174716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éa berendezés intervallos izzólámpaspirálok méretpontosságának növelésére

3 174716 4 beállítást igényel —, és a pontatlanság, amely többek között a kontaktusadás bizonytalanságaiból is adódik. Az időkapcsolás megoldásnál az intervallhossz kép­zéséhez szükséges időt állítják be időkapcsolóval. Az időt a spiralizálófej leállásának pillanatától az előírt intervallhossz eléréséig mérik, majd a spirali­­zálófejet újraindítják. A módszer hibája, hogy a hajtó­motor fordulatszámának ingadozásával változik az időegységre eső hossz. További gond a beállítási ne­hézség és az, hogy minden gép egyedi beállítást igé­nyel. Az ismert vezértárcsás megoldásnál a hajtómotor tengelyéhez áttételen keresztül csatlakozó vezértárcsa mechanikus kiképzése biztosítja az intervallhossz elő­irt méretét. Az intervallhossz elérésekor mechanikus érintkezőt zár a vezértárcsa profilja, amely a spirali­­zálófejet újból indítja. Ez a megoldás a motor fordu­latszámának ingadozásából adódó hossz-szórást kikü­szöböli. A módszer hibája az instabil intervallhossz a mechanikus kontaktus miatt. További hibája a beállí­tási nehézség és az, hogy ennél is minden gép egyedi beállítást igényel. A fiktív fordulatszám-méréses eljárásnál az inter­­vallképzés alatt az állandóan forgó motor fordulatszá­mának számlálása történik, amely arányos a spirál haladási, előtolási sebességével. E módszer előnyeként sorolható fel, hogy a beállítás egyszerű, nem igényel egyedi beállítást és a motor fordulatszám-ingadozásai­­tól függetlenül képzi az intervallhosszt. Egyetlen hát­ránya a pontatlanság, amely egyrészt abból adódik, hogy az intervallhosszal arányos fordulatszám nem egész szám, másrészt az állandóan forgó motor és a fordulatérzékelő egymáshoz való helyzete a spirali­zálófej leállásának pillanatában állandóan különböző, és ez maximálisan egy fordulat hibát eredményezhet. A teljesség igénye nélkül vázolt fenti ismert mód­szerek közös hibája, hogy nem érhető el a megkívánt intervallhossz-gyártási pontosság, emiatt a gyártás so­rán a szükséges intervallhossznál nagyobb értéket állí­tanak be. Ez a beállított hossz típustól függően 1,2—2 mm között változó módon nagyobb a tényle­ges értéknél, a biztonság kedvéért gyakorlatilag ennél még nagyobbra is állítják. Könnyen belátható, hogy a szükségesnél nagyobb intervalle gyártott spirálok a spiralizálógépeken fölöslegesen többletkapacitást köt­nek le, továbbá a módszer jelentős többletanyag-fel­használást igényel. További hátránya, hogy a spirálok darabolása csak kézierővel, kétkéses vágással, a ráha­gyás kivágásával történhet. A találmány célja intervallos izzólámpaspirálok in­­tervallhosszának fokozott pontosságú gyártására al­kalmas eljárás és berendezés kialakítása annak érdeké­ben, hogy a spirálok a kívánt pontossági határon belül, és így egykéses automatikus vágással darabolha­tok legyenek. A kitűzött cél elérésére alkalmas találmány szerinti eljárás a spiralizálófej megállása után a gép intervall­­képzés alatt is forgó tárcsájának az Ni=(E*Li±K)n empirikus képlet alapján meghatározható törtértékű fordulatainak számlálásán alapszik, amelynek elérése után indítjuk újra a spiralizálófejet. A fenti, a spirali­­zálógép mechanikai tulajdonságait is figyelembe vevő képlet értelmezése a következő: Ni a végeredmény­ként kapott törtértékű fordulatok száma, melynek beállításával és mérésével biztosítható a kívánt inter-2 vallhossz szigorú gyártási pontossága. E az egységnyi hosszra — 1 mm-re — eső teljes gépfordulatszám, amelynek értéke a mindenkori spiráltípustól függően változik, Li az előirt és megvalósítani kívánt intervall­hossz, n pedig az egy teljes fordulaton belüli szüksé­ges számlálások száma. Az egy fordulaton belüli szám­lálások n számának növelésével a kívánt intervall­hosszt tetszőleges pontossággal közlíthetjük. A K kor­rekciós faktor segítségével vehetjük figyelembe a spi­­ralizálógép mechanikai tulajdonságaiból adódó, fordu­latban kifejezett hibákat. Ezen hibák egyrészt az emelkedési hengerek, áttételek E tényleges értéktől való eltérésének fordulatokban megadott értékéből, valamint a spiralizálófej leállásánál és elindulásánál az intervallhosszt befolyásoló megcsúszások hosszra át­számított értékéből adódnak. Az egy fordulaton belüli számlálások száma a szo­kásos spiráltípusokat alapul véve az n = 2 értéket vehe­ti fel, amely a kívánt pontosságú intervallhossz gyártá­sát biztosítja. Mivel a technológiai adatlapok az inter­­vallhosszban levő fordulatokat tizedes pontossággal adják meg, célszerű az n = 10-es választás az egysze­rűbb kezelhetőség, és valamennyi általában gyártott spiráltípus pontos gyártása érdekében. A K (fordulat­ban kifejezett) korrekciós faktor értékét mindig egy adott gép, ill. gépcsoport mechanikai tulajdonságai­nak figyelembevételével határozhatjuk meg. Az inter­vallhossz pontosságát még károsan nem befolyásoló mechanikus tűrések esetén a K korrekciós faktor érté­ke nullával egyenlő. Az E és Li spiráltípusokra jellem­ző értékeit a technológiai előírások típusonként tar­talmazzák. A spiralizált szakasz beállítását végző ön­magában ismert számláló, amely a spiralizálófej egész fordulatait számlálja, célszerűen felhasználható az in­tervallhosszal arányos Ni = (E*Li±K)n tört értékű for­dulatok számlálására. A fenti, találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas ugyancsak találmány szerinti tárgyi berende­zés lényege, hogy n > 2 db, a kerület mentén egyenlő szögosztásban elrendezett furattal ellátott, a spirali­zálófej leállított állapotában is állandóan forgó tárcsá­ja van, amely a hozzárendelt előnyösen fénysorompós impulzusképző szerves részét képezi, n = 10 db kerü­letmenti furat kialakítása esetén a kívánt intervall­hossz közvetlenül tizedmilliméterekben állítható be, ill. választható elő. A találmány szerinti berendezést és ezen keresztül az eljárás foganatosítási módját az alábbiakban egy célszerű példaképpeni berendezés kapcsán a csatolt rajz alapiján ismertetjük részletesen is, ahol a rajz egy példaképpeni berendezés sematikus vázlata. A spiralizálógép hajtómotorjával állandóan szink­ron forgó 1 tárcsán n = 10 esetében tíz darab 2 furatot képezünk ki. Az 1 tárcsa egyik oldalán 3 fényadót, másik oldalán 4 fényérzékelőt helyezünk el. Az 1 tárcsa zárja a fény útját a 4 érzékelő felé. Egy fordu­lat alatt azonban minden 2 furaton át egyszer eljuthat a fény a 4 érzékelőbe, ez tíz elektromos impulzust jelent az 5 számlálónak, amely így egy teljes tárcsa fordulat alatt tizet számol. A spiralizálógép 12 motor­jával 13 szíjmeghajtás segítségével együtt forog az 1 tárcsa és a 19 tengely. A gép 19 tengelye a 9 tengely­kapcsolón keresztül hajtja a 8 spiralizálófejet, ame­lyen elhelyezett 10 csévéről a gép 12 motorjával szinkronforgó 14 és 11 emelkedést hengerek forgása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents