174710. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés sztereohangszedőkben keletkező áthallás kompenzálására
5 174710 6 (az eredetinél kisebb) amplitúdóval és különböző fáziseltolással - hozzáadódik a B csatornából vett kompenzáló jel a Pl, illetve P2 potenciométeren keresztül. Az A csatorna kompenzált jele az M műveleti erősítő AKom kimenetén jelenik meg. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés a következőképpen működik. Mivel az E2 elválasztó erősítő kis kimenő impedanciájú, a Pl potenciométeren átjutott jelet a P2 potenciométer állása nem befolyásolja. Ha a Pl potenciométer csúszkája a Be2 bemenet felé eltolt szélső állásában van, akkor a B csatorna jele maximális amplitúdóval és fázisforgatás nélkül adódik hozzá az A csatornában levő és a B csatornából áthallott jelhez. A Pl potenciométer csúszkájának R3 ellenállás felé eltolt szélső állásában ez szintén maximális amplitúdóval, de 180°-os fázisforgatással történik. A potenciométer csúszkája Be2 bemenet felé tolva, az amplitúdó csökken egészen középállásig, ahol nullává válik, a 180°-os fázisforgatás megszűnik, majd az amplitúdó ismét növekedni fog. A Pl potenciométerrel tehát az eredeti jellel azonos fázisban vagy ellenfázisban levő, nulla és egy maximális érték között beállítható amplitúdójú kompenzáló jel juttatható át a B csatornából az A csatornába. A teljes kompenzáló jel úgy jön létre, hogy ehhez hozzáadódik a P2 potenciométeren keresztül átjuttatott jel, amely az R4 ellenállásból és Cl kondenzátorból álló RC-tagon is áthalad. Az RC-tag időállandóját úgy kell megválasztani, hogy frekvencia átvitele az egész hangfrekvenciás sávban emelkedő jellegű legyen, és ekkor közepes frekvencián az RC-tag fázisforgatása 90°. Ez a frekvenciával arányosan növekvő amplitúdójú és ennek megfelelő fázisú jel a P2 potenciométer segítségével ugyanúgy szabályozható, mint a B csatorna eredeti jele a Pl potenciométerrel. Közepes frekvencián tehát, ahol az RC-tag fázisforgatása már eléri a 90°-ot, a Pl és P2 potenciométerek segítségével 0° és 360° között bármilyen fázisú beállítható ampÜtúdójú kompenzáló jel előállítható, amint az a 2. és 3. ábrán látható. A frekvenciafüggetlen jelkomponenst Ui-gyel, a frekvenciával növekvő jelkomponenst U2-vel, az eredő kompenzáló jelet Uk-val jelöltük. A 2. ábra e kompenzáló jelkomponensek és az eredő dB-ben ábrázolt amplitúdóját mutatja a frekvencia (Hz) függvényében. Vesszővel jelölve és szaggatott vonallal kihúzva látható ugyanez a Pl, illetve P2 potenciométerek egy másik állásában. Pl, illetve P2-vel jelölt nyilak mutatják, hogy az illető potenciométerrel milyen irányban változtatható a megfelelő kompenzáló jelkomponens. A 3. ábrán a kompenzáló jelkomponensek és eredőjük vektorábrája látható egy közepes vagy nagyobb frekvencián a Pl, illetve P2 potenciométerek különböző állásaiban. Látható, hogy a két egymásra mindig merőleges, változtatható amplitúdójú és 180°-kai megfordítható fázisú komponens eredőjeként tetszőleges fázisú és amplitúdójú kompenzáló jel állítható elő. Ezzel egy közepes frekvencián bármely hangszedő áthallása tökéletesen kompenzálható. Az áramkör beállítása különböző frekvenciájú és egyidejűleg csak az egyik csatornát meghajtó szinuszos mérőjelet tartalmazó mérőlemez és oszcilloszkóp segítségével történhet. Célszerű beállítás előtt megvizsgálni az adott hangszedőben keletkező áthallás frekvenciafüggését, mert ennek ismeretében a beállítás könnyebben elvégezhető. A beállítást természetesen az adott hangszedőre optimális tűnyomás és „antiskating” beállítás után kell elvégezni. A különböző típusú mágneses hangszedők többségében az áthallott jel frekvenciafüggése a 2. ábrán láthatóhoz hasonló jellegű. Ezért, ha egy ilyen hangszedő áthallás kompenzálását egy közepes frekvencián beállítjuk, akkor az áthallási csillapítás az egész hangfrekvenciás sávban jelentősen növekedni fog. Vannak azonban olyan hangszedő típusok is, amelyeknek áthallási csillapítása a nagyobb frekvenciák tartományában meredekebbé csökken. Az ilyen hangszedők áthallása a nagyobb frekvenciák tartományában pontosabban kompenzálható, ha a találmány szerinti kapcsolási elrendezést kiegészítjük a mágneses hangszedők előerősítőjében egyébként is szükséges lejátszási korrektor felhasználásával. E korrektor amplitúdó karakterisztikája a frekvenciával csökkenő jellegű, ezért, ha az U2 kompenzáló jelkomponenst nem a korrektor kimenete utáni, hanem bemenete előtti pontról vezetjük az RC-tagra, akkor a frekvenciával növekvő jellegű U2 kompenzáló jelkomponens amplitúdó karakterisztikájának meredeksége kétszeresére nő. Az, hogy ez a nagyfrekvencián előálló meredekség növekedés milyen frekvenciától felfelé következzen be, a korrektor bemenetéről és kimenetéről levett jelek megfelelő arányú keverésével állítható be. A kiegészített kapcsolási elrendezést a 4. ábra mutatja. A második P2 potenciométer csúszkája Cl kondenzátoron keresztül nem az első Pl potenciométer csúszkájára van kapcsolva, hanem második E3 elválasztó erősítő — célszerűen emitter követő — kimenetére, amely erősítő bemenete egy harmadik P3 potenciométer csúszkájára csatlakozik, és ezen harmadik P3 potenciométer két vége lejátszási K korrektor kimenetére, illetve bemenetére csatlakozik. Mivel a K korrektor amplitúdó karakterisztikája lényegében az egész hangfrekvenciás sávban a frekvenciával csökkenő (magas vágó) jellegű és a P3 potenciométer csúszkáján megjelenő jel a korrektor kimeneti és bemeneti jelének a potenciométer állásától függően súlyozott összege, ezért a P3 potenciométer csúszkáján megjelenő jel frekvencia függése a 2. ábrán látható Uk eredő kompenzáló jelhez hasonló jellegű, azzal a különbséggel, hogy mivel csak egy potenciométer van, a jelnek frekvencia függvényében állandó és emelkedő komponense nem szabályozható egymástól függetlenül. Ha a P3 potenciométer csúszkája a korrektor kimeneténél áll, a csúszkán megjelenő jel a frekvencia függvényében állandó lesz (ha az erősítőt megfelelő vágási karakterisztikával felvett hanglemezről származó jel hajtja meg). Ha a csúszkát a korrektor bemenete felé mozgatjuk, a frekvencia függvényében állandó amplitúdójú jel csökken, és növekvő mértékben egy a frekvenciával növekvő komponens adódik hozzá. Amikor a csúszka a korrektor beme-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
