati mennyiséget megdarál­juk, és a darálásra fordított energiamennyiséget ugyancsak megmérjük, végül pedig a mért értékekből a takarmányozásra való alkalmasságot meghatároz- 35 zuk, és ennek alapján a szemes kukoricát, illetve ku­koricahibridet takarmányozásra fölhasználjuk vagy ki­selejtezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 4 80.259.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős vezető: Benkő István igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents