174716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éa berendezés intervallos izzólámpaspirálok méretpontosságának növelésére
3 174716 4 beállítást igényel —, és a pontatlanság, amely többek között a kontaktusadás bizonytalanságaiból is adódik. Az időkapcsolás megoldásnál az intervallhossz képzéséhez szükséges időt állítják be időkapcsolóval. Az időt a spiralizálófej leállásának pillanatától az előírt intervallhossz eléréséig mérik, majd a spiralizálófejet újraindítják. A módszer hibája, hogy a hajtómotor fordulatszámának ingadozásával változik az időegységre eső hossz. További gond a beállítási nehézség és az, hogy minden gép egyedi beállítást igényel. Az ismert vezértárcsás megoldásnál a hajtómotor tengelyéhez áttételen keresztül csatlakozó vezértárcsa mechanikus kiképzése biztosítja az intervallhossz előirt méretét. Az intervallhossz elérésekor mechanikus érintkezőt zár a vezértárcsa profilja, amely a spiralizálófejet újból indítja. Ez a megoldás a motor fordulatszámának ingadozásából adódó hossz-szórást kiküszöböli. A módszer hibája az instabil intervallhossz a mechanikus kontaktus miatt. További hibája a beállítási nehézség és az, hogy ennél is minden gép egyedi beállítást igényel. A fiktív fordulatszám-méréses eljárásnál az intervallképzés alatt az állandóan forgó motor fordulatszámának számlálása történik, amely arányos a spirál haladási, előtolási sebességével. E módszer előnyeként sorolható fel, hogy a beállítás egyszerű, nem igényel egyedi beállítást és a motor fordulatszám-ingadozásaitól függetlenül képzi az intervallhosszt. Egyetlen hátránya a pontatlanság, amely egyrészt abból adódik, hogy az intervallhosszal arányos fordulatszám nem egész szám, másrészt az állandóan forgó motor és a fordulatérzékelő egymáshoz való helyzete a spiralizálófej leállásának pillanatában állandóan különböző, és ez maximálisan egy fordulat hibát eredményezhet. A teljesség igénye nélkül vázolt fenti ismert módszerek közös hibája, hogy nem érhető el a megkívánt intervallhossz-gyártási pontosság, emiatt a gyártás során a szükséges intervallhossznál nagyobb értéket állítanak be. Ez a beállított hossz típustól függően 1,2—2 mm között változó módon nagyobb a tényleges értéknél, a biztonság kedvéért gyakorlatilag ennél még nagyobbra is állítják. Könnyen belátható, hogy a szükségesnél nagyobb intervalle gyártott spirálok a spiralizálógépeken fölöslegesen többletkapacitást kötnek le, továbbá a módszer jelentős többletanyag-felhasználást igényel. További hátránya, hogy a spirálok darabolása csak kézierővel, kétkéses vágással, a ráhagyás kivágásával történhet. A találmány célja intervallos izzólámpaspirálok intervallhosszának fokozott pontosságú gyártására alkalmas eljárás és berendezés kialakítása annak érdekében, hogy a spirálok a kívánt pontossági határon belül, és így egykéses automatikus vágással darabolhatok legyenek. A kitűzött cél elérésére alkalmas találmány szerinti eljárás a spiralizálófej megállása után a gép intervallképzés alatt is forgó tárcsájának az Ni=(E*Li±K)n empirikus képlet alapján meghatározható törtértékű fordulatainak számlálásán alapszik, amelynek elérése után indítjuk újra a spiralizálófejet. A fenti, a spiralizálógép mechanikai tulajdonságait is figyelembe vevő képlet értelmezése a következő: Ni a végeredményként kapott törtértékű fordulatok száma, melynek beállításával és mérésével biztosítható a kívánt inter-2 vallhossz szigorú gyártási pontossága. E az egységnyi hosszra — 1 mm-re — eső teljes gépfordulatszám, amelynek értéke a mindenkori spiráltípustól függően változik, Li az előirt és megvalósítani kívánt intervallhossz, n pedig az egy teljes fordulaton belüli szükséges számlálások száma. Az egy fordulaton belüli számlálások n számának növelésével a kívánt intervallhosszt tetszőleges pontossággal közlíthetjük. A K korrekciós faktor segítségével vehetjük figyelembe a spiralizálógép mechanikai tulajdonságaiból adódó, fordulatban kifejezett hibákat. Ezen hibák egyrészt az emelkedési hengerek, áttételek E tényleges értéktől való eltérésének fordulatokban megadott értékéből, valamint a spiralizálófej leállásánál és elindulásánál az intervallhosszt befolyásoló megcsúszások hosszra átszámított értékéből adódnak. Az egy fordulaton belüli számlálások száma a szokásos spiráltípusokat alapul véve az n = 2 értéket veheti fel, amely a kívánt pontosságú intervallhossz gyártását biztosítja. Mivel a technológiai adatlapok az intervallhosszban levő fordulatokat tizedes pontossággal adják meg, célszerű az n = 10-es választás az egyszerűbb kezelhetőség, és valamennyi általában gyártott spiráltípus pontos gyártása érdekében. A K (fordulatban kifejezett) korrekciós faktor értékét mindig egy adott gép, ill. gépcsoport mechanikai tulajdonságainak figyelembevételével határozhatjuk meg. Az intervallhossz pontosságát még károsan nem befolyásoló mechanikus tűrések esetén a K korrekciós faktor értéke nullával egyenlő. Az E és Li spiráltípusokra jellemző értékeit a technológiai előírások típusonként tartalmazzák. A spiralizált szakasz beállítását végző önmagában ismert számláló, amely a spiralizálófej egész fordulatait számlálja, célszerűen felhasználható az intervallhosszal arányos Ni = (E*Li±K)n tört értékű fordulatok számlálására. A fenti, találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas ugyancsak találmány szerinti tárgyi berendezés lényege, hogy n > 2 db, a kerület mentén egyenlő szögosztásban elrendezett furattal ellátott, a spiralizálófej leállított állapotában is állandóan forgó tárcsája van, amely a hozzárendelt előnyösen fénysorompós impulzusképző szerves részét képezi, n = 10 db kerületmenti furat kialakítása esetén a kívánt intervallhossz közvetlenül tizedmilliméterekben állítható be, ill. választható elő. A találmány szerinti berendezést és ezen keresztül az eljárás foganatosítási módját az alábbiakban egy célszerű példaképpeni berendezés kapcsán a csatolt rajz alapiján ismertetjük részletesen is, ahol a rajz egy példaképpeni berendezés sematikus vázlata. A spiralizálógép hajtómotorjával állandóan szinkron forgó 1 tárcsán n = 10 esetében tíz darab 2 furatot képezünk ki. Az 1 tárcsa egyik oldalán 3 fényadót, másik oldalán 4 fényérzékelőt helyezünk el. Az 1 tárcsa zárja a fény útját a 4 érzékelő felé. Egy fordulat alatt azonban minden 2 furaton át egyszer eljuthat a fény a 4 érzékelőbe, ez tíz elektromos impulzust jelent az 5 számlálónak, amely így egy teljes tárcsa fordulat alatt tizet számol. A spiralizálógép 12 motorjával 13 szíjmeghajtás segítségével együtt forog az 1 tárcsa és a 19 tengely. A gép 19 tengelye a 9 tengelykapcsolón keresztül hajtja a 8 spiralizálófejet, amelyen elhelyezett 10 csévéről a gép 12 motorjával szinkronforgó 14 és 11 emelkedést hengerek forgása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
